Join the new world

Tisztelt Olvasók,

Amint azt korábban bejelentettem, eljött az idő a sorozat második cikkének kiadására. Az alábbiakban bemutatom MalwinHun júliusi elnöksége idején folytatott munkámat, kezdetként azonban a politikai identitásomat próbálom elmagyarázni. Ez azért fontos, mert - bár a Külügyminiszter nem hoz(hat) független döntéseket fontos kérdésekben - az, hogy az adott tárcavezető milyen irányba indul el, milyen az adott szakminisztérium működése, döntő tényezőként szerepel a miniszter politikai meggyőződése. Ez nem okozhat problémát, hiszen egy jó elnök tisztában van az általa felkért játékos politikai identitásával, világnézetével, gondolkodásmódjával.




Újságom elnevezése nem véletlen. A konzervativizmus mindig is közel állt hozzám, s ez politikai pályafutásom során is megmutatkozott. Mindig törekedtem szem előtt tartani a magyar érdekeket, természetesen nem azokat, amelyeket a nagyhangúak szajkóznak, az nem valódi magyar érdek. Bár az erepublikon ez viszonylag nehéz, a körülményekhez képest igyekeztem hosszútávú megoldásokban gondolodni. Konzervatív álláspontom abban is megmutatkozott, hogy mindig is elvetettem a szélsőséges nézeteket.

Fontos erénynek tartom, hogy tetteinkért vállalnunk kell a felelősséget. Egy játékban, mint az eRepublik, ez még inkább egyértelmű, hiszen ide mindenki szórakozni jár, mindannyian emberek vagyunk, előfordul, hogy hibázunk. Munkám során különös figyelmet szenteltem annak, hogy Edmund Burke intelmének megfelelően cselekedjek: “A rossz győzelméhez nem kell más, csak az, hogy a jók ne tegyenek semmit.” Nos, én igyekeztem tenni valamit hazám előremozdításának érdekében.




Júliusban tehát velem az élen indult meg a Külügyminisztérium működése. A hónap során kvasztics és HercuIe Poirot segítették munkámat. A hónap egyik legnagyob problémája a HM-hiány volt, ami odavezetett, hogy rengeteg hadügyi tapasztalatot szerezhettem, miután én maradtam az, aki állandó kapcsolatot jelentett a magyar kormány és az Asteria között.

Már itt le kell szögeznem, hogy végig a hónap során rendkívül jó kapcsolataink voltak az Asteriával, külön kiemelendő a szerb kormány. A SerHun egyértelmű valóság volt júliusban. Ezzel kapcsolatosan volt egy kísérletünk arra, hogy tárgyaljunk az esetleges visszalépésről. Mindez két célt is szolgált. Ha visszalépünk, sokkal jobb tárgyalási pozícióból várhattuk volna az elkövetkező heteket, másrészt, ha nem sikeres a visszalépés, akkor egyértelmű, hogy egy más, új vonalon kell elindulnunk.




Először a hírhedt salzburgi-kérdéskörrel kezdeném. Visszagondolva, óriási baklövés volt az egész. Főként azt követően, hogy a nép fegyverrel szavazott, s nem a kormányt támogatták. Akkor persze nem így gondoltam, tapasztalatlan voltam. Ma egyértelmű elutasító üzenettel reagálnék az ilyen és ehhez hasonló felvetésekre.

Ezt követően a szlovák bérlet következett. A véleményem továbbra sem változott ezzel kapcsolatban. Mivel katonaialag nem vagyunk elég erősek Lengyelország megfékezésére, ezért érdemes diplomáciailag, szerződés úton megoldani az ilyen és ehhez hasonló kérdéses, vitás szituációkat. A szlovák bérlet kérdése akár egy külön cikket is megérne.

Időközben elkezdődött egy Horvát-Magyar háború a szerbiai Belgrádban található aranybánya védelméért. Később ez úgy módosult, hogy vissza kellett foglalni a szerb fővárost. A horvát-magyar háborút többen feleslegesnek tartották, s úgy vélték csupán a szerbek parancsára adtuk be a horvát NE-t. Ez azért nem igaz, mert a szerbek nem követelték a horvát NE-t, s az stratégiai okokból is célszerűnek bizonyult. Miután sikerült visszaszerezni az aranybányát felvetődött egy békeajánlat lehetősége. A tárgyalások eredményeként megszülető béke egy új korszak kezdetét is előrejelezte.

A hónap legfontosabb eseménye mégis a ciprusi AS volt, amelyet nem sikerült első körben kivédeni, így osztrák gyarmatainkat elfoglalták a szigetországiak. A ciprusi ügy rendezése - idő hiányában - augusztusra maradt.




Végezetül szeretném felidézni a szlovák háborúval kapcsolatos problémákat, ami nagyon jó tanulságot szolgálatat. Ebből is látható, hogy a megfelelő tájékoztatás mindenél fontosabb.

Úgy gondolom, hogy külügyi vonalon közepes szintet hozott Magyarország július hónapban. Az igazán sikeres hónaphoz elengedhetetlen egy aktív kormány megfelelő mennyiségű miniszterrel. Július azonban jó viszonyítása alap volt számomra, hogy a következő hónapot megfelelően értékelhessem.

Köszönettel,