eMagyar adópolitika a top 10 ország tükrében
Day 1,144, 13:33
•
Published in Hungary 
•
by
•
by Mandalaa
A cikkben a tapasztalati pontok alapján felállított top 10 ország adó politikáját nézhetjük át, néhány gondolatébresztővel megspékelve eMo-ra vonatkozóan.
A kaja, fegyver, és nyersanyag iparok szolgálják a vizsgálatunk tárgyát, mivel ezek azok, amelyek leginkább érintik a többségünket a mindennapokban. Az elemzés három részre oszlik, a három adónemnek megfelelően.
Borembukk felhívta a figyelmemet egy dologra: A dolgozó emberek béréből levont szja-ra. Ezt valahogy kifelejtettem a számításból, így az írás szja és áfa részén korrigáltam. Köszönöm Borembukkk!
Személyi jövedelemadó:
A legnagyobb mérték a USA-ban van 23%-kal, míg a legkisebb adókulcs a románoknál 5%-kal zárja a sort. Nekünk 10%, amivel 6 országnál is alacsonyabbak vagyunk.
Az SZJA-nak a cégező oldaláról gyakorlati jelentősége kicsi, mivel a cégesek zöme pontosan tudja, hogyan kell a nyereséget kivonni adózatlanul a cégéből. Emiatt teljesen felesleges is lenne magasabb kulcsra állítani az adót.
Az alacsony kulcs elvétve kedvet hozhat néhány cégesnek legálisan adózni, illetve talán kevesen még nem jöttek rá a fortélyra, de mindenképpen szűkre becsülöm a kört.
Szerintem hozzá adódik ehhez még az is, hogy jelenleg éles versenyhelyzet van a cégesek között hazánkban, ezért annak a pár százalék megtakarításnak is versenyképesség növelő vagy épp rontó hatása van.
Azonban az szja adóforma része a dolgozótól levont szja is, mely valóban jelentős bevétele az államnak. Ezt bizonyos keretek között elképzelhetőnek tartom akár felfelé módosítani is.
A 10%-ot egyelőre megfelelőnek tartom.
Importvám:
Ez az igazán érdekes terület véleményem szerint.
Az országok a belső piacaikat igyekeznek óvni a külföldi konkurenciától oly módon, hogy az importvám adókulcsát magasabbra állítják, mint az áfa kulcsot. Az importvámot csak a külföldi illetőségű cégeknek kell megfizetni, az eMagyarországon lévőknek természetesen nem.
(Csak széljegyzetnek szánom, hogy a cégek úgy tudnak külföldi piacokon megjelenni, hogy licenszet vásárolnak 20 goldért. 1 licensszel csak egy ország piacára kapnak értékesítési opciót, több licensz vásárlása lehetséges. Baromi drága móka, szóval ésszel kell kiválasztani melyik ország piacára vásároljuk meg a licenszt. A lényeg tehát, hogy a licensz birtokában a külföldi cég a saját termékeit elhelyezheti és árulhatja a másik ország piacán.)
Nem nehéz belátni, hogy az államnak kulcsszerepe van az „egészséges” arány felállításában, miszerint a külföldi potenciál milyen feltételekkel tudjon érvényesülni a belső piacon.
Ezen gondolatok mentén konkrétabban:
- Rendelkezünk búza és vas régióval, ebből következik, hogy a hazai termelőket védjük a külföldi termelőkkel szemben, de miért 90%-kokal?
- Nem rendelkezünk olajjal és kővel, de miért indokolt a 35%-os, ebben az esetben magasnak mondható vám? Nem érdekünk olcsóbban behozni azokat az alapanyagokat, melyekkel nem rendelkezünk?
- Az étel 50%, a fegyver 70%-os vámterhet visel. Mi indokolja ezen nagyságrendeket?
Szerintem semmi olyan, mely a lakosság érdekét szolgálná.
A cégeinket a belső piacon egy határig valóban védenünk kell, azonban azon túl miért lenne az jó nekünk? Gondolom ezt a lakosság és hazánk érdekében.
Amíg nincs számottevő háború, addig az alacsonyabb kulcsban meghatározott vámvédelem alatt a magyar cégesek abszolúte előnyt élveznek a külföldivel szemben, megfelelő hasznot realizálnak.
