Jeticsicskáknak az újabb jetibéke előtt
Eheslo
1849. január 8. A nagyenyedi román vérengzés
/ Ami a történelem könyvekből sokszor kimarad!/
Nagyenyed legnagyobb pusztulása a magyar szabadságharc idején, 1849. január 8-án volt, amikor a város leégett, több mint 800 ember halt meg, amikor magyargyűlölő oláh haramiák lerohanták a várost. Román részről a mai napig nem kértek bocsánatot az általuk elkövetett szörnyűségekért, Silviu Dragomir történész később elismerte a barbárság tényét. 1993-ban pedig a főkolomposnak, Axente Severnek a bűntett színhelyén, Nagyenyeden szobrot állítottak.
Mai napig kérdés, hogy az 1848 márciusában békésen kezdődött forradalom hogyan alakult át véres, pusztító polgárháborúvá. Miként az közismert, az 1848. évi VII. törvény kimondta Magyarország és Erdély unióját. A problémát az jelentette, hogy az 1848. május 15-17. között tartott balázsfalvi gyűlésükön a románok is megfogalmazták saját igényeiket, így önálló nemzeti parlamentet követeltek és létrehozták a Román Nemzeti Bizottságot, melyet afféle erdélyi román kormánynak tekintettek. Az erdélyi románok szövetkeztek az ellenséges osztrák erőkkel és fegyverkezni kezdtek a magyarok ellen. Ennek hírére Alsó-Fehér vármegye számos településéről megindult a magyarok áradata Nagyenyed felé, a város megtelt menekülőkkel, összesen mintegy 4000 fő, értelemszerűen főként nők, öregek, gyermekek, betegek zsúfolódtak össze Enyeden, hiszen az egészséges férfiak a honvédség kötelékében harcoltak.
Így érkezett el 1849. január 8-ának gyászos éjszakája. Az Enyedtől mintegy 5 km-nyi távolságra fekvő Csombordon táborozó Axente Sever és Prodan Simion pópa feleskette gyülevész haramiahadát, majd megindultak a város felé. Szilágyi Farkas majdani református lelkész, aki gyermekként élte meg a szörnyűségeket, utóbb így emlékezett vissza az enyedi Szent Bertalan éjszakára: amint a román csőcselék betört a városba és felgyújtotta az első épületeket, „kezdetét vette a lövöldözés, az ablakok és kapuk betörése, a rablás és ordítozás, a megtámadottak rémes sikoltozásai és jajveszékelései, olyan pokoli lárma, melynek hallatára az ember testében a vér megfagyott”. Jellemző, hogy az iszonyat kiáltásai és a dúlás eszeveszett alvilági hangjai még a Nagyenyedtől 22 km-re fekvő Mihálcfalván is hallhatóak voltak
Akit nem vertek agyon saját házában vagy nem szenvedett ott azonnal tűzhalált, rémülten rohant hiányos öltözetben az utcára a mintegy mínusz 20 fokos hidegben, és kétségbeeséssel próbált üldözői elől menekülni.
A fosztogatás és vérontás látványától megrészegülő oláh csőcselék kit doronggal vert agyon, kit lándzsával szúrt keresztül, kit eltaposott, kit agyonlőtt – a gyilkolás módszerei nagyon változatosak voltak. A lakóházak kifosztásán és felgyújtásán túl nem kímélték a szent helyeket, a templomokat sem. A híres református templomban összetörték az úrasztalát, az orgonát, a padokat, a karzatot – egyszóval mindent, sőt, belovagoltak a templom épületébe. A fosztogató söpredék elpusztította a Bethlen Gábor által 1622-ben alapított református kollégium épületét annak híres könyvtárával együtt, valamint elhamvasztotta az erdélyi református egyház püspöki levéltárát is. Számos felbecsülhetetlen értékű ősnyomtatvány lett semmivé. Nem járt jobban a katolikus minorita templom és rendház épülete sem. Ugyanazt az őrült pusztítást vitték végbe a mócok, mint a református egyház épületében. Az a szörnyűség pedig, amelyet a minorita házfőnök, Viskóczi Henrik elszenvedett, még a legképtelenebb horror regényeket kieszelő szerzők fantáziáját is bőségesen felülmúlja. S az egészben az a leghihetetlenebb, hogy e borzalmakat a házfőnök túlélte. Ő maga később így emlékezik vissza kálváriájára: „ Magam valék első áldozata a gyilkosoknak, kik