[UT] Válsághelyzet - megoldások?

Day 3,802, 13:58 Published in Hungary Hungary by PurgeControl

Tisztelt eállampolgárok!

Sokáig gondolkodtam ezen cikk kiadásán, már az USA-landolásos, szerb CH-támadásos keddi napon is sok gondolat motoszkált a fejemben, de akkor inkább mérges voltam, és végül úgy döntöttem, nem szeretném a nehéz órákban rombolni a morált, és nem adom ki ezt a cikket. Másrészről megoldási javaslatok nélkül csak vagdalkozásnak tűnt volna az egész, amíg legalább ötletelés szintjén nem tudtam hozzátenni eországunk jövőjéhez, nem akartam semmit kiadni. Arra kérlek, kedves olvasó, hogy ha érdekel eMagyarország jövője, akkor kérlek szánd rá az időt arra, hogy elolvasd ezt a cikket. Az érintett témákban igyekeztem több, különböző álláspontot is bemutatni, lehetőleg értékítélet megalkotása nélkül - alapvetően azt szeretném, hogy tájékozódj, kedves olvasó, s a végén pedig kulturált keretek között mondd el a véleményed. Ugyanis vélemény, ötlet, döntés - leginkább ennek vagyunk híján, s bár utólag mindenki mindent jobban tud, előre szinte senki nem mer felelősséget vállalni egy döntésért.

Az érintett témák:
1. Hadügyi helyzet - néma csend a Tisztiben, mit tegyen most a vezetés?
2. Legendák és a magyar csaták - keddi TP-s epik?
3. Gazdaság és adóemelés - milyen számokkal kellene tisztában lennünk?



1. Hadügyi helyzet - néma csend a Tisztiben, mit tegyen most a vezetés?

Az első témát picit messzebbről indítanám, mint a mostani helyzet - talán még mindenkiben élénken él a februári elnökválasztás. Januárban Nevenincsis elnökletével izgalmas, de költséges és végsősoron területvesztéssel járó háborút folytattunk az Asteria és csatlósai ellenében, szövetségesink (főként a görögök) védelmében. Izgalmas csatáink voltak, sok CO fogyott, de a végén a kezdeti lendületet és a meglepetés erejét legyűrte az Asteria fölénye. A februári elnökválasztástól viszont mindenki retteget - sem komolyan vehető KARD-os jelölt, sem anti-KARD-os jelölt nem indult, végül a két induló közül (fsb1000 és moczok) az inaktivitását előre bemondó, és az elnökséget nem vállaló moczok nyert, az fsb1000 elleni szavazóknak hála. Impeachment után fsb1000-hez és csapatához került az irányítás - aki szerintem nagyot vállalt azzal, hogy a februári ciklus felett végig ott lebegett az Asteria-megtorlás lehetősége, ennek felelősségét egyetlen komolyan vehető hazai párt nem merte felvállalni.

Miért írom ezt le?

Mert most pontosan ugyanezt látom mind a kongresszusi, mind a tiszti körlevelekben. A jelenlegi hadügyi helyzetben, ebben az április ciklusban már nagyon sokszor kerültünk olyan helyzetbe, ahol nem azonnali, de gyors döntéseket kellett (volna) meghozni. Még fsb1000 márciusi (szintén impeachment utáni) elnöksége végén jött a szerb NE, azonban a cselekvés már az április, éppen összeálló kormányra maradt. Több lehetőségünk is volt, teljes ellenállás minden állami tartalék égetésével, CH-védelme (szintén minden CC CO-ra szórásával, vagy RW-re tartalékképzéssel), régiók elvágása a cseheknél, hogy ne érjenek el a szerbek, USA AS. eMagyarország eddig nem látott még diktatúrát, és a kormány is pontosan jól tudja, hogy sem a kongresszus (törvényjavaslatok), sem a tisztikar (haderő) támogatása nélkül nem tudja a saját ötleteit megvalósítani. Jelenlegi dilemmánk éppen az, hogy Felvidékről megpróbáljuk direkt csatával kirakni az ukránt (ennek veszélye, hogy a cseh és szlovák érdekszféránk egybefüggő lesz és határos mind eSzerbiával, mind eRomániával), vagy pedig koncentráljuk erőnket, sebzésünket és a szövetségesi segítséget egy eredeti magyar régió felszabadítására.

S mivel találkozik a kormány? Néma csenddel. Egy-két tisztet kivéve senki nem mer állást foglalni egy-egy verzió mellett, senki nem meri nevével vállalni a felelősséget, hogy az egyik vagy másik megoldásra adja a voksát, s utána ezen terv betartását parancsolja a századfalon keresztül az irányítása alá tartozó embereknek. A kongresszusi körlevélben nincsenek érdemi viták (érdekes módon a cikkek alatt, utólag már mindenki bátrabb), a kongresszusi tagok kb. 30%-a hozzá sem szólt még a körlevélhez, ketten a szerb támadás után rögtön, indoklás nélkül lemondtak a kongresszusi tagságról, de ha dönteni kell, akkor meg pláne lapítás megy. Szavazattartásban sem tartunk még sehol - más országok sokkal fegyelmezettebben tudják az utolsó óráig bent tartani a fontos törvényjavaslatok esetén a szavazatukat.