A komolyabb és hosszabban tartó csaták idején a magyar fegyver készletek megcsappannak a nagyobb kereslet hatására, mert a piac nem képes kielégíteni a hírtelen és tartósan felmerülő mohó igényeket. Az ilyenkor fellépő árfelhajtó hatást páran szépen ki is használják, ami az eMO-nak, és a lakosságnak egyaránt kedvezőtlen, csak a cégesnek jó. Na de fontos háborúk idején, mikor ínség van, miért akarunk extra hasznot hajtani a cégeseknek?.
A megnövekedett keresletet egy ésszerű ponton túl (alacsonyabb vámmal) külföldi versenytársak bevonásával kiegyensúlyozhatjuk, az áraknak határ szabhatunk, azáltal, hogy a piacra belépő külföldi letöri az árat. Ezen a ponton extra adóbevételhez is jut az állam, ami háborús időkben valljuk meg nagyon jól jön, és a mostani vámteher mellett elképzelhetetlen.
Véleményem szerint 30% vám a kaja, fegyver, 40% vám a búza, és vas iparágakban bőven elegendő lenne.
Megjegyzem, hogy az orgok eltörlésével az adópolitika további korrekcióra fog szorulni.
Áfa:
Itt a fegyver és kaja ipar érdekes csak, mert a lanosok 0%-osak.
Mindegyik országban alacsonyan tartják ezeket a kulcsokat. Mi ezen belül a legmagasabb kulcsokkal rendelkezők közé tartozunk az 5-5%-kal, viszont ezek a másik tartópillérei az adóbevételeknek az szja mellett.
Borembukkk észrevételében egyetértek azzal, hogy kívánatos volna a kaja áfáját tovább csökkenteni. Úgy tudnám ezt csak elképzelni, hogy a változtatás ne a fegyver áfája terhére történjen. Miért?
Az emberek többsége előnyben részesíti a kenyeret a fegyverhez képest, ha harcolni akar. Ez természetes is, mivel a kenyérrel is tud ütni, és jobban megéri abba invesztálni, ha nincs elegendő pénze. Épp ezért a fegyver bármilyen emelése az csak ront a harceszközök piaci pozícióján.
Lehetséges útnak tartom az szja bizonyos pontokon történő megemelését, és egyúttal a kenyér áfájának 3%-ra csökkentését, de ez egy külön vitafejezet lehetne.
Az 5-5%-ot egyelőre megfelelőnek tartom, mivel első lépcsőben az importvámot kell helyre tenni.
Kommentekben várom az észrevételeket.
Mandala Ferdis
magánember &kongresszusi képviselő
A kaja, fegyver, és nyersanyag iparok szolgálják a vizsgálatunk tárgyát, mivel ezek azok, amelyek leginkább érintik a többségünket a mindennapokban. Az elemzés három részre oszlik, a három adónemnek megfelelően.
Borembukk felhívta a figyelmemet egy dologra: A dolgozó emberek béréből levont szja-ra. Ezt valahogy kifelejtettem a számításból, így az írás szja és áfa részén korrigáltam. Köszönöm Borembukkk!
Személyi jövedelemadó:
A legnagyobb mérték a USA-ban van 23%-kal, míg a legkisebb adókulcs a románoknál 5%-kal zárja a sort. Nekünk 10%, amivel 6 országnál is alacsonyabbak vagyunk.
Az SZJA-nak a cégező oldaláról gyakorlati jelentősége kicsi, mivel a cégesek zöme pontosan tudja, hogyan kell a nyereséget kivonni adózatlanul a cégéből. Emiatt teljesen felesleges is lenne magasabb kulcsra állítani az adót.
Az alacsony kulcs elvétve kedvet hozhat néhány cégesnek legálisan adózni, illetve talán kevesen még nem jöttek rá a fortélyra, de mindenképpen szűkre becsülöm a kört.
Szerintem hozzá adódik ehhez még az is, hogy jelenleg éles versenyhelyzet van a cégesek között hazánkban, ezért annak a pár százalék megtakarításnak is versenyképesség növelő vagy épp rontó hatása van.
Azonban az szja adóforma része a dolgozótól levont szja is, mely valóban jelentős bevétele az államnak. Ezt bizonyos keretek között elképzelhetőnek tartom akár felfelé módosítani is.