is fejemen öt halálos sebet ejtvén, két ujjamat levágva és két szuronyszúrással az oldalamat majd’ halálosan kilyukasztva, félholtan a földre hirtelen leterítettek, és minden ruhától levetkőztetve, hét lövéssel idvezlettek”. Papjai vitték a derék atyát vissza a rendházba. Azonban a felfegyverzett csőcselék oda is betört, további tortúra várt még Viskóczi atyára: újból ütlegelni kezdték a haldokló embert, majd a „biztonság kedvéért” még egy újabb, nyolcadik golyót is beléeresztettek. Csodával határos módon a rendházfőnök mégis életben maradt, Tordára menekítették és később felépült sebeiből. A nagyenyedi szörnyű események 1849. január 8-ának éjszakáján kezdődtek, általánossá másnap, január 9-én váltak, tetőpontjukat pedig január 10-én érték el, de a fosztogatás és gyilkosságsorozat csak 17-én fejeződött be. A magyarirtásnak mintegy 800-1000 főnyi halálos áldozata volt, ám legalább ugyanennyien fagytak halálra a kegyetlenül hideg téli időben. Az agyonvertek, meggyilkoltak, kibelezettek földi maradványait a várfal előtti sáncokba hányták, illetve a korábban mészégetőgént használt gödrökbe kerültek. Egyidejűleg a szomszédos Alsó-Fehér és Torda megyei településeken is folyt a magyarság kiirtása, ennek következtében végleg megváltoztak e térségben az etnikai arányok a románok javára.
Román részről a mai napig nem kértek bocsánatot az általuk elkövetett szörnyűségekért, Silviu Dragomir történész később elismerte a barbárság tényét. 1993-ban pedig a főkolomposnak, Axente Severnek a bűntett színhelyén, Nagyenyeden szobrot állítottak. Talán ehhez a tényhez már nem is szükséges semmiféle kommentár.
1848. szeptember 29-én, a pákozdi győztes csatával világossá vált a bécsi kormányzat számára, hogy nem számolhat a magyar szabadságharc azonnali elfojtásával. Az osztrák kormányzat a szerbek és románok fellázításával próbálta a magyarokat többfrontos háborúra kényszeríteni.
Egy erdélyi román ügyvéd, Avram Lancu vezetésével 1848 októberében megfélemlítő hadjárat indult az Erdélyi-szigethegység környékén található magyar települések ellen. Az egyik legvéresebb román akció a zalatnai mészárlás volt, ahol 700 fegyvertelen magyart mészároltak le 1848. október 24-én. A férfiak a magyar szabadságharc seregében szolgáltak, így nem harc volt ez, hanem közönséges, aljas mészárlás.
A vérengzések 1849 tavaszáig folytatódtak, a gyilkosságokat rendkívül kegyetlenül hajtották végre: nem volt ritkaság a végtagok lefűrészelése, elevenen megégetés, földbe ásás, eke elé fogás, megvakítás, karóba húzás, nők, lányok megerőszakolása és halálra kínzása.
Bem erdélyi hadjáratát követően, miután sikerült 1849 márciusára a császáriak csapatait Erdélyből kiűzni, a magyar hadvezetés viszonylag kis létszámú haderő átcsoportosításával a románok vérengzéseinek gátat tudott szabni.
A vérengzések egyik különösen borzalmas csúcspontja az 1849. január 8-i nagyenyedi népirtás volt.
A várost az Axente Sever és Prodan Simion muzsnaházi pópák vezette román felkelők támadták meg. Az ortodox karácsony másnapján, éjszaka elszabadult a pokol. 800-1000 védtelen embert mészároltak le helyben, nem kímélve csecsemőt, nőt, aggastyánt sem. Közel ugyanennyien, akik mezítláb a környező hegyekbe menekültek, megfagytak a huszonnégy fokos dermesztő hidegben.
A Kollégium évszázados szellemi értékei a sárban végezték, a haramiák által többre becsült holmik kocsiszámra a támadókat gazdagították. A halottak egy részét a vársáncba, másik felét az addig mészoltónak használt, a vár sáncai melletti gödörbe temették, ahol, bokroktól takarva, csak a dátumra és az áldozatok számára emlékeztető tábla áll. A borzalmas halálnemek kiagyalóinak nem büntetés járt, hanem Erdély-szerte szobrok és utcanevek hirdetik “dicső tetteiket”.
