Mikor unjuk meg a csiki-csukit?

Day 1,135, 08:08 • Published in Hungary Hungary • by charlie50



Ez a cikk részben kormánykritika, részben elmélkedés, aki valamelyik részre nem kíváncsi, ugorja át nyugodtan 🙂

Lássuk először az elmélkedést: szép lassan unalomba fordulnak a menetrendszerinti magyar-román csaták, ennek elsősorban a teljesen átgondolatlan változtatás az oka. Az automatikus csatanyitás, a Natural Enemy (és ehhez kapcsolódóan az ingyenes hadüzenet) csak azt segíti elő, hogy egy előre meghatározott mederbe terelje Hazánk sorsát a közeljövőben. Maradnak a kétnaponta előre kiszámíthatóan érkező, egyre kevesebb embert érdeklő magyar-román csiki-csuki Szegeden, Máramarosban, az egyhangúságba csak a szintén menetrendszerűen induló ukrán RW-k visznek némi színt, de ez is csak arra jó, hogy 15-20 ember éjszaka ne unatkozzon. Sajnos nem sok esély van a változásra, mert ezek a csaták teljesen meg is kötik a kezünket, nagyjából ahhoz tudom hasonlítani a helyzetet, amikor még megvolt Heilongjiang. Akkor is azt mondtam, hogy Hellokitty a legnagyobb kerékkötőnk, amiatt nem tudtunk semerre támadni, hónapokig abból állt a stratégiánk, hogy rettegve vártuk, mikor támadják meg és veszítjük el. Most ugyanez történik az ukrán területekkel, a gazdasági érdekek szép lassan megölik a játékélményt, be vagyunk betonozva a jelenlegi pozíciónkba, egészen addig, amíg az ellenfél pár hónap tartalékolás után, hatalmas áldozatokat hozva el nem veszi a mi kis „drágaságunkat” és akkor az unalmas hónapok után következik egy pofáraesés. Mondhatni, ez is menetrendszerűen.

Okuljunk Hellokitty példájából! Ha a mostani helyzetben az ukrán területeket behelyettesítjük Kittyvel, láthatjuk, mi lesz. Folyamatosan védekezünk és szép lassan elveszítjük a játékkedvünket, tartalékolni persze nem tudunk, majd amikor már mindenki undorodva néz a képernyőre („már megint SGP, plusz ukrán RW-k”) akkor letankolnak minket, mi meg majd csak bámulunk, aztán jön a kesergés, majd a nagy nemzeti felbuzdulás, összefogásra felszólító cikkek, stb. Na, ebből a mederből kéne kitörni. És hogy hogyan? Több megoldás is van, egyik sem bombabiztos.

A kézenfekvő megoldás: Békét kötni a románokkal, akik ugyanúgy unják már, mint mi. Ez sajnos nem fog összejönni a kölcsönös bizalmatlanság és a kétkattos lakosság egysíkú gondolkodása miatt.

A taktikus megoldás: Megkérni valamelyik szövetségesünket, hogy segítsenek lezárni a háborút a határ megszüntetésével. Ennek sajnos az a hátránya, hogy utána rögtön megint elindulna a Natural Enemy-szavazás és kezdődne minden elölről.

Az izgalmas megoldás: Eltörölni Romániát. Hát igen, álom, édes álom…

A radikális megoldás: Nekem személy szerint ez lenne a legszimpatikusabb. Forgassuk fel a játékot! Adjuk meg a kegyelemdöfést a Főnixnek és lépjünk ki! Lássuk, mi is történne, ha ezt meglépnénk. A Főnix mint szövetség kb egy hónap alatt kimúlna, mindenki kétségbeesve keresné a megoldást a túlélésre/erősödésre/célok megvalósítására. Nyilvánvalóan minden ország az érdekei figyelembevételével igyekezne valakihez csapódni, nagyon kell vigyázni hogy ne egy Főnix2 (avagy Písz3) legyen a dologból. Nekünk csak pár ország barátsága kell, ezek nagy részben evidens dolgok lennének amúgy is. Szövetkezzünk Szerbiával, Macedóniával, Törökországgal. Ez az alap, ehhez még meg lehetne hívni első körben Szlovéniát, meg mondjuk Litvániát és Lettországot (inkább letteket!), majd ha ez is rendben van, felhasználni a lengyelekkel javuló kapcsolatot és bevonni őket, ekkor már az sem lesz akadály, hogy franciák ellen kell nekik szövetséges, ezért is húznak még inkább románokhoz. Mindeközben tapogatózni kellene Brazília és Argentína irányában, talán még ki lehet őket szedni a PANAM-ből. Ha mindez megvan, lehet kezdeni célpontot keresni: Románia, Oroszország, Olaszország, Bulgária, USA, Kína, stb. Horvátokat szándékosan nem említem, egyrészt lengyelek nagyon ragaszkodnak hozzájuk, másrészt mi sem feltétlenül kell, hogy ellenségek legyünk, és még talán szerbek is lenyelnék ezt a békát. Ez a megoldás végre vinne egy kis színt a játékba, ráadásul minél hamarabb elkezdünk valamit szervezni, annál jobb, úgyis egyre többen látják, hogy fel fog bomlani a jelenlegi kétpólusú világrend, akkor meg miért ne felkészülve várjuk?

Ha azonban maradunk a jelenlegi rendszernél, a legnagyobb izgalmat hamarosan az fogja jelenteni, hogy mikor lépünk rangot, hány forintot termelt a cégünk, illetve melyik párt lesz top5. Ezt akarjuk? Én biztos nem. Ne az legyen a közeljövő legnagyobb hadi eseménye, hogy elveszítjük az ukrán területeinket, vagy Hazánk nagy részét!


És akkor most jöjjön a kormánykritika: unatkozunk!!! Csináljatok már valamit! Chates információ szerint a teljes hadügyi és külügyi csapat támogatná a kilépést, akkor mégis ki van ellene? Oktmin, Szocmin, GM?

Többi téma érintőlegesen: Egy konkrét ígéretetek volt, a Propagandaminisztérium. Sajnos nem találom a cikkeket, segítsetek már, hogy hol vannak, így nem tudom vote-olni.

Kommunikációért most nem szólok be, mert szolisok ugye (szintén menetrendszerűen) bedobták a törcsit.

Szocmin, Oktmin mit csinál? Beregelt egy IRL haverom egy hete, felvette barátnak mindkét minisztériumot, még egy levelet sem kapott (mentorprogramba azért nem jelentkezett, mert én mentorálom, de attól még jólesne neki - meg gondolom a többi kezdőnek is - némi törődés).


Köszönöm, hogy elolvastátok, szép napot mindenkinek!


Lapok, melyekre (szerintem) érdemes feliratkozni:

Magyar Közlöny (eMagyar Kormány hivatalos lapja)

Hadügyi Közlöny (Hadügyminisztérium hivatalos lapja)

Őrszem (NÉP pártlap)

Magánvélemény (Istencsaszar – hadügyi stratégia, elemzés)

The Babylon Protocol (Tomi_ur – külpolitika, elemzés)

Karton eTwork (AndyMiller – képregény)

von Stirlitz Files (655321 - szatíra)