A 10%-ot egyelőre megfelelőnek tartom.
Importvám:
Ez az igazán érdekes terület véleményem szerint.
Az országok a belső piacaikat igyekeznek óvni a külföldi konkurenciától oly módon, hogy az importvám adókulcsát magasabbra állítják, mint az áfa kulcsot. Az importvámot csak a külföldi illetőségű cégeknek kell megfizetni, az eMagyarországon lévőknek természetesen nem.
(Csak széljegyzetnek szánom, hogy a cégek úgy tudnak külföldi piacokon megjelenni, hogy licenszet vásárolnak 20 goldért. 1 licensszel csak egy ország piacára kapnak értékesítési opciót, több licensz vásárlása lehetséges. Baromi drága móka, szóval ésszel kell kiválasztani melyik ország piacára vásároljuk meg a licenszt. A lényeg tehát, hogy a licensz birtokában a külföldi cég a saját termékeit elhelyezheti és árulhatja a másik ország piacán.)
Nem nehéz belátni, hogy az államnak kulcsszerepe van az „egészséges” arány felállításában, miszerint a külföldi potenciál milyen feltételekkel tudjon érvényesülni a belső piacon.
Ezen gondolatok mentén konkrétabban:
- Rendelkezünk búza és vas régióval, ebből következik, hogy a hazai termelőket védjük a külföldi termelőkkel szemben, de miért 90%-kokal?
- Nem rendelkezünk olajjal és kővel, de miért indokolt a 35%-os, ebben az esetben magasnak mondható vám? Nem érdekünk olcsóbban behozni azokat az alapanyagokat, melyekkel nem rendelkezünk?
- Az étel 50%, a fegyver 70%-os vámterhet visel. Mi indokolja ezen nagyságrendeket?
Szerintem semmi olyan, mely a lakosság érdekét szolgálná.
A cégeinket a belső piacon egy határig valóban védenünk kell, azonban azon túl miért lenne az jó nekünk? Gondolom ezt a lakosság és hazánk érdekében.
Amíg nincs számottevő háború, addig az alacsonyabb kulcsban meghatározott vámvédelem alatt a magyar cégesek abszolúte előnyt élveznek a külföldivel szemben, megfelelő hasznot realizálnak.
A komolyabb és hosszabban tartó csaták idején a magyar fegyver készletek megcsappannak a nagyobb kereslet hatására, mert a piac nem képes kielégíteni a hírtelen és tartósan felmerülő mohó igényeket. Az ilyenkor fellépő árfelhajtó hatást páran szépen ki is használják, ami az eMO-nak, és a lakosságnak egyaránt kedvezőtlen, csak a cégesnek jó. Na de fontos háborúk idején, mikor ínség van, miért akarunk extra hasznot hajtani a cégeseknek?.
A megnövekedett keresletet egy ésszerű ponton túl (alacsonyabb vámmal) külföldi versenytársak bevonásával kiegyensúlyozhatjuk, az áraknak határ szabhatunk, azáltal, hogy a piacra belépő külföldi letöri az árat. Ezen a ponton extra adóbevételhez is jut az állam, ami háborús időkben valljuk meg nagyon jól jön, és a mostani vámteher mellett elképzelhetetlen.
Véleményem szerint 30% vám a kaja, fegyver, 40% vám a búza, és vas iparágakban bőven elegendő lenne.
Megjegyzem, hogy az orgok eltörlésével az adópolitika további korrekcióra fog szorulni.
Áfa:
Itt a fegyver és kaja ipar érdekes csak, mert a lanosok 0%-osak.
Mindegyik országban alacsonyan tartják ezeket a kulcsokat. Mi ezen belül a legmagasabb kulcsokkal rendelkezők közé tartozunk az 5-5%-kal, viszont ezek a másik tartópillérei az adóbevételeknek az szja mellett.
Borembukkk észrevételében egyetértek azzal, hogy kívánatos volna a kaja áfáját tovább csökkenteni. Úgy tudnám ezt csak elképzelni, hogy a változtatás ne a fegyver áfája terhére történjen. Miért?
Az emberek többsége előnyben részesíti a kenyeret a fegyverhez képest, ha harcolni akar. Ez természetes is, mivel a kenyérrel is tud ütni, és jobban megéri abba invesztálni, ha nincs elegendő pénze. Épp ezért a fegyver bármilyen emelése az csak ront a harceszközök piaci pozícióján.
