[SN] A Szocminről és a sárdobálózás ról

Day 2,114, 05:12 • Published in Hungary Hungary • by xSLDx


Kedves Olvasók!

Anno nagyon szép időket éltem meg a Szocmin berkein belül, talán egyeseknek még rémlik, hogy magam is miniszter voltam. Tény, hogy én szebb időket láttam, mint a mostaniak most, de azért nekik is voltak (minden bizonnyal) jó időszakaik.

Amikor kezdtem a játékot (ez a második karim, az első kb 1 hónapig élt még talán 4 éve) elég tudatlan voltam, de már az első napon eltökélten fogtam bele a játék megismerésébe, így az utam azonnal IRC-re vezetett, ahol megismertem Csongradot. Először csak a Toldi századot mutatta be nekem, azóta is velük múlatom az időt, már a MATASZ egységével karöltve, nem túl aktívan 🙂 De nem kellett talán egy hónap sem, és máris kormányközelben voltam, Csongrad bevett a Szocmin csapatába is.

Akkoriban teljesen másokból állt a csapat, de híven végezték a munkájukat, melynek fő szempontja a kicsik játékának megkönnyítése, fejlődésük felgyorsítása volt. Akkor még nem volt rendszeres a napi osztás, de előfordult, hogy több napon keresztül is osztottunk. Emlékszem sumc mennyire nem szerette, mikor pénzért mentem kuncsorogni 🙂 Azok voltak a legszebb napjaim talán, még fűtve voltam tenni akarással.

Aztán szép csendben Csongrad átadta nekem az irányítást, megkaptam a miniszteri posztot (érts😛 engem ajánlott az őt felkérő elnöknek), amit több hónapon keresztül viseltem, hála az elnökök felkéréseinek. Azokat az elveket alkalmaztam, amik rám ragadtak a kulimunkás korszakomból, fő szempont a kicsik megsegítése volt. Első hónapomban nem nagyon kértem segítséget a csapatomtól, ezt kicsit bánom, a döntéseimben kikértem a véleményüket, de kb ennyi. Osztottam folyamatosan, szerveztem a játékokat.

Egy hónap után viszont teret engedtem segítőimnek, főleg az első hónapomban a minisztériumba invitált Pjattnak, aki kitűnő helyettesemnek bizonyult, én neki adtam át a posztot. Még egy generáció a Szocminen belül, ugyanazokkal az elvekkel, látásmóddal, ugyanabból a társaságból.

Ezekben az időkben a Szocmin a mindenkori kormány legmegbecsültebb minisztériuma volt, hiszen azon túl, hogy becsületesek voltunk (mert azok voltunk, és vagyunk is), mindig rendelkezésre álltunk. A kicsik folyamatosan kapták az akkor már régóta rendszeressé vált napi segélyüket, de ha kellett, kisegítettük a hadügyet is osztásokkal.

Végül én bemondtam az unalmast, eltávoztam erepről (ez talán már több mint egy éve volt, mégis, még mindig ott vagyok, és végig voltam a tagok között 😃), csak néha néztem fel IRC-re, hogy ápoljam a barátságot. Időközben szabesz88 lett a miniszter, és rengeteg új arcot is felfedeztem a minisztériumon belül. De minden rendben volt, sőt, szabesznek sikerült végre megvalósítani azt, amit én nagyon szerettem volna, de nem sikerült. Végre lett szocmin honlap, és nem is akármilyen! Az osztás könnyebbé vált (bár az én időm óta átalakult), híreket is lehet is lehet olvasni, a könyvelést pedig nem kell végre google doksiba nyomorítani, minden sokkal átláthatóbb. Hatalmas előrelépés, mégis a gondok pont egy ilyen szép korszakban kezdődtek...

EDIT: Le kell szögeznem, hogy előfordultak más Szocmin csapatok is, csak őket nem említem meg. Főleg akkor voltak, mikor épp nem játszottam, így nincs róluk egyébként sem sok infom.

Valahogy nem fér a fejembe, hogy a sárdobálás mi miatt kezdődött el. Miért bántja oly sok ember ezeket a kedves és jóravaló embereket, akit Szocminként ismer az ország?

Beszélnek mutyiról... Hát agyam eldobom 🙂 Aki egy kicsit is követte, hogy miként is működik a Szocmin, az tudja, hogy ezek a fiúk/lányok éveken keresztül csak betettek a minisztériumba, én is még régen. Ha lelkesek voltak az ifjak és megszaporodtak az igénylések, azt a költségvetésben nehezen lehetett kezelni, nem volt más választás, be kellett fizetni egy keveset, mert a csökkentés vagy korlátozás szóba sem jöhetett. Egy lopás volt, amiről tudok, még az én időmben, de fény derült mindenre, a közlönyök között meg is lehet találni róla mindent. De ha már mutyi, az Oktminről soha nem lehet hallani semmit. Nem vádolok senkit, de azért különös volt még a miniszterségem alatt, hogy ugyanannyi pénzt kaptak, és egy-egy kvízre költötték, nem merem azt állítani, hogy az egészet. Mindenesetre érdekesség.

Beszélnek fake igénylésekről az osztásoknál... Ez egy kényes pont volt mindig nekünk. Nehéz kiszűrni a fakeket, de a javát sikerült mindig is észrevenni. Hogy hogyan? Először is némelyik társunk elég átlátszó módon próbálkozott, páron szabályos röhögőgörcs is elkaphatott volna bárkit, de azért ennél komolyabban vettük a munkát 🙂 Tehát nem csak a donate gombra kattintva megy az osztás. A jelenlegi osztási módszerről sokat nem tudok, de a honlapnak köszönhetően biztos még jobb a szűrés. Illetve természetesen figyeltük az igénylők fejlődését is, aki csak stagnált, arról természetesen lehet tudni, hogy nem a maga hasznára költi a segélyt.

Beszélnek eltitkolt orgról... Nos, igen. Ilyen tényleg volt (amennyire tudom). DE nem a Szocminnél! Amennyit én erről az ügyről tudok az az, hogy Csongrad birtokában volt egy org, amit talán anno még a Toldi hasznára fordított, de ebben sem vagyok biztos, ugye Toldi már önállóan nincs, de még a MATASZ egyesülés előtt már maga Csongrad sem volt a században, korábban kilépett. De az org semmilyen úton módon nem köthető a minisztériumhoz, így nem is hozható vele összefüggésbe. Az, hogy egy közéleti személynek milyen dolgai vannak magánemberként, az egy egész csoportot nem minősít, mert eleve nem tudnak róla.
EDIT: Biztos információból a tudomásomra jutott, hogy az org valóban a Toldié volt, vásárolta Csongrad, így legálisan használta. Amint megtudom, hogy melyik elnöktől, azt is megírom.

Beszélnek állami cégekről... Egy cégről van szó, de hogy is volt ez. Amikