Dicsőség a hősöknek!

Day 1,880, 14:42 Published in Austria Hungary by Eheslo
Tisztelet a magyar katonahősöknek!

A 2. magyar hadsereg a Magyar Királyi Honvédség az 1941/1942-ben érvényes hadrendben nem szereplő alakulata volt, amelyet 1942-ben állítottak fel, és a keleti hadszíntérre küldték harcolni. A Főparancsnokság és az ország vezetésének mozgástere a katasztrófa elkerülésére teljesen beszűkült. A Don-kanyarban vívott harcaik a magyar hadtörténelem legszomorúbb fejezetei közé tartoznak.



1942 szeptemberében a hadsereg legyengülve, élőerőben alaposan megfogyatkozva rendezkedett be védelemre a Don partján. Lajtos Árpádnak, a hadsereg vezérkari tisztjének szavaival:
"1942 szeptember végével leharcolt, létszám és anyag tekintetében erősen megfogyatkozott, önbizalmában legalábbis megrendült magyar hadsereg állt a Don partján, vele szemben már minden vonatkozásban fölényes ellenfél. Mind ez ideig elmaradtak azok a kiegészítések, amelyeket induláskor kilátásba helyeztek, és az eddigi események során nélkülözhetetlennek is bizonyultak. A doni magyar hadsereg mindinkább úgy érezte, hogy otthon már leírták. A tél küszöbén áll, de az ehhez szükséges segítségből eddig semmit nem látott. Mindenki a váltást várja."

Ma 70 éve, 1943-ban a doni frontszakasz legnagyobb és legveszélyesebb szovjet beékelődésénél, az urivi hídfőnél a technikai és személyi fölényben lévő Vörös Hadsereg áttörte a számottevő páncélos és páncélelhárító fegyverekkel nem rendelkező, vontatóeszköz hiányában mozgásképtelen tüzérségű, részben felváltás alatti 2. Magyar Hadsereg arcvonalát.

A február 8-ig tartó téli hadműveletek során a hiányos fegyverzettel, felszereléssel és téli ruházattal rendelkező magyar csapatok erőn felüli helytállást tanúsítottak a harcok és a visszavonulás alatt. Megakadályozták, hogy a szovjet hadsereg egy lényegesen nagyobb méretű katlancsatába kényszerítse bele és megsemmisítse a Don menti arcvonalat védő magyar, német és olasz seregtesteket.

A 2. Magyar Hadsereg veszteségei hatalmasak voltak.

Veszteségek
A hadsereg maradékát kb. 100 km-re a Dontól nyugatra próbálták összeszedni. Január 22-ig kb. 17.000 olyan katona érkezett be, akinek fegyvere volt, a többiek fegyvertelenül, a legtöbben sebesülten, fagysérülten. Századnál nagyobb szervezett egység nem érkezett vissza. Az egész hadseregnek 6 db lövege maradt meg. A zöm február elején érkezett meg, de még márciusban is érkeztek katonák, voltak akik majdnem 300 km-t gyalogoltak. Március 3-ig 2913 tiszt és 61 116 fő legénység érkezett be.
Elveszett mintegy 100-120 ezer ember. Az elesettek és fogságba esettek pontos számát megállapítani nem lehet, azonban a szovjet csapatok embertelen kegyetlensége miatt a foglyok száma aránylag csekély volt, és ezek nagy részének sorsáról sem sokat tudunk, mert eltűntek a bolsevik rém hadifogolytáborainak nácikétől semmiben nem különböző poklában.

"Én túléltem, de a szüleim nem... "
"Ezerkilencszáznegyvenhárom januárjában borzalmas körülmények között, Kondenzovo mellett magunkat megadni kényszerültünk. A partizánok összeszedték fegyvereinket, a foglyokat egybeterelték, és ezzel elkezdődött a pokol. A németeket és a tiszteket helyben, a foglyok előtt egyszerűen agyonlőtték. A megmaradtakat a partizánok és az egyenruhások körülbelül egy hétig meneteltették kegyetlenkedések közepette. Ez alatt mindenünket elszedték, sokunknak megfagyott keze, lába, az éjszakai pihenőt mindig tető nélküli házakban, istállókban vagy a szabad ég alatt töltöttük. A legyengült, járni képtelen foglyokat agyonlőtték. Jelentősen megfogyatkozva, elcsigázva értük el az erdei gyűjtőtábort. A tetvek hemzsegtek rajtunk, kitört a vérhas és a tífuszjárvány - elvitte a foglyok 95 %-át. Lágerünk neve titkos volt. A megmaradtak a tambovi lágerbe kerültek, majd egy részüket innen is továbbszállították. Én többedmagammal Taskentben kötöttem ki, ahonnan egy idő
után továbbvittek Cseljabinszkbe. Itt farönk esett a lábamra, emiatt
sebesültként engedtek haza 1945 augusztusában. Én túléltem a háborút és a
hadifogságot, de drága szüleimet elvitte a kaszás."

Horváth B. József - Mátraderecske

Hazaszállítás
A hadsereg maradványait április végén hazaszállították, a hadsereg parancsnokság működését 1943. április 30-án beszüntette.

A kommunista diktatúrában nem lehetett megemlékezni a katonákról, akik, mint a németekkel szövetséges haderő tagjai, a sztálini bolsevizmus ellen harcoltak. Napjainkban január 12. a 2. Magyar Hadsereg emléknapja.

Dicsőség a hősöknek!

Ps.: rajk és rosenfeld CENSORED meg az összes mocskos komcsival együtt!