Join the new world

Volt egyszer egy Oktmin...



Előrebocsájtom, hogy a következő sorokkal senkit nem szeretnék megbántani, bírálni vagy számonkérni. Csupán egy öreg erepes elmélkedése ez múltról, jelenről és jövőről. Nosztaliga és útkeresés.

A napokban, hetekben több cikket olvashattunk kezdőket és gyengéket segítő egyéni kezdeményezésekről, példaként kiemelném a Nemzeti Front által elindított Rockwell programot, többen előhozakodtak a mini (házi) babyboomok ötletével, sikeres és kevésbé sikerek alapítványokat szerveztek a kicsiket segítő célzattal.
Ezek hatására egyre jobban erősödni kezdett az amúgy is bennem motoszkáló kérdés t.i miért nincs eMagyarszágon Oktatásügyi Minisztérium?

Persze sokan (a tájékozatlanabbak) csuklóból rávágják, hogy de bizony van hiszen szerepel a kormányprogramokban, van kinevezett oktminünk.
A szomorú igazság az, hogy jó ideje (pár hónap, esetleg fél év) ez már csak egy fantom intézmény, a vele járó 'tisztség' csupán szimbolikus, formális. Kinevezik az illetőt, mert neki is kell valami 'poszt', jól mutat az eCV-ben.

A mindenkori kormányzat -tisztelet a kivételnek - és a társadalom túlnyomó része mindig szekunder intézményként tekintett az Oktminre. A kormányzat (általában hadügyesek által vezetett) szemében egy fölösleges ám kötelező ágazat volt.
Kötelező, hiszen az OM állandóan az ellenzék célkeresztjében volt.
Tudni kell, hogy a régi időkben a klasszikus ellenzéket a Szolidaritás (a 481 jogelődje, legalábbis szellemiségében) jelentette a KARD-MHP tengellyel szemben.
Ők, mármint a szolisok a hadügyhöz és külügyhöz (tehát a legfontosabb ágazatokhoz) nem vagy csak kevésbé értettek, ezen a téren rutintalanok és koncepció nélküliek voltak. Így fő profiljukká a szociális, oktatási és talán a belügyi (ha a közösség építését annak tekintjük) tárca vált.
És be kell vallani ezen a téren tényleg járatossá váltak, kreatívak voltak.

A kormányzat két -féle taktikát választott velük szemben:

a) a szociális és oktatási tárcát szolisoknak adták- ez esetben kikerülték az ellenzéki támadásokat, 'befogták a szolis szájakat' és érvényesült az 'egy gonddal kevesebb' elve.

b) a hozzájuk közel álló vagy számukra szalonképesnek minősített nem-szolisok kapták a tárcákat, még akkor is ha kevés tapasztalatuk volt.
Ezekből az emberekből kinevelkedett egy 'független' és elkötelezett oktmines csapat.

A B-variációnak köszönhetően kerültem én miniszterként a szoc. majd oktminbe.
Ezután kb. 1 évet húztam le ott hol miniszterként, hol államtitkárként hol pedig csicskaként.
Az egyetlen ami ott tartott az előbb említett elkötelezett oktmines csapat volt,
a teljesség igénye nélkül Botyar, bubberr,Gewru, Gregus és az, hogy tényleg szívügyemnek tekintettem a dolgot.
Sokszor kevesen voltuk, sokat és mostoha körülményeket között melóztunk: 10 kezdőnevelde céget tartottunk fenn, sokszor 1-2ezer melóst foglalkoztattunk, mikor már minden mezei párt rendelkezett levélküldő progival nekünk még akkor sem volt , manuálisan küldtünk ki napi sok száz, sok ezer levelet, mentoráltuk az újoncokat, tutorial oldalt szerkesztettünk, egyetemi előadásokat szerveztünk.
Felkészítettük az fiatal generációt az eÉletre.

