[ICS] Külpolitikai hibák az elmúlt időszakban
Istencsaszar
Sziasztok!
A mai napon befejeződő ciklus alapvetően pozitív volt, azonban, ahogy korábban már az MK leköszönő cikke alatt is jeleztem kommentben, volt néhány, alapvetően kisebb jelentőségűnek gondolt döntés, amivel én magam nem értettem egyet, mivel hibásnak tartom a koncepciót is, amire ezek a döntések épültek. Véleményem szerint ez nem csak a mostani kormány "hibája", hanem egy folyamat egyes állomásai. Ez a folyamat már hónapokkal ezelőtt kezdetét vette.
Miről is beszélek?
Először is nézzük meg az MPP-szettünket, hogy nagyjából képbe kerüljön, hogy milyen változások is mentek végbe ezen a területen az utóbbi hónapok során!
A magyar MPP-szett
Ahogy látható a listát végigböngészve, a jelenlegi helyzetünk egyfajta köztes állapot, ugyanis két nagy, egymástól jól elkülöníthető blokk országaival tartunk fenn MPP-s kapcsolatot. (Mivel szövetség tagjai nem vagyunk, ezért jelenleg talán ez jelzi leginkább a külpolitikai kapcsolataink irányát.)
Az egyik nagy blokk az exCoT csoport. Innen van MPP-nk a bolgárokkal, a macedónokkal, a mexikóiakkal, az indonézekkel és a macedón kolóniának számító Nigériával. Részben ide sorolható a néhány napja megkötött spanyol MPP is, de az ő helyzetünk inkább hasonlatos a miénkhez, hiszen ők az exCoT és az exEDEN között helyezkednek el félúton, lévén, hogy a chileieken és a macedónokon kívül jó viszonyt (és MPP-t) tartanak fenn a horvátokkal is többek között.
A másik blokkot az Asteria és proAsteria országok képviselik. Gondolok itt elsősorban Szerbiára, Szlovéniára, Perura, vagy akár Iránra. Ezek az országok hagyományos és jó szövetségeseink. A szerbek és a szlovének esetében a helyzetet erősíti az is, hogy stratégiai érdekeink is nagyrészt megegyeznek, részben, de nem kizárólag a szomszédsági viszonyból fakadóan.
Természetesen ezen kívül van még MPP-nk olyan sehova be nem sorolható államokkal is, mint például Lengyelország, Oroszország és még több, jelentéktelen, kisebb állam.
Az első trend, ami megfigyelhető az MPP-k kapcsán az az Asteria MPP-k számának csökkenése és az exCoT államok súlyának növekedése a szettünkben. Az előbbi nyilvánvalóan részben az utóbbinak a folyománya, hiszen mindenki számára világos lehet az, hogyha mondjuk kötünk egy spanyol MPP-t, akkor a portugálok nem fognak velünk kötni, vagy ha kötünk egy macedónt, miközben a franciákkal harcolnak, akkor a franciák nem fogják megújítani velünk.
Ez a folyamat egy tudatos külpolitikai koncepció részének tűnik a mindenkori kormányok részéről. Legalábbis merem remélni, hogy ez a helyzet és nem csak ad hoc lépések egymásutánja adja ki ezt az eredményt. Márpedig, ha ez egy koncepció, akkor az elhibázott. Miért?
Elkezdtünk eltávolodni az Asteriától, rendben van. Elkezdtük lebontani azt a keretet, ami hosszú időn keresztül a pozíciónk stabilitását adta. Az ugyanis kétségtelen, hogy a tavaly téli kormányok jó diplomáciáján kívül a proAsteria státusz és az Asteria MPP-szett volt az, ami garantálta a német és az osztrák területek megtartását és így a fullbónuszt.
Szóval távolodunk az Asteriától. De hova? Az ellenkező oldalon két meghatározó blokk van, ahogy már többször elhangzott korábban: a görög-horvát-török trió által vezetett exEDEN tömb és a macedón-bolgár-chilei tengely köré épülő exCoT.
