A románok ennivalóak - mondják a kannibálok (forditas)

Day 1,773, 14:15 • Published in Hungary Belgium • by Verdike 2


Interjú Huba-Baluba pápua tábornokkal
Interviu cu Huba-Baluba, generalul papuaşilor!
by rasputzin

Románia nagyot betlizett a Pápua régióért vívott harcban. A román katonákhoz képest a pápua kannibálok néhány centivel jobban fel voltak szerelve, és az összecsapás egy akkora bazi nagy lakomával ért véget, hogy nézni is tereh.
A fordításba egy kicsit én is "besegítettem"
udvarhelyi (ex-Verdike)



Riporter: Hogyan fogadták a románokat?
Tábornok: Természetesen a hagyományos üdvözlési formával: „Isten hozott, egyem a szíveteket!”

R: Egy ilyen csata után, milyen benyomást keltettek a román katonák?
T: Kiderült, hogy a román katonák annyira cukik, annyira ennivalóak! Van bennük valami fennséges, mint az a lakoma, amit belőlük készítettük. A belsőségből szinte mindenkinek jutott, látszik, hogy az elmúlt években sokat nőtt a májuk. A románok jópofák. A bolgárok pofáján például vastagabb a bőr, de mi ebéd közben nem finnyáskodunk, mert az nem szép. Van néhány vega kannibálunk, nekik az Ádám-csutkájuk jutott. A jógik jól becsíptek, miután kiitták a húgyhólyagokat, a zenészeink pedig kaptak egy-egy sípcsontot. Csak a talpukat nem ettük meg, azokból cipőkefét készítettünk.

R: Készültek a csatára?
T: Be kell vallanom, hogy a nyál összefutott a szájunkban, csak amikor a csatára gondoltunk. Nemrég valaki hozott egy Playboyt a szigetünkre, hát ilyen étvágygerjesztő képes szakácskönyvet még életünkben nem láttunk. Úgyhogy eléggé ki voltunk éhezve és már nagyon vártuk a románokat.

R: Melyik volt a csata legemlékezetesebb pillanata?
T: A vége, amikor megkergettük a románokat. Az volt az igazi Fast-Food!

R: Köszönöm a rám fordított időt.
T: Én is. Szeretném meghívni vacsorára. A feleségem gyorsan összedobna egy kis harapnivalót. Magából.

R: Neeeeem, köööszönöm!