Szomszédaink és a PEACE

Day 668, 08:09 Published in Hungary Hungary by charlie50



Mostanában elég heves viták robbannak ki a címben említett két témával kapcsolatban, de sajnos ez is csak arra volt jó, hogy ismét megossza a közvéleményt, néhány ember pedig a zavarosban halászgatva tovább erősíthesse politikai tőkéjét. Lassan beérik a gyümölcse az eddigi "jófiú"-szerepünknek, lassan egyetlen barátunk sem marad a szomszédunkban (na jó, egy marad). Persze lehetne másképp is, csak ahhoz egyrészt már hónapokkal korábban lépnünk kellett volna, másrészt nem kéne ugranunk, amikor a PEACE fejesei csettintenek. Bár utálom a "mi előre megmondtuk!" típusú érvelést, de a cikk egyik fele sajnos erről fog szólni.


A PEACE egy remek kezdeményezés, nagyon jó, összetartó szövetség (volt), azonban mintha kissé elfelejtették volna, hogy a tagországaik között vannak szuperhatalmak és törpeállamok is. Persze, szép gondolat az egyenlőség, csakhogy ez még soha sehol nem működött tartósan. Tudomásul kell venni, hogy az erősebb országok igenis fokozottan érvényesítik az akaratukat egy szövetségben és ez így van rendjén, hiszen ők azok, akik mindenkinél többet tesznek a szövetség tagjainak érdekében.


Régebben a PEACE nagyszerűen példát mutatott összefogásból, amikor segítettek nekünk visszafoglalni Szegedet, vagy éppen foggal-körömmel harcoltak mellettünk Podoliáért. Sajnos mára elértük azt, hogy a világháború közepén a PEACE beleszól egy regionális vitába (igen, Őrvidékről beszélek), ami az egyik legnagyobb tagországának a két részre szakadásához vezetett, legalábbis társadalmi értelemben. Persze ezt nem egyedül vitték véghez, voltak bőven Magyarországon is olyanok, akik nem azt ütöttek a piros oldalon, mert meg voltak győződve ennek a stratégiai hasznosságáról, hanem egész egyszerűen azért, mert ezzel is rúghattak egyet azokon, akik számára Nagy-Magyarország egy elérendő célt jelent ebben a játékban. Persze, biztos szép számal akadnak olyanok is, akik tényleg stratégiailag helyesnek érezték ezt a lépést, nekik ajánlom ezt a cikket. Íme, itt az eredménye annak, hogy mi mindent visszaadunk, mert pár száz fős országok követelik. Ausztria miután visszakapta az "értéktelen" Burgenlandot, felszólít (!) minket és Indonéziát, hogy adjunk vissza minden nem eredeti területet, ahogy az a PEACE alap célkitűzéseiben szerepel. A cikk végén a szerző megemlíti, hogy hogy ha maradnak a PEACE-ben, hallatni akarják a hangjukat (mintha eddig nem az ő javukra dőlt volna el az egyetlen belső vita), ha viszont nem maradnak, akkor keressenek erős barátokat, akik megvédik őket (na vajon hol találnak erős barátokat a PEACE-en kívül). Amennyiben Ausztria is követi Ukrajna példáját és beáll az EDEN-csatlósok közé, egyértelműen kijelenthetjük, hogy az eddigi "jófiús" politikánk megbukott.


Apropó, Ukrajna (most jön a "mi megmondtuk" rész): Három hónappal ezelőtt kiadtunk egy cikket, melyben elmondtuk, hogy véleményünk szerint az oroszokkal erősítenünk kéne a kapcsolatunkat, Ukrajnát, mint lehetséges veszélyforrást viszont fel kéne osztanunk az oroszok és miközöttünk, esetleg bevonva Lengyelországot is a játékba. Elképzelésünk szerint Podoliában alakítottuk volna ki a magyar vas-központot, ami mégiscsak itt van a szomszédban, nem a világ másik felén. Nos, a kommentekben és a reakcióként írt cikkekben kaptunk hideget-meleget, szeretnék ebből kiemelni néhány jellemző motívumot. A leggyakoribb válasz az volt, hogy oroszok ne pattogjanak, örüljenek, hogy vannak (érdekes szemlélet egy olyan országban, ami pár száz ember óhaja előtt meghajolva átadja régióit). Sokan voltak azon a véleményen, hogy ukránok barátságát ne dobjuk el. Nem dobtuk el, segítettünk beindítani a gazdaságukat, segítettünk kiverni a románokat, ingyen visszaadtuk Podoliát, most pedig meg lehet nézni az eredményt. Pedig nem volt nehéz kitalálni, hogy amikor a románok rájönnek, hogy erővel nem tudják elfoglalni/megtartani Podoliát, akkor úgy fogják viselkedni, mint Flinstone-ék Dinója: ha kib....ák őket az ajtón, majd visszajönnek az ablakon és minket fognak kihajítani azon a bizonyos ajtón, csak mi már nem fogunk visszamászni az ablakon, helyette inkább csak dörömbölünk.


A PEACE-szel kapcsolatban engem még két dolog zavar (lehet, nem csak engem?). Illetve valójában csak egy, a velünk szemben alaklmazott kettős mérce, de két részre kell szednünk, hiszen több területen is tapasztalható a jelenség.