A helyzetet és az Asteria ellenes erők pozícióját nehezíti, hogy a két blokk egyes államai szívből utálják egymást és a legalapvetőbb koordinációt is megtagadják a másik féllel. Mindenki ismeri a görög-macedón vagy a horvát-bolgár ellentétet, de említhetnénk a bolgár-török konfliktust is. Ez a helyzet olyan végletekig kiélezett a két tömb között, hogy sok esetben inkább együttműködnek az egyes országok az Asteriával a másik ellen, minthogy összefogjanak és nagyjából egyensúly-közeli helyzetbe billentsék a nemzetközi erőviszonyokat. Jelenleg is ez figyelhető meg. A macedón-bolgár páros és rajtuk keresztül a teljes exCoT, Chile kivételével, látványosan segíti az Asteriát a török-horvát-görög tengely ellen.
Ez a hadi segítségen és a stratégiai koordináción (pl.: bolgárok átengedték a szerbeket, hogy azok kicsapják a horvátokat Indiából) túl konkrét MPP kötésekben is megnyilvánult. (pl.: iráni-bolgár MPP, vagy korábban perui-bolgár)
A két csapat közül mi természetesen csak az exCoT felé tudunk nyitni, hiszen jelenleg a görögök ülnek a gyarmatainkon, pár hónappal korábban a horvátok próbáltak eltörölni és még egy bábállamot (Thaiföld) is a nyakunkra hoztak, akitől csak most, decemberben sikerült megszabadulni a lengyelek segítségével.
De ezen felül is egyértelmű, hogy a viszony vagylagos, tehát választanunk kell, hogy a bolgár-macedón vagy a horvát-görög oldalra húzunk inkább. Innentől kezdve nincs kérdés, hogy az exCoT oldal felé indulunk el.
Már itt is felfedezhető az első hiba, ugyanis egy olyan oldalra igyekszünk, ami széttöredezettsége folytán mindig alul fog maradni az Asteriával vívott küzdelmekben és maximum két-háromnapos sikereket tudnak elérni, azt is csak akkor, ha akad pár ember az adott országban, akik kifizetik az árát RL pénzben.
A második hiba, hogy ez a távolodás pont ellentétes irányú, mint az a pálya, amin a megcélzott szövetségesek mozognak, ugyanis mind a bolgárok, mind a macedónok próbálnak közelebb kerülni a szerbekhez, szlovénekhez és egyéb Asteria közeli államokhoz, miközben mi távolodni igyekszünk. Ez könnyen elvezethet a két szék között a pad alá esethez, ami azt jelentené a gyakorlatban, hogy az Asteria MPP-ket elveszítjük, köszönhetően a provokatív új MPP-knek, de az új "szövetségesek" támogatására vagy nem számíthatnánk egy komolyabb háború esetén, vagy egyszerűen nem lenne elégséges a sebzés, amit az MPP szett biztosítani tudna.
Ez utóbbi már most egy komoly veszély, ugyanis bár az összesebzés értékben nem állunk rosszul az MPP-k terén, az időzóna-eloszlás tragikus. Miután a brazilok, vélhetően a nigériai és/vagy a spanyol MPP miatt nem kötötték újra velünk az MPP-t, gyakorlatilag nem maradt klasszikus értelemben vett éjszakai sebzésünk.
A nekünk kedvezőtlen időzónában alapvetően 4 állam tudná biztosítani a megfelelő támogatást: Az USA, az argentinok, Chile és a brazilok. Az első nyilván nem opció, hiszen hagyományos ellenfeleink a játékban és ráadásul könnyen elidegeníthetjük magunktól vele a legfontosabb szövetségesünket, a szerbeket. Az argentinokkal már nem vagyunk jó viszonyban, a chileiekkel még nem vagyunk olyan nexusban, hogy támogassanak vagy MPP-t kössünk és ráadásul ezzel szintén további MPP-ket bukhatnánk, akár a fontosabbak közül is (szerb, szlovén, lengyel). Most legutóbb pedig a brazilt vesztettük el. Van ugyan néhány kisebb katonai jelentőségű, alapvetően éjszakai sebzést adó MPP-nk (kanadai, perui, indonéz), de ezek együttes értéke sem éri el a felsorolt 4 állam bármelyikének egyedüli sebzését az adott időzónában.