Nem szeretnék a kongresszusra és a tisztikarra mutogatni, de lássuk be srácok - ha már ragaszkodunk az edemokráciánkhoz, ha vannak érdekeink, véleményünk, ötletünk, akkor nagyon fontos lenne, hogy ne utólag mondjuk, hogy “ezt kellett volna”, hanem bizony, ha dönteni kell és elő van terjesztve a kérdés, akkor döntsünk, tegyük le a voksunkat egyik vagy másik terv mellett, de legalább annyit írjunk be, hogy “nem látom át, ezért nem tudom, melyik lenne jobb”. De ez a csend - borzasztó. Ha csinál valamit a kormány, és rossz, akkor utólag nyilván senki sem támogatta, ha jó, akkor meg talán kevesebb a lázongás belőle. Nagy szövetségesi hajrával sikerült múlthét kedden az USA-landolás, de az első pár necces csatában már megjöttek a “minek kellett repülni” üzenetek. Aztán mégis sikerült, és így utólag már ok. De hogy landoljunk-e vagy sem - a megkérdezettek legalább kétharmada NEM nyilvánított véleményt róla. Ha hamarabb indulunk (hétváltó előtt), mert van konszenzusos döntés, akkor USA-ban is több életterünk lenne.

Megoldási javaslat:

Tisztelettel kérem a pártvezetőket, hogy a kongresszusi tagságra ne a jóhaverokat jelöljék a medálért, hanem olyanokat, akik be tudnak lépni egy nap többször, olvassák és értelmezik az üzeneteket, és hajlandóak is véleményt nyilvánítani. A századok tisztjeit is szeretném megkérni, hogy mondják el határozottan a véleményük, akár egyetértő, akár kritika - még az előzetes kritika is jobb az utólagos károgásnál.

Emellett szükségesnek látom valósidejű kommunikációs csatornák felélesztését - legalább tesztjelleggel, ugyanis azok a (szövetségi) döntések, melyek whatsappon, chaten vagy hangoutson kerülnek megvitatásra, sokkal gyorsabban meghozhatóak, mint az erepublik nehézkes kommunikációs felületén (eltűnő shoutok, cikk-komment, századfal, stb.)


2. Legendák és a magyar csaták - keddi TP-s epik?

Én játékosként csak a repülős hadnem bevezetése óta vagyok aktív - bár a karakterem még más reflinkje nélkül, 2009-ben regeltem, hamar elfogyott akkor a lendület, s csak az új hadosztály hozott új karaktercélokat számomra. Politika, közélet - ezzel csak 2017 nyara óta foglalkozom itt, így nagyon sok dologról lemaradtam.

Többek között ez a Legenda-dolog sem volt sokáig tiszta, de az utánaolvasás (szabályok) és némi kommentwarozás után nagyjából összeállt a kép.

S a probléma elég összetett.

Először is - van egy játékosréteg, aki RL-pénzt és időt nem kímélve, amennyire tudta, fejlesztette saját karakterét, növelte a számokat a karakterlapon - s bármilyen fájó is ez a sok, magamfajta kicsinek ezt kimondani - országunk sebzésének jelentős részét adják. Sok ütésük is van egy héten, nagy az erejük és a katonai rangjuk is - magyar csatában pedig a legenda-rang bónuszsebzése is érvényesül.

Azt is látnunk kell, hogy ők sem tudnak végtelent ütni azért, mert egy ütésük sokat sebez - nincs végtelen energiatároló, és a 2×négyezerpárszáz energia elverése után ők is csak a drága goldért (euróért) vehetó csokikból tudnak ütni. Olykor ezres nagyságrendben elverve ezeket.

Itt vannak ezek az erős karakterek, a haderő ütőerejének java (Div4, de divízióváltó Pack-kel [RL-pénz, ugye?] lemehetnek kisebb divíziókba is előütés után), akiket mégis hiányolunk a csatatérről, azt gondoljuk, nem számít nekik a haza (rengeteg ilyen kommentet olvasni), meg csak CO-ért ütik a hazai csatát is. Ha meg ütnek is, CO-val vagy anélkül, mégis bukik a csata a szerbek ellen. Hát mi van itt?

Az van, hogy az eddigi kormányok - mióta figyelem a politikát - bizony igen hullámzóan teljesítettek abban, hogy hétváltáskor legyen magyar TP-s csata, s a hétváltóra eső TP-s epik magyar csatákat erre az időszakra meg egy kezemen meg tudom számolni.