Az egyik a múlt felhánytorgatása, hogy mennyi mindent tettek értünk a szövetségeseink, ami valóban igaz, csak akkor néha mi is mondjuk ki bátran, hogy eddig mennyi mindent tettünk a PEACE-ért. Az állampolgárság bevezetése előtti hónapokban vajon ki mentette meg többször is a PEACE fontos országait a politikai TO-tól? Amikor a Podoliában kapott segítségről beszélgetünk, ne feledjük, hogy ott az egész ország erején felül teljesített és nem csak saját érdekből, hiszen ha mi ott nem adunk bele apait-anyait, WSR sem lett volna meg.

A másik rendkívül bosszantó jelenség a külföldiek tankolása. Félre ne értse senki, nem azzal van a baj, hogy mi a mellettünk harcoló külföldi tankoknak aranyat adunk (ami soha nem kerül vissza a gazdaságba), hanem azzal a gyakorlattal, hogy lassan többet költünk a külföldiekre, mint magunkra. Remek példa a nemrégiben lezajlott horvát csata. A lakosság ingét-gatyáját elvesztette ebben a csatában, a külföldi tankoknak vagyonokat fizettünk ki, miközben Burgenland hőse (a lakosság 80 %-ával szemben) még csak a leütést sem vállalta. De nem baj, jöjjenek a külföldi tankok, fizessük mi az ő sebzésüket, belefér, hiszen innen harcoltak. Vajon amikor a sereg és az elit Indonéziából üt Ororszország oldalán az USA ellen, mi mennyi aranyat kapunk a szöveségeseinktől, hogy náluk ütnek nagyjaink és nem otthon gyakorlatoznak az RW-kben?

Már előre látom a kommenteket:
1. nekünk is érdekünk hogy győzzenek az oroszok,
2. a külföldi tankok a mi területszerzésünkért ütnek.

Nos a válaszom:
1. Nekik talán nem érdekük a sebzéselvonás az amerikai frontokról? Vagy még ezért is mi fizessünk?
2. Mi meg mellettük. Pont.


Szóval jó lenne kicsit változtatni ezeken a bevett szokásokon és eltörölni a kettős mércét. Ha mi visszaadunk mindent, más is adja vissza (pl WSR-t az indók). Ha mi fizetünk a külföldi tankoknak, hogy mellettünk üssenek egy PEACE-hadműveletben, akkor a mi tankjainkat is fizessék meg azok, akik mellett ütnek. Ha mi állandóan azt nézzük, hogy ki mit tett értünk, akkor mások is vegyék figyelembe az elmúlt hónapok magyar erőfeszítéseit és azok figyelembevételével foglaljanak állást a régiók ügyében.


Ami a jelen helyzetet illeti, jobban kéne megválogatnunk a barátainkat. Slamx mai cikkének gondolatát folytatva, lassan észre kellene vennünk azokat az országokat, akik fenntartás nélkül mellettünk állnak, nem csak akkor ütnek a mi érdekünkben, ha kifizetjük, viszont el kéne felejteni azokat a "barátokat", akik pár száz fős lakosságukkal kikövetelik egyik legrégebben meghódított, szimbolikus jelentőségű régiónk visszaadását, majd elő akarják írni, hogy hogyan kezeljük a meghódított területeket, vagy akik miután többször megmentettük őket, arany tízezreket költve rájuk, hátbadöfnek minket.


Ideje lenne átgondolnunk, hogyan viselkedünk a jövőben. Továbbra is ugráltathat minket pár kislétszámú ország, vagy a sarkunkra állunk és azt tesszük, amit helyesnek érzünk? Továbbra is hagyjuk, hogy szomszédaink fokozatosan eltávolodjanak tőlünk, vagy kemény kézzel rendet tartunk?


Dönteni kell.


Gyorsan...



Az itt megjelenő cikkek a magánvéleményemet tükrözik, kéretik a hozzászólásokat nekem címezni


Közérdekű információk:


A Magyar Közlöny a kormány hivatalos lapja

A Hadügyi Közlöny a Hadügyminisztérium hivatalos lapja

A Kongresszusi Közlöny a Kongresszus hivatalos lapja

Magyarország hivatalos fórumát itt találod meg, regisztrálj!

Újoncok és tenni akaró régiek, vegyetek részt a mentorprogramban, hogy minél sikeresebb legyen országunk!

Támogasd a Nagy-Magyarországért Alapítvány és az Utolsó VédőVonal Alapítvány működését!


Figyelmetekbe ajánlom barátaim újságait is:

raszta újsága: Egy raszta szavai

Akitlosz újsága: eH O N U N K

Heidar újsága: Heidar’s Herald

Doggett újsága: Agymenés

Zoli84 újsága: Szabad Magyarország

slamx újsága: e-idea news


Vigyázat, reklám!

Ha idáig elolvastad és esetleg szimpatikusnak találtad a gondolatmenetemet, engedd meg, hogy felhívjam a figyelmedet pártunkra, a Corvin - Nemzeti Radikális Pártra. Látogasd meg honlapunkat, gyere chatszobánkba és ha egyetértesz céljainkkal, lépj be pártunkba. Érdemes továbbá figyelni a Patrióta nevű újságot, amíg az új pártlapunk nem készül el, addig itt olvashatod pártunk hivatalos közleményeit, valamint párttagjaink érdekesebb cikkeit. Amennyiben szeretnél felkerülni levelezőlistánkra, kérünk jelöld barátnak a CNRP pártorgot. Köszönjük!