Lehetséges útnak tartom az szja bizonyos pontokon történő megemelését, és egyúttal a kenyér áfájának 3%-ra csökkentését, de ez egy külön vitafejezet lehetne.
Az 5-5%-ot egyelőre megfelelőnek tartom, mivel első lépcsőben az importvámot kell helyre tenni.
Kommentekben várom az észrevételeket.
Mandala Ferdis
magánember &kongresszusi képviselő
Facebook
Twitter
Discord
Comments
voted. szép munka
ez bizony úgy vagyon ahogyan dicső Lisztes megmondotta vala
grt!
az ogy elnökének érdemes lenne elküldeni PMbe aztán a kongatagokkal pár módosítást beadni.
Köszönöm mindenkinek.
l2oli mivel képviselő is vagyok, így beterjesztem. : )
Az SZJA nem csak a cégesekre vonatkozik, hanem a melósokra is.. Kb. 3-4000 melós lehet idehaza, ezek legalább fele rendesen bejelentve dolgozik. Az saccra 2000*30=60.000 HUF-ot jelent, aminek a 10%-a 6.000 HUF. De szerintem többen dolgoznak bejelentve.
Most olvasgatom a Világgazdaság történetét. Abban van egy korszak, amikor az "etatista" filozófia érvényesült, ami magas védővámokkal védte a hazai ipart. Nos, nem volt egy sikeres filozófia.. Ahol eltörölték azokat, ott nagyságrendekkel javult a termelékenység. Nem tudom, miért van értelme idehaza görcsölnünk az olajbányászattal, amikor sokkal hatékonyabb lenne ha a 25% bónusszal termelhető vasra és búzára állnánk be.
Sőt tovább megyek. A búza sem lenne annyira lényeges, ha nem lenne annyi kajacég. Persze, kell a kaja, de sokkal értelmesebb lenne a fegyverekre koncentrálnunk, mert tele vagyunk Q5 fegyócégekkel. Abból simán tudnánk akkora aranybeáramlást biztosítani, ami ellensúlyozná a nyersire kiáramló aranyat.
Szóval én a nyersanyagok vámját levinném, főleg az olaj és a kő esetében, ami nem gazdaságosan termelhető.
És levinném a fegyver és ház iparban a jövedelem adót. Az áfát viszont a kenyérnél csökkenteném, a fegyvernél és a házaknál picit megemelném, mivel a fegyvereket és házakat megéri külföldről is venni, tehát jönnének hozzánk.
Alapos cikk, de Borembukknél a pont: az SZJA-t a melósok (is) fizetik.
A licenc meg nem olyan fontos, mert van mindenféle autodonate és egyéb script (legalábbis legutóbb még volt, nemtom az új nyersanyagokkal is működnek-e még). Ez mondjuk főleg az önellátó, vertikális cégbirodalmaknál fontos (nyersanyag mondjuk Tibetben, donate ide, vám kikerül, és itt meg feldolgoz, például).
Borembukkk: az SZJA jogos. A melósoké számít, azt kifelejtettem a számításból.
Az importvámok: olaj, kőnél én is drasztikus csökkentésre gondoltam, a mértékéről szándékosan nem szóltam.
A kajára és vasra rá kell menni rendesen, és a fegyóra szintén.
A kaja áfa-ja: minél kisebb annál jobb, de ha lehet ne a fegyver kárára. Miért?
Az emberek többsége előnyben részesíti a kenyeret a fegyverhez képest, ha harcolni akar. Ez természetes is, mivel a kenyérrel is tud ütni, és jobban megéri abba invesztálni, ha nincs elegendő pénze. Épp ezért a fegyver bármilyen emelése az csak ront a helyzeten.
Lehetséges útnak tartom, hogy az szja bizonyos emelése mellett esetleg a kenyér áfájának 3%-ra csökkentését.
Thundewr: a donatelős téma megszűnik, mihelyt az orgok is megszűnnek. Jobb elébe menni a kérdésnek, mert ez még inkább lényeges kérdés lesz az orgok elvesztésével.