Miután elmondtam, hogy szerintem mik a hibák, illene azt is felvázolni, hogy mi lenne a helyes koncepció véleményem szerint.
Nos, én úgy gondolom, hogy a jelenlegi folyamatokat felismerve az lenne az optimális forgatókönyv nekünk, hogy Asteria párti országként kivárnánk és segítenénk, amíg a macedónok és a bolgárok elérnék céljukat és közel kerülnének a szerbekhez, szlovénekhez. Ez a folyamat előbb vagy utóbb szakadáshoz vezethetne az Asterián belül a nyilvánvalóan inkább az exEDENhez húzó országok (Románia, Argentína, stb.) és a szerb-szlovén páros között. Ebben az esetben, ha jól dolgoznak addig is külügyeseink és a csillagzat is szerencsés, akkor létrejöhet az exONE, ami nekünk talán a legkedvezőbb formáció lenne.
De erre csak akkor kerülhet sor, ha feltételezzük, hogy a változást akaró országok létszáma eléri a kritikus tömeget és megindul valami földcsuszamláshoz hasonló átalakulás. Sokkal valószínűbb azonban, hogy ez nem fog bekövetkezni és innentől kezdve a játék végéig az erőviszonyok nagyjából változatlanok maradnak. Ebben az esetben viszont talán érdemesebb lenne fullbónuszon, jó helyzetben kivárni a véget, mint mondjuk a törökökhöz hasonlóan, akiket egy-két pénzes ember most szépen eltörölt a térképről és esélyük sincs felszabadulni addig, amíg a másik oldal mecénásai meg nem unják, ugyanis hiába nagyobb a sebzésük, mint Iráné, MPP-s szinten súlyos sebzéshátrányban vannak. Így, ha esetleg fel is szabadulnak, akkor is maximum eredetire bezárva, TP és bónusz nélkül tengődhetnek hosszú ideig.
Szóval úgy gondolom, hogy az már egy pozitívum az utóbbi hónapban, hogy sikerült megtanulni végre, hogy nem feltétlen kell minden hónapban hadjáratot vezetni és megtámadni minden szomszédos országot random módon, csak azért, hogy elmondhassuk, hogy volt játékélmény. A következő lépést az jelentené a fejlődésben, ha a diplomáciában is lecsökkentenénk az ide-oda csapongást és megtanulnánk nyugodtan, csak a célra koncentrálva, célzott lépéseket tenni.
Maradok tisztelettel:
ICS
Comments
ICS cikk alatt lehet elsőzni?
Még így is meleges?
Román MPP?
Ügyes vagy
Hát ez nagyon hosszú és másra sem jó az egész, hogy maradjunk ebben a semmilyen állapotban amely hamarosan 3 éves lesz
Én úgy vagyok vele, hogy inkább maradjunk egy semmilyen állapotban (fullbónusz, biztonság, jólét, stb) minthogy csak azért csináljunk rossz döntéseket és kerüljünk szar helyzetbe, hogy legyen valami.
Egyszerűbben szólva, a nulla jobb mint a negatív.
inkább halljunk hősi halált hirtelen, mint végelgyengülésben kimúljunk 😛
talán még ösztönzőleg is hatna új regeseknek, visszatérőknek, hogy nagy kaksiban vagyunk
Két dolog miatt nem értek egyet.