A kissé hosszúra sikeredett nosztalgiázással csak azt szerettem volna kontrasztot kelteni a múlt és jelen között. Vannak saját tapasztalataim tehát tudom miről beszélek mikor azt mondom, hogy szükség és igény lenne egy működő Oktatásügyi Minisztériumra!

-Sokan azt mondják, hogy az oktmin elsorvadása természetes folyamat, nincsenek kezdők, nincs kit okítani tehát igény sincs rá.
Néha (míg ott melóztam) bennem is felmerült ez, teljesen értelmetlennek tekintettem azt amit csinálunk.
Hogy miért is?
Minimális számú kezdő volt, rengeteg játékabbahagyó, a játék kiszámíthatatlan volt.
A társadalmi és kormányzati elismerés rendre elmaradt.
Ha az oktmin jól működött akkor 'láthatatlan volt' sikereink nem voltak kézzelfoghatóak mint a hadügy vagy külügy esetében. Ha viszont a legkisebb hibát vétettük abból rendre mély összenépi felháborodást váltott ki, olyan megmondóemberek, aki soha nem jártak az #oktmin szobában, soha nem foglalkoztatta őket a kérdés hirtelen a téma nagy szakérőivé váltak, tudták hogy mindent rosszul csinálunk! Ahogy ez lenni szokott a megoldást magukban tartották, nem ajánlották fel a segítségüket. Balhét kelteni és kormányt bírálni viszont jó volt nekik az Okmint, az örök ütőkártyájukká vált, nem telt el hónap (általában választások előtt) hogy valamelyik 'szakember' nem bírálta volna a munkánkat.

Így utólag visszatekintve hasznosak voltak a bírálatok hiszen legalább beszéltek az emberek az okminről, társadalmi viták indultak és a kommentek között lehetett jó gondolatokat is találni, ezek előrébb vitték az ügyünket. Ha akár csak 1-2napra is de érdekelte a társadalmat az oktmin, a kezdők sorsa.
Most már senkit nem érdekel sem a népet sem az ellenzéket ebből kifolyólag pedig a kormányt sem csak egy-egy ilyen kiégett oktmin-veteránt mint jómagam.

A kormányok és a tárca vezetőinek róható fel, hogy az OM nem fejlődött, nem alkalmazkodott az új kihívásokhoz és feladatokhoz, nem vette fel a lépést az adminok újítási kényszerével.
Feladták a harcot.

-Ha kevés is a kezdő (ami tény) véleményem szerint őket is megilleti a tudáshoz, 'tanuláshoz' való jog. Sőt minél kevesebben vannak annál inkább törekedni kéne a megtartásukra, integrálásukra.

Miniszterként talán egyik utolsó sajnos be nem teljesült tervem, programom volt az 'élethosszig tartó tanulás'. Ez új dimenziót adott volna az OM-nek, feladataink nem csupán a klasszikus értelemben vett kezdők (pár napos) képzését jelentette volna hanem állandó oktató programokat 0-tól 30-as szintig. Ez természetesen részben működött már azelőtt is, ezt a célt szolgálták és szolgálják az egyetemi előadások és részben a tutorial cikkek. (előbbi még ma is működik, utóbbi max. egyéni kezdeményezés).
A program igazi célja az állandó kommunikáció, kapcsolattartás és tájékoztatás lett volna.
A OM-et szerettem volna átdimenzionálni, teljesen új megvilágításba helyezni az intézményt magát és annak funkcióit.
Fejleszteni és ‘emberközpontúvá’ tenni rutinfeladatainkat
-kezdőüzenet: legyen emberközpontú, emberekhez szóljunk barátként ne CSAK a játékost szólítsuk meg. Ne csak a dolgozz-eddzél-üss szentháromságot sulykoljuk az újoncokba. Ne droidokat képezzünk.

-változatos egyetemi előadások: ez az a kategória, amellyel minden korosztályt meg lehet szólítani, el lehet érni. Itt is az volt a cél, hogy barátságos hangulat legyen, érdekes témák, érdekes meghívottak. Az egyetem fő funkciója szerintem inkább az emberek chatre csábítása és szoktatása. Az újonc belép és ha érdekes beszélgetésekbe csöppen amelyekből tanulhat ugyanakkor emészthetőek is nagy eséllyel visszatér még.
Talán legjobb döntésem volt Pinkontom rektori kinevezése.

-naprakész tutorial: ahol a napi rutinon kívül rengeteg hasznos infó van egy helyen. Szintént az idősebb korosztály igényeire is gondolva.

Azt hiszem, hogy ezekre ma még nagyobb szükség lenne mint akkoriban volt. Nem telik el nap újítások nélkül, folyamatosan alapjaiban változik a játék. Sokszor még egy aktív játékosnak is csak hosszas kutakodásba és kérdezgetés után szerzi meg az új infókat. Képzeljük el egy viszonylag fiatal, társadalmilag inaktív játékos helyzetét.

Az OM működésének voltak árnyoldalai is: elnyomta a civil szférát, kevés teret adott az egyéni kezdeményezésnek. Majd az OM megcsinálja, ez az OM feladat mondták sokan...

Örülök annak, hogy beindult a civil élet és sokan foglalkoznak az újoncokkal.
Ugyanakkor az OM betölthetné a koordinátor szerepét, összefoghatná a számtalan alapítványt és programot, a üggyel foglalkozók gyűjtőhelye és szellemi műhelye lehetne.
Ő lehetne a biztos pont, ahová a segítségre szorulók és segíteni akarók fordulhatnak.
Ha megmutatkozik a társadalmi és kormányzati igény és lesz majd valaki aki szándékát érzi és képes ismét életet lehelni ebbe a jobb sorsra érdemes, nagymultú és méltatlanul elsorvadt intézménybe hiszem, hogy egy lépéssel közelebb kerülünk ahhoz a Nagy Nemzethez, amely a múltban voltunk.
















CARINTHIÁBA NE ÜSS!!!!!


SOHA!!!!!


DE TÉNYLEG!!!!



ÚGYIS MEGTUDJUK HA ODA ÜTSZ!!!!

Szebb Jövőt!
I.M




Nép!

Tegnap éjfélkor lejárt az Oktatásügyi Minisztérium által hirdetett Kezdő Kvíz beküldési határideje.
A helyes válaszokat beküldők közül kisorsoltuk a nyerteseket.

Díjak:

I. 500 health, 10 tank
II. 500 health, 5 tank
III. 500 health 3 tank
IV. 500 health

Ezen kívül természetesen minden helyesen válaszolót vigaszdíjjal jutalmazunk.
A nyertesek kiválasztása nem beküldési sorrendben történt, minden helyesen válaszoló részt vett a sorsoláson, tehát a véletlen döntötte el, a helyezéseket. Természetesen mindez közjegyző jelenlétében történt 🙂 .

Lássuk a nyerteseket helyezési sorrendben:

I. Skulo75
II. OberonHUN

III.Ilovespa

IV.Marszellusz


Gratulálunk!


Nyereményük a mai nap folyamán átutalásra kerül, erről levélben is értesítjük őket!

A napokban új kvízzel jelentkezünk tehát akinek most nem volt szerencséje következő alkalommal is próbálkozhat!

Ezen a héten a veteránoknak is összeállítunk egy érdekest kérdéssort hadügy-stratégia-történelem-búlvár-témakörben 🙂

Figyeljétek az OM közlönyt, hogy ne maradjatok le játékainkról!

Meghírdettük az 'Az én erepublikom' pályázatot. Erről bővebben itt olvashattok!

Ha kérdésed van: #oktmin vagy #mentor szoba vagy írj Pm-et nekem

ZoltanB,
Közoktatásügyi és Kultuszminiszter

---

[KPGY]Két Perc Gyűlölet I

Praetorianus74




Köszönjük!