Ahogy nézegettem más országokban található különböző árszínvonalakat, az bőven belefér a a 30-40% védővámba, szal nem veszélyezteti a magyart. Sőt megkockáztatom, hogy ennél alacsonyabbra is állíthatnánk, de örömmel fogom látni, ha meg tudunk egyezni egy picit magasabbal is.
S ha mindenki látni fogja, hogy nem dőlt össze a világ, akkor utána bátrabban finomhangolhatunk.
Ezt mindenképpen egy folyamatnak fognám fel, melyet most talán elkezdtünk.
Az adó és vám politikának hármas a szerepe. Az egyik, hogy pénzzel lássa el az államot, a második, hogy védje a hazai ipart. De el szokás felejteni a harmadikat. Ez a "finom iránymutatás", hogy milyen szektorokkal érdemes foglalkozni és milyenekkel nem.
Pl. ha az olajat 20% vámmal beengedjük, jöhetnek a 25% bónusszal termelők, az állam nagyobb bevételhez jut, mint ha csak a 10% income jönne be, a magyar termelő abbahagyja az amúgy is gazdaságtalan kitermelést, helyette mást termel, ami gazdaságosabb. Ha irgalmatlan védővámot teszünk, a magas profit reményében ott termel a magyar melós, emiatt a többi szektorra nem jut esetleg elég munkaerő, ezért ott romlik a versenyképességünk.
Már nagyon késő van, de az akar a lényeg lenni, hogy az adópolitikával "finoman" terelgetni lehet a népet a valóban fontos ágazatok felé.
Aztán az is lehet megoldás, hogy a kaja SZJA-t csökkentjük, de az ÁFÁ-t növeljük, mivel a kaját nem nagyon éri meg feketén kivenni. Vagy csak az áfát emeljük 2%-kal, a fegyverekét pedig csökkentjük, mert a Q5 fegyvert viszont már megéri olcsón kivenni, a házakról nem is beszélve. A házak áfáját le kellene vinni 1-2%-ra és az építőipari SZJA-t is 1-2%-ra.
Nem tudni, mi lesz a házakkal, de a kereslet megvan rájuk.
Az SZJA-t azért nem érdemes bojgatni, mert azzal a munkaerővándorlást segíted csak. Oda mész, ahol kisebb az adó, és ez egy egy durva beavatkozás az piacba az állam részéről. Egyébként nagyon bölcs a finom szabályozószelep funkció, de szerintem ez nem fér már bele. A VATról meg annyit, hogy egy termék esetén nyilván annak lesz nagyobb áfája, ami alapvetően drágább. Viszont a drágasága a nyersanyag és munkaigényességéből származik. Egy q5 házat sokkal több ember munkája terhel, mint egy q1 kenyér esetében, miért ne legyen fajlagosan ugyanannyi adóteher rajta? Amúgy meg pont azért amit említesz, ti, hogy minél kevesebb darab árut kell kezelned, annál inkább nő a hajlandóság az áfacsalásra: attól a rétegtől, aki kifizeti az áfás árat miért vonod meg ezt a lehetőséget, Aki ezzel bajlódik, az 10, 7, 5, 3 százalékot is megspórol ugyan úgy, mint eddig. Viszont az állam zsebét kiüríted ezzel. Szal alapvetően törekedjünk egy olyan szintre, ami mellett lényegesen nem csökkennek le az adóbevételek. Hacsak pont nem ez a célunk, hogy lecsökkenjenek, de szerintem nem ez.
Egyáltalán nem értek egyet az elveiddel. Amíg a fakek, a saját és seregcégekben minimálbéren bejelentettek nem adóznak, addig ne emeljük az income tax-ot! Sőt azzal a normális nem adócsaló cégeseket is ellehetetlenítjük a termeléstől. A kő és vas import adójáról meg annyit ,hogy az orgok eltörlése miatt mindenki hazahozta a külföldi cégeit így itthon kénytelenek termelni. Ha ők is átmigrálnák a cégeiket a vas,vagy búzaiparba mivel lenne jobb nekünk? Még több bedőlt cég, még kevesebb befizetett adó. A termékek áfájánál meg mindenhol maradhat az 5% kivéve a házaknál,amiket nagyon le kéne csökkenteni a vásárlókedv és ezáltal az ütőerő (házakért kapott plusz wellnessek) növelése érdekében.
Cimbalar a kommented az most kinek a verziójára reagál? 🙂 fonalat vesztettem