Csak egy kis novella...

Day 1,953, 06:12 • Published in Hungary Hungary • by charlie50


Kovács János átlagos erepes. Büszke tagja a Magyar Reguláris Hadseregnek, isteníti a parancsnokát, aki egykor eMagyarország elnöke volt. János elérte már a World Class Force rangot, van egy Q5 fegyvergyára, két Q4 ételgyára, tucatnyi medálja. A raktára viszont üresen kong, csokijai, fegyverei elfogytak a múlt héten, utolsó 20 milliónyi sebzését épp tegnap ütötte el, a Nagy Verseny hajrájában.

- Nem baj – gondolta – most mindenért kárpótolni fog a jutalom.

Lelki szemei előtt aranyhalmok – mit halmok, hegyek! – csillannak meg, amiket fáradtságos kattintásokkal fog kibányászni. János nagy levegőt vesz és belép az Új Világba. Szeme elhomályosul, ujjai reszketnek, ahogy rákattint a My Places menüpontra.

- Úgy látszik, még nem jelentek meg a beígért bányák – mormolja magában – Nem baj, legalább nem késtem le semmiről. Az kéne még, hogy félig kifosszák őket, mire egyet kattinthatnék.

Úgy dönt, hogy amíg várja a bányák megjelenését, felmegy a chatre, hogy egy kis beszélgetéssel üsse el az időt. A százada szobájában senkit nem talál.

- Jó, hát végül is hétfő reggel van, ráadásul Húsvét. A sok hülye meg megy családot látogatni, locsolkodni, csokit gyűjteni. Fulladjanak bele a csokiba, meg a sonkába, mi az a sok aranyhoz képest?

Szerencsét próbál a pártja szobájában is. A boton kívül csak egy név virít. János köszön, bár tudja, hiába. Az a fószer éjjel-nappal fent van a chaten – legalábbis a neve – de soha nem válaszol.

- No, irány a seregszoba, ott mindig van élet – gondolja – Majd ott találok ismerőst.

A seregszobában aztán tényleg van élet, egyszerre hárman is beszélgetnek.

- Gondoltad volna, Bélám? – kérdezi egyikük a másiktól - Mondtam én, hogy ebbe a jeti kupacba nem érdemes belépni sem.
- Szerintem vicces – kontrázik a másik – Ki gondolta volna, hogy ezeknek még humorérzékük is van?
- Szerintem nem vicces – replikázik a harmadik – Így kitolni velünk. Szevasz Jancsi!
- Szia Gyulukám! – örvendezik János – Nem láttátok Tomit?
- De igen. Tíz perce volt itt, abbahagyta a játékot.

Jánost szíven ütötték a szavak. Tomi a parancsnoka volt, ráadásul exelnök. Egy ilyen ember nem hagyja csak úgy abba a játékot. Hiszen miatta vette fel a szerb állampolgárságot is, no meg az aranyért is persze, na de mégis, Tomi abbahagyja és pont ma, a nagy kaszálás napján?

- Most látom, te is szerb lettél – folytatja Gyula – Na mit szólsz ehhez a pofátlansághoz?
- Melyikhez?
- Te nem is tudod? – János szinte érzi a lenézést Gyula szavait olvasva – Nézz csak bele a latest updates-be.

János nem tétovázik, már ablakot is váltott. Rossz előérzettel nyitja ki az oldalt, ahol az istenek közlik a halandókkal, hogy most éppen mivel nehezítik az életüket. A legfelül lévő cím kissé megnyugtatja: „The Gold Mines competition has ended”. Megvan tehát. Nyilván győzött új hazája, hiszen tegnap minden ismerőse, aki velük tartott, elhasználta mindenét, hogy legyőzzék a szövetséges Lengyelországot és este még vezettek több százmillióval. Azért egy kis balsejtelem még van benne, de úgy dönt, itt az ideje véget vetni a bizonytalanságnak. Kinyitja a közleményt. Bambán bámulja még egy percig a cikket, de agya már felfogta a látottakat.

- Ez nem lehet igaz – suttogja maga elé – Ilyen nincs.

Reszkető lábakkal feláll a székből, bemegy a szobájába és hanyattfekve elterül az ágyán. Testén rángások futnak végig, egyre erősebben, míg végül kirobban belőle a röhögés. Tehetetlenségében egyszerre sír és nevet, miközben tudja, hogy e-élete sosem lesz olyan, mint azelőtt.

János azóta kétkattosként éli életét. Nincs kedve aktívan játszani, de ahhoz gyenge, hogy végleg otthagyja az Új Világot. Néha még álmodozik róla, hogy mennyivel másképp alakulhatott volna virtuális élete, de a dátum és az a nagyon rövid cikk beleégett az agyába és visszarántja a földre. Ha behunyja a szemét, ma is pontosan fel tudja idézni, mi volt abban a bizonyos cikkben, ami bejelentette az aranybányákért folyó verseny végét:


latest updates
Day 1,959
The Gold Mines competition has ended

April’s Fools!!!

Best regards,
Your eRepublik Team

1st of April, 2013