Az első mészárlásra 1848 október 19-én került sor, Kisenyeden. Ezt a települést a magyarok annyira biztonságosnak gondolták, hogy még a szomszédos településekről is ide jöttek védelmet keresni. A románok ostromolni kezdték a falut, de a magyarok több napig kitartottak. Végül aztán letették a fegyvert, mire a románok 140 embert – férfit, nőt, gyermeket – lemészároltak.
Pár nappal később Székelykocsárdot pusztította el egy felkelő csapat, itt összesen 60 magyart végeztek ki, állítólag olyan kegyetlenséggel, hogy a falu három lakosa, aki elbújt a románok elől, látva a borzalmakat felakasztotta magát.
Gerendkeresztúron 200 magyart gyilkoltak meg.
Zalatna és Abrudbánya bányavárosokat felgyújtották, a menekülő lakosságot Ompolygyepü határában lemészárolták. 1700 magyar esett itt áldozatul.
Október 23.-án Boroskrakkó és a környező települések magyarjait végezték ki. A lemészároltak száma 200.
Október 28.-ról 29.-re virradó éjszaka Borosbenedek 400 magyar lakosát végezték ki.
Október 29.-én Magyarigen 200 magyar lakosát ölték meg.
Borosbocsárdon megközelítőleg 40 magyart végeztek ki.
Marosújvárra a környékről 90 magyar nemest toboroztak össze, akiket Balázsfalvára akartak hurcolni. Azonban alig hogy elindultak Marosújvárról, a csoportot egy román pap megimádkoztatta, majd mindannyiukat legyilkolták, holttesteiket a Marosba dobva.
A székely lakosságú Felvincet a személyesen Avram Iancu által vezetett sereg dúlta fel, itt 30 magyart öltek meg, az elmenekült lakosságból további 170 halt éhen vagy fagyott meg a téli hidegben.
Következzen egy lista az 1848-49-ben a román felkelők által erdélyi magyar falvakban elkövetett vérengzésekről:
Dátum – Település – Magyar áldozatok száma
1848. október 12. Kisenyed (Sangatin) 140
1848. október Magyarigen (Ighiu) 176 család
1848. október Asszonynépe (Asinip) ?
1848. október Boklya (Bochia) 30
1848. október Borosbocsárd (Bucerdea Vinoasa) 73
1848. október Bugyfalva (Budesti) ?
1848. október Csáklya (Cetea) ?
1848. október Forrószeg (Forosig) ?
1848. október Mikeszásza (Micasasa) ?szinte mind
1848. október Zám (Zam) ?
1848. október 20. körül Balázsfalva (Blaj) térsége 400
1848. október Alvinc (Vintu de Jos) 2 békeküldött
1848. október Sárd (Sard) környéke 300
1848. október Algyógy (Geoagiu) 85
1848. október 24. Ompolygyepüi (Presaca Ampoiului) vasúti megállóhely – 700 zalatnai magyar
1848. november 13. Felvinc (Unirea) 200
1849. január 8. Nagyenyed (Aiud) 800
1849. január 18. Marosnagylak (Noslac), Hari (Heria), Marosdécse (Decea), Inakfalva (Inoc), Felvinc (Unirea) (100?)
1849. január Marosújvár (Ocna Mures) 90
1848 december 9. Köpec 51
1848. december 14. Kővárhosszúfalu (Satulung), Bácsfalva (Bacea), Türkös (?), Alsócsernáton (Cernat)?, Tatrang (Tarlungeni), Zajzon (Zizin), Pürkerec (Purcareni) ?
Gerendkeresztúr (Grindeni) 200
1848. október 28. Borosbenedek (Benic) a teljes falu
1848. október Székelykocsárd (Lunca Muresului) 60
1848. Gyulafehérvár (Alba Iulia) ?
1848. október Naszód (Nasaud) ?
1848. október Borbánd (Baraban?) ?
1848. október 25. Kőrösbánya (Baia de Cris) és Cebe (Tebea) között a teljes Brády-család
1848. október Radnót (Iernut) környéke majdnem teljes falvak lakossága
1849. május Abrudbánya (Abrud) 1000
1849. május Bucsesd (Buces) 200
Forrás: Nagyenyed történelme
Comments
Oh jaj Eheslo, elrontottad a kedvem.
Mocskos egy faj az ember....
De nem lehet véletlen hogy a románok ennyire szeretik a védtelent megtámadni? A 20. században is nem 1 ilyen eset volt...
Gyáva férgek!Csak a védtelenekre mertek rátörni!
Azóta sem változtak!
[removed]
fiad helyeben nagyon szegyellnem magam.
Jellemző, mikor megjelenik a magát "székely" álruhával álcázó jetibéren vett cenzor és kitörli a róla és a jetik többi csicskájáról (kuvik, droid, "székely" mobra, "székely" lazo, nalaja, orgtolvaj izralex és éceszgéberük ics) szóló, természetesen korántsem a szeretetem és tiszteletem jegylében született - hozzászólásomat.
Azt írja a CENSORED + CENSORED cenzora, hogy rasszizmus ilyet írni:
A "székely" mobra, lazo, nalaja, orgtolvaj izralex és az éceszgéberük ics kedvencei ők. A bérükön ölte a magyart az erepen kuvik, droid, és öli most is a "székely" gyika. CENSORED le minden jetiról és csicskáikról is a hús és holtukban is az ördögök CENSORED tökfejükkel!
Szerintem csak méltó válasz a megszámlálhatatlan gonoszságra, embertelenségre és aljasságra amit itt és RL is elkövettek a magyarok ellen.
Aki pedig a barátjuk, az bizony nem különb mint ők a CENSORED CENSORED.
Életedbe románt se láttál.
Speciel én láttam ,mikor mentünk Tusnádra kocsival ,jól meg is büntetett.(gondolom látta a magyar rendszámom)
Hát igen, a mocsok románok. Engem majdnem bevittek a szőröstalpú sünök mind Nagyváradon, mind Krasznán. Csak nem volt kedvük négykor baszakodni... De már várom a kitiltásom, mert felírtak 😃
Bár nekem is megadatott volna a szerencse, hogy ne láttam volna egyet sem.
kehes a karosszekhazafi....
AUF WIDERSEHEN !
Az emberi faj már rég megérett a pusztulásra, csak valaki elnézte a dátumot.
"Székely" mogyi, lazo ti röfögtök a jetik hátsójából, gyika, a jetibéren vett cenzor védőernyőjej alól?
Ez komoly?
Nem sül le a droidot megszégyenítően lángálló pléhpofátokról a bürke ilyenkor jetik csicskái?
Akkor sülne le a bőr az arcomról, ha veled kéne nyílvános helyen mutatkozzak.
nem csodalkozom, hogy csak inkognitoban mer jatszani.
No megjött a cenzor fedezékében a jeticsicska is, egyedül mér félne.
"Székely" lazo, az érzéseink kölcsönösek, de azért a jetikkel kötött béketrutyid és ennek nyomán a nagy NE váltóverseny (ahol az ukránok a bolgárokkal karöltve szopattak rongyosra az éceszgéber ics-vel és rotyogtatótársaddal mobrával) emlékezetes marad...
Szerencsétlen gyika, itt én sokkal kevésbé játszok inkognitóban mint a magadfajták, de mutass nekem valakit, aki a saját nevén és RL énjét vállalva nyomul a magadfajták közül.
Gondolom te, a tömeggyilkos komancs nevével provokáló mocsok és a magyar avatarok mögé rejtett jeticsicska ápoltjaid is ezt teszik, hogy ilyet mersz beszólni itt nekem.
Igaz, te szerencsétlen jetibéren vett cenzor jeticsicska?
Evek ota nem olvastam el hozzaszolasodat vegig kehes. Most megtettem...
Es szeretnek elnezest kerni azoktol akik szinten. Mert o nem fog... 😞
cooty, semmi baj, szabad ember vagy, ahogy jetikkel megalkuvó "székely" haverjaid és a jetik bérén cenzorkodó mocsok gyika is azok.
A tetteink és a jetikkel való kollaborációtok alapján meglehetőst jelentős a különbség köztem és a magadfajták között.
A kedvenceid nem fáradtak a jetikkel, horvátokkal bárkikkel ellenségeinkkel, minket kihasználó senki árulókkal folytatott mocskos sunyi alkuik, jetik béréből való magyarpusztításuk, cenzorkodásuk után elnézést kérni senkitől se, akiknek kárt, fájdalmat, csalódást okoztak, te se tetted meg helyettük sosem.