TP-csata, magyar csata: A legendák ezekben a csatákban tudják érvényesíteni a legenda-bónuszt, és ezáltal nagyobb sebzést tudnak bevinni, ami gyorsabb rangnövekedéshez vezet, s hamarabb érhetik el azt a szintet (Legends of Hungary X😵, melynél már nincs tovább. Ha nincs magyar csata, mert békeidőben a kormány nem biztosít TW-t - nincs extra növekedés. Ha más országnak van TW-je, az ottani legendákhoz képest a mieink lemaradnak. A TP-s, magyar csata nem csak a nagyoknak jó. Bizony, kisebb tankjaink is szorgosan gyűjthetik a True Patriot (Igaz Hazafi) medált, mely CC-bevétel, gyarapodás. A TW keretében rendezett TP-s csata nem optimális esetben pénzbe kerül az országnak - RW-ket kell indítani (indítási költség), ha a TP-s direkt csata előbb véget ér az RW-nél, könnyen TP-be verődhet az RW, esetleg CO-val korrigálni kell. Optimális eset ritka - nem lehetetlen, de tényleg békeidő kell hozzá, és egy elnök, aki jókor online megnyomni a piros gombot.

Epik csata: bizonyos sebzéshatár fölött a csata epikus méretű lesz, az epikus méret elérése után minden 10 energia elütése után 1 helyett 2 db presztízspontot lehet kapni, melyekért cserébe a heti megmérettetésben jutalmakat lehet átvenni - főleg plusz töltődést és csokit. HA egy játékos a hét elején eléri a 20.000 PP-t, akkor maximális töltődése lesz a következő 168 órában, mely pack-kal és házakkal jelenleg 920 energia / óra. Epikus csatában ez 10000 ütés, azaz 1000 csokit igényel - epik nélkül kétszer ennyit. Nem mindegy. Ha nem éri el a magyar legenda ezt a szintet, akkor a hét végéig lassabban jön össze a maximális töltődés, kevesebbet tud ütni - lemarad azon országok tankjaival szemben, ahol van epikus csata. Az epikus csata pénzbe kerül - s amennyire a múltból sikerült kibogarásznom, azért maradtak abba a magyar epikek, mert állítólag nem érte meg - az epikus határhoz szükséges sebzést CO-ból kellett biztosítani, mivel mindenki a másikra várt - hogy majd akkor üssön, amikor már epikus a csata.

Szerintem a szerb-magyar derbi gyalázatos eredményeiből, az RW-ket divíziónként megfogó Legend XX szerbek tevékenységéből látható, hogy ez akkor egy elhibázott döntés volt, mármint a hét eleji magyar epik szervezéséneke hiánya. A nagy ütőerőnk elmaradt a fejlődésben, sok kormány alatt napokig nem volt magyar csata, amely nemcsak a tankoknak, de a kisebbeknek is bevételkiesés volt. Ugyanakkor belátható, hogy a termelésből (alapanyag és kaja főleg) élő kisebb karaktereknek bántotta a szemét, hogy az ő munkásadójukból és ÁFA-jukból befolyt pénz arra (is) ment el, hogy olyan csatákat szervezzen az állam, melyekből ők nem vagy minimálisan tudnak profitálni (a profit számukra a bónuszok megvédése lenne, meg az ő magas termelésük, melyből több adó is származhat…).

Emellett, hogy sokszor nemhogy epik, még magyar csata sem volt, a töretlen fejlődéshez szükséges presztízspontot (meg a hozzá szükséges csokit) megint csak magánvagyonból lehetett elérni, s előállt az a helyzet, hogy a tankjaink, akiket elhanyagolt az állam, többé-kevésbé érthető okokból (racionális okokból) pénzért ütnének - ha pedig nincs lóvé, akkor kevesebb sebzés van, ami meg nem feltétlen elég. Persze, erre megkapják, hogy hazaárulók, ezért esetleg még annyit sem ütnek, amit tehetnének, és a kommunikáció minőségének romlása, és az anyázások kezdete sem viszi egyfelé a szekeret.

Megoldási javaslat:

Kezdésnek az epikus csata gazdaságosságának felülvizsgálata. Legenda-körlevél indítása, de legalább egy igényfelmérés, hogy legyen, magánvagyonból milyen alapon kellene/lehetne beszállni a szervezésbe, mennyi legyen az állami szerepvállalás, stb. Minden elvesztegetett hét növeli ellenségeink katonai fölényét! Jelenleg 1-2 hónapja van önszerveződő kör, akik alsóbb divíziókban csinálnak epiket, de ezt jelenleg csak a divízióváltósok tudják kihasználni - ilyen packosaink aránya sajnos elég alacsony nemzetközi összehasonlításban.