Először is, azt gondolod, hogy ez a távolodás egy koncepció következménye, pedig valójában teljesen ad-hoc módon alakult így. Ebben a hónapban például Jaca a kormány megkérdezése nélkül javasolt egy-két MPP-t, igazából azon az elven elindulva, hogy új MPP = plusz sebzés, és ha valaki meg is haragszik érte, mivel senki nem mondta azt nyíltan, hogy ezért nem fogja velünk újrakötni az MPP-t, ezért sebzéskiesést nyilván nem fog okozni. Persze ebben azért van hiba, hiszen egyének ütnek mellettünk, vagy éppen nem, így attól függetlenül, hogy a kormány nem mond nyíltan nemet az MPP-re, attól függetlenül az adott országot utálók lehet, hogy nem fognak mellettünk ütni. Na, de ez részletkérdés, a lényeg, hogy ebben a hónapban ez igenis ad-hoc módon működött, az MPP = jó definíció alapján. De az elmúlt hónapokban is voltak hasonlóak, pl. az USA MPP aliothnál, mikor mindenki tudta, hogy csak negatív következménye lesz, de mégis meg lett kötve, mert hát nagy országgal az MPP az biztos jót jelent.
A második dolog az, hogy maga a közeledés iránya sem feltétlenül rossz, inkább csak a sebesség, és a türelmünk. Ugyanis akármennyire tervezetlenül csináljuk, de a tevékenységünk mindenképpen az exCOT és Asteria oldal összehozásában teremt eredményeket, de persze nagyon aprókat, épp azért, mert meglépünk ilyen elhamarkodott dolgokat, mint a spanyol MPP, vagy éppen azért, mert nem fektetünk valódi energiát abba, hogy azokat a dolgokat erőltessük, amikben tényleg van potenciál, pl. a már Asteria által megtűrt exCOT országokkal (Macedónia és Bulgária) próbáljuk meg rávenni minél több szövetségesünket az MPP-re, illetve a két tömb közti konfliktusokat igyekezzük visszaszorítani. (Pl. a mostani maciktól jövő francia AS sem segített minket...) De az irányvonal teljesen jó, összegyűjtjük a görögök ellen lévő országokat az MPP-szettünkben.
U.I.: Egyébként a románok a görög MPP kifuttatásával elég látványos jelet adtak, hogy ők a szerbek mellett maradnak.
Ha az első bekezdés lefedi a valóságot, akkor az elég nagy gond, mert abból aztán végképp nem sül ki semmi jó, ha csak úgy ide-oda dobálózunk az MPP-vel. Én a Jacával folytatott kommunikációból azt szűrtem le, hogy ha nem is koncepció jelleggel, de felmerült az, hogy igenis távolodjunk az Asteriától. Ebbe a folyamatba illeszkedtek az új MPP-k, a régik mellőzése és a szerbektől való távolságtartás, illetve inkább távolodás.
A második bekezdésben igazad lehet. Annyival esetleg érdemes lenne kiegészíteni, hogy az Asteria mint szervezet már elveszett opció a külpolitikai törekvéseink számára, mert arra már semmilyen ráhatással nem tudunk lenni, mivel pont az ilyen elhamarkodott lépések és a jól időzített román propaganda hatására egyértelműen kikerültünk a proAsteria státuszból a szövetségi tagok szemében. Nem véletlen, hogy már csak a szerbekkel és a szlovénekkel van MPP a tagok közül és a pro-státuszú államok is folyamatosan dobják velünk az MPP-t.
Egyébként van arra is esély, hogy a maci-bolgár páros tudatosan játszik arra, hogy minket és még egy-két periférián tartózkodó tagot lehúzzon az Asteria tömbről és a maga oldalára állítson minket. Mert a macedón-orientáció miatt már több MPP-t vesztettünk. Legutoljára az értelmezhetetlen nigériai MPP miatt a brazilt. Mondjuk az sem világos, hogy mi értelme volt a mexikói MPP-nek, amivel valószínűleg a portugált vesztettük el. Mondjuk ez utóbbi a spanyol után mindenképpen ment volna a kukába.
A románok a szerbek mellett maradnak egyelőre, ez tény, de simán meg lehetne játszani a jövőben, ha még tovább eszkalálódna a görög-horvát-török tengellyel szembeni ellentét az Asteria csoportban, hogy megpróbálunk létrehozni egy szerb-magyar-szlovén, esetleg lengyel, bolgár, macedón szövit, amibe meghívjuk a románokat is. Ha jönnek, akkor perifériára szorulnak, mint a TWO idején, ha nem, akkor ők mondják ki a végső szót és hátrálnak vissza az EDEN-hez.