Inkább itt majomkodsz az oldalukon felsorakozva egy olyan cikkem alatt, amiben a jetik magyarok elleni mérhetetlen gyűlölete és pusztítása van számba véve 150 távolából (nem mintha kifinomultabb módszerekkel nem ma is ugyanezt tennék), tanulságul azoknak, akik ellenségeink a jetik csicskáivá züllöttek egy játékban és persze azoknak is akik őket példaképeiknek tekintik.
Nem mintha nem szarnám le a magadfajtákat jetistől, békéstől, cenzorostól, kettős mércéstől.
Teszek rátok amorális becsület nélküli szerencsétlen fékerek, de jól esik néha napján egy kissé görbe tükröt tartani az emberálarcát rég elveszített ordas pofátok elé, mert bár a tükör messze nem tökéletes, de a lényeg: az amoralitásotok, a megalkuvásra kész szolgalelketek a kettős mércétek az bizony jól látható még ebben a girbegurba és homályos tükörben is.
Jó gyakran kell fogat moss, ha ennyi szar folyik ki a szádon.
primitiv felember...
te csicska... teged miert nem latni hogy harcolsz?? csakk a piacon lehet latni a nicked.... NAGY hazafi vagy.....
No megjött a jeticsicska különítmény élcsapata....
Lazo ha nekem az folyik a billentyűzetemről, akkor mi van a románná vedlett lelked helyén te jetikkel megalkuvó szerencsétlen báb?
Érdekes, mikor a jetikkel kötöttetek sunyi mocskos alkut akkor is mind - mint most itt is - ott voltatok a jetik mellett
Fontos lehetett nagyon akárcsak most, mikor véres tetteik kapcsán szóltam hozzátok jeticsicskák.
Magatokra is vettétek hamar az inget...
Most is itt pampogtok egy jetik bérén cenzorkodó mocsok oldalán, ahelyett, hogy elmondanátok neki és társainak hogy egy becsületes ember nem spicliskedik senki után az ellenségeink pénzén, de szóba se áll velük ha egy módja van rá.
Hazát árulni ellenségeknek egy játékban, lazo, mobra? Apátok, anyátok erre tanított? Jetikkel alkudozni, labancok oldalán harcolni, fékelni magyarok ellen?
Miért az álruha?
Tisztességesebb lenne román, vagy labanc jelmezben nyomnotok, mint Buda jetik kezére adásánál tettétek mobrával.
Ez való hozzátok, nem székely álruha, féker, csaló, hazaáruló, antiagyarok...
A jelmezekről annyit csak, hogy az általam december 1. emlékére készített avatarban tetszelegsz, te mocskos jeticsicska labanc. Megkérlek, cserélj avatart, mert nem vagy méltó a viselésére. Előre is köszönöm! Tökfej!
figyu jeticsicksa "székely" lazo, nem én alkudtam meg sunyiban a jetikkel, hanem te tetted és a haverod mobra.
Nem én állok jetik bérén cenzorként a jetik szolgálatában, hanem a haverod gyika.
Ezért kérlek ne veszítsd el annyira az eszedet, hogy magatokat és a saját tetteiteket velem és az én tetteimmel téveszted össze.
Nem vicces és nagyon nem is passzol rám, mert utálom a jetiket és azokat is - mint téged gyikát és mobrát - akik csicskaként szolgálják őket székely álruhában.
Szeirntem az a tökfej, aki jetik bérébe szegődik, magyarokat cenzúrázni, és nem kevésbé tökfej, aki ellenségeinkkel a jetikkel alkuszik meg sunyi módon, buktába vezetve a hazáját.
Ezek ti vagytok, nem én.
Az avatart nem miattad viselem, hanem Erdély miatt, amit a haverjaid és gyika gazdái ragadtak el a magyaroktól a magadfajtáknak köszönhetően, de ha tudom, hogy te csináltad Isten bizony soha nem veszem fel és máris lecserélem, mert szégyellem, hogy olyasmit öltöttem magamra, amihez bármilyen közöd is van jeticsicska.