3. Gazdaság és adóemelés - milyen számokkal kellene tisztában lennünk?

Végül marad a gazdasági kérdés, mely - a bevételek miatt - nagyon szorosan kapcsolódik a hadügyi mozgástér alakulásához (CO) és az epikus csaták szervezéséhez is (van-e rá lé?).

Az adóemelés és adócsökkentés mellett is már nagyon sokan felemelték a hangjukat. Előbbi támogatói több állami tartalék képzését szeretnék elérni, utóbbi támogatói pedig nem szeretnék havonta változó kormányokra bízni jelentős magánvagyont (a magasabb adókkal gyakorlatilag a játékosok magánvagyonának nagyobb része felett akar rendelkezni az állam). Mindkettő értelmes és védhető indoklás, de mi a helyzet a gazdaságunk struktúrájával?

Ahogyan már korábban egy kongresszusi körlevélben is kifejtettem, a békeidőben alkalmazott 2%-os munkásadónk növelése és csökkentése jelentősen befolyásolja az állampolgároknál maradó CC mennyiségét, és ez függ attól is, hogy a polgárnak melyik régiónkban és milyen cégei vannak.

A munkásadó a saját régió területén manageri munkában dolgozó iparosokra, illetve a felvett munkásokra vonatkozik, ezek közül előbbiből van komolyabb állami bevételünk.

Az alábbi, saját készítésű táblázatban lehet játszani kicsit a cégezéssel:
https://docs.google.com/spreadsheets/d/1oyV5kuSe2X6yfbk1LrXLAHD6iQh1ZkDVOdlZOeZ6U3g/edit?usp=drive_web&ouid=101531762961475137869

Mivel a kisebb játékosok megfelelő anyagi lehetőségek híján főleg olcsón lerakható Q1 kajacégekben dolgoznak, nézzük ezeknek a példáját.

160% bónusz mellett, jelenlegi kajaárakkal egy Q1 kajacég 2%-os munkásadó mellett napi kb. 13 CC hasznot hoz, a cég költségének megtérülési ideje 170 nap (majdnem fél év).

Ha a munkásadót 4%-ra növeljük (mellyel duplázzuk a manageri munkából származó állami bevételt), egy Q1 cég már csak 6 CC hasznot hoz naponta, 360 napos megtérülési idővel.

Tehát felére csökkent a játékos bevétele!

Ugyanezek a számok Q2 cégre, szintén 160%-os termelékenység mellett:
2%-os munkásadó - 34 CC/nap, 195 nap megtérülési idő
4%-os munkásadó - 26 CC/nap, 244 nap megtérülési idő

Itt a játékos bevétele csak a háromnegyedére csökken, mert ugyanannyi munkásadó megfizetésével a Q2 kajagyárban kétszer annyi CC-ért eladható terményt állít elő!

Mi az, amit nem tudunk?

Hogy a játékosainknak hol vannak a cégei és a cégbirodalmuk milyen struktúrájú. Ha főleg Q1-ben utaznak a játékosaink, akkor az adóemelés 4%-ra nagyon durva bevételkiesés (és ne felejtsük el, 4%-os munkásadóval még rohadtul nem tudunk gyorsan állami tartalékot képezni!), ha Q2-es a cégbázis, ugyanezen adóemelés jóval kisebb teher. Minél magasabb a cégszint, annál kevésbé érinti a játékos kasszáját az adóemelés.

Ugyanezen gondolatmenet - más számokkal - Q3 és Q5 nyersanyagbányák tekintetében is megállják a helyüket.

Megoldási javaslat:

Cégállomány-felmérés - régió és cégtípus szerint. Addig nincs értelme az adó mértékéről vitáznunk, amíg nem tudjuk, hogy:
-Mennyi pénzt várunk tőle? (Túlságosan megemelt adó veszteségessé teszi a termelést -> a játékos nem termel -> nincs meg az elvárt bevétel)
-Mennyire érinti ez a játékosállomány bevételét?
Ha szükséges, akár állami, akár magánadományból szükséges lenne az iparosok cégstruktúrájának fejlesztése - Q1-ről Q2-re még nem olyan durva a költség. Ezután már van értelme emelni - ha kell.

(Sajnos az utolsó ilyen felmérést, melyet Defender of Ascalon indított, széttrollkodták a játékosaink, azt gyanítva, DoA a szerbeknek adná át az infókat - nagyon fontos lenne egy olyan személyt találni, akit konszenzussal elfogad a játékosközösség “adatkezelőnek” és valós adatokat ad meg neki - én szívesen megszerkesztem a felmérést és átadom a kérdőívsablont egy olyan játékosnak, akiben a közösség megbízik.)


Ennyi lenne. Kulturált véleményeket, ötleteket, javaslatokat kérek a cikk alá.
Ugyanis ezen (is) múlik az e-jövőnk.