És ez utóbbin kéne komolyan dolgozni. Erősíteni a szerb-magyar kapcsolatot, legalább annyira, hogy érdemi beleszólásunk legyen a dologba és aztán megbarátkoztatni őket a bolgárokkal, makikkal, stb. A szlovén-lengyel-magyar együttműködést is tovább kéne vinni, ami szintén ad hoc módon, de kialakult az utóbbi időben.
Az MPP-kkel kapcsolatban némi javítás:
A brazilok a nigériai MPP-re rábólintottak, lezárult velük a háborújuk. Jelenlegi információink szerint a spanyol MPP volt a kiváltó oka annak, hogy nem szavazták meg velünk az MPP-t.
A portugálok pénzügyi okokból nem kötöttek velünk MPP-t, illetve mert semlegesek akartak maradni a görög-magyar kérdésben. Mondjuk ez még a spanyol MPP előtt volt.
És mi van, ha azt mondom, csak tényleg szimpatizáns országokkal kössünk? Maci, Indo, szerb, szlovén, lengyel, peru, irán, nyilván az általuk bevonzott szövik, mint bolgár, chilei? Leglaább nem kéne olyan mellett ütni, aki nem is szimpatikus 🙁
Ez jól hangzik, csak kivitelezhetetlen szerintem, ugyanis akik nekünk szimpatikusak, azok egymásnak nem biztos és csak a példa kedvéért, nem hiszem, hogy egyszerre tudnánk perui és chilei MPP-t tartani vagy szerbet és chileit. És akkor már vagy nekünk kellene szelektálni, vagy nem válogatnánk, de akkor a másik fél utasítaná el, miután látják, hogy megkötöttük az ellenségükkel. Lásd brazil-spanyol eset.
És innentől kezdve viszont már nincs is értelme ennek, mert túl gyenge lesz az MPP szettünk.
Az Asteriához való közeledéssel megbuktunk egy párszor. Nem gondolom, hogy erőltetni kellene. Egyelőre arra sem látok komoly esélyt, hogy a románok távolodnának a szerbektől. Ez a kérdés is sokszor felmerült, de semmi nem utal rá. Az egyik szerb cikkben pont azon pörögtek, hogy Magyarországgal testvéri kapcsolatok kötik őket össze, de a románok is jó szövetségeseik, valamint, hogy mennyire megnehezíti ez a helyzetüket, mivel a két ország utálja egymást.
Szerintem az Asteriához való csatlakozással buktunk meg, de azzal is csak azért, mert rosszul csináltuk és az egyértelműen várható akadálynál megtorpantunk és nem mertük végigvinni a folyamatot. Abból, hogy Asteria államokkal próbáltunk kapcsolatot teremteni akár diplomáciai, akár MPP-szinten, hátrányunk még nem származott az utóbbi 1-1,5 évben.
Ez a magyar-szerb-román háromszög meg tökéletes leképeződése az RL magyar tehetetlenségnek. Lehetne, lehetett volna építeni simán a SerHunra, erősíteni lehetett volna, amivel el lehetett volna érni a célokat hosszútávon, de nem.
Három változat fordult elő a magyar kormányok között:
1. vagy nem csináltak semmit, mert elkönyvelték, hogy a szerbek a románokat választották és/vagy állítólagos előzetes próbálkozások kudarcára hivatkozva nem kezdtek bele
2. Megpróbáltak valami akciót egyszer-kétszer, de mivel 2 héten belül nem hozott eredményt, inkább leálltak vele jobb esetben, rossz esetben meg az ellentétébe kezdtek bele.
3. Kifejezetten ártottak az ügynek, mert fontosabb volt, hogy a románokat figyeljük, vagy nekik próbáljunk ártani, ahelyett, hogy a saját érdekeinket tartottuk volna szem előtt.
Ezek után persze, hogy napról napra kevesebb az esélye bármilyen ehhez hasonló akció sikerének. A másik, hogy már ember sincs rá, mert ez egy több hónapos, akár egy éves vagy még hosszabb is lehet.
Jó idénye van a téli uborkának.