Ha egy kicsit is tudnád, hogy milyen Erdély, vagy milyen erdélyinek lenni, nem járatnád a pofádat. És véletlenül sem tévesztettem össze a tetteinket a tieiddel, még akkor se tudtam volna, ha valaha mozdítottál volna valamit valamiért vagy valakiért, és nem valami vagy valaki ellen.
lazo: Nem ég le a droidot megszégyenítően mocskos pléhpofátokról a bürke, mikor ilyen szemét tettek és cimborák után ilyesmit piszkítasz ide nekem?
A mocskos tetteitekkel nekem mersz pampogni itt?
Ha egy kicsit is tudnád mi a morál, mi a becsület, elsüllyednél szégyenedben te szerencsétlen jeticsicska a tetteid után!
Én nem alkudoztam és állapodtam meg mocskos alkuban ellenségeinkkel, gyilkosainkkal a jetikkel, mint te meg a magadfajták teszik és tették, hanem harcoltam és harcolok ellenük amikor és ahol csak lehet.
Én nem öltöttem hozzátok hasonlóan jeti avatart, nem ütöttem magyarok ellen Buda románok kezére adásánál, hanem te és a társaid. De harcoltam ellenetek és védtem Budát a romántól. Nem első alkalommal harcoltam a magadfajták ellen polgárháborúk sorában, amikor ellenségeink oldalán törtetek a ránk, magyarokra.
Én nem álltam a jetibérbe, nem cenzúrázom a parancsaik szerint az undorító kettős mércétekkel a polgártársaimat, mint a hőn szeretett cimborád, hanem harcolok a kettős mérce és a cenzúra ellen itt és RL is.
Miről pampogsz nekem, te szerencsétlen, becstelen, lélektelen ezek után a tettek után?
Te számoltatnál el, miként vagyok önellátó bébikorom óta, vajh miért nem loptam állami cégeket, goldot, orgot, tankokat, mint a kebelbarátaid, akik ellen 3,5 éve harcolok?
Te pampognál nekem közösségről, közösségért való becsületes és tisztességes támogatásról a fékerek pártjából, sokadnickek, tolvajok, csalók támogatójaként, jetiknek elnökként hazádat áruló, csaták sorát bukó, labancok haverja, velük kurucok ellen szervezkedő?
Ez nem semmi!
A hazug elnöki ígéreted utáni jetibékéd és a nagy NE váltóversenyed a bolgárokkal, ukránokkal sem volt semmi, de úgy látszik, azóta csak még becstelenebb és sötétebb lettél.
De jól elleszel a poklok poklán a jeti, labanc és a tolvaj haverjaiddal.
Remélem hamar elvisz a haverod az ördög a magadfajtákkal együtt!.
Nem igen tudom, hogy ki vagy mi féle vagy RL.
Viszont azt tudom, hogy az Isten már megvert, vagy meg fog verni azért amilyen vagy.
Tehát semmi rosszat nem kívánok neked. Lesz még elég bajod.
Come to the dark side!
Micsoda bűnlajstrom, ecsém. Titokban a román elnük tanácsadója vagyok, de többet nem árulok el, így is nagyon ég a bőr a pofámról. Bocsánatot szeretnék kérni, hogy azt hittem egy gyökér vagy. Ne haragudj, amiért elmebeteg, köcsög, szarházinak tartottalak. Bocsáss meg, ha tudsz nekem! Nem tudom, hogy élhetek így tovább.
@lazo, ne tódítsd, van elég épp a rovásodon hét pokolra is, a véleményünk egymásról nem sokban különbözik.
Csak az oldal ahol állunk az, az nagyon különbözik.
@cooty: érdekes, ilyet sosem olvasok a magadfajtáktól a tolvajokról, csalókról, országot jetiknek árulókról, ellenségekkel, árulókkal alkudozókról, jetik bérén cenzorkodókról.
Csak rólam, aki írok róluk és felvállaltan minden különösebb faxni nélkül megvetem és utálom őket mint a szart.
Sajátos helyzet ez, nem?
Küldeném Mikrobinak ,reméltem ,hogy itt megtalálom:
Te jetik szerencsétlen cenzora droid, hogy a színes fémtolvajok találjanak meg végre, kár hogy eddig nem akadtak rád!
Küldeném Mikrobinak ,reméltem ,hogy itt megtalálom:
Te jetik szerencsétlen cenzora droid, hogy a színes fémtolvajok találjanak meg végre, kár hogy eddig nem akadtak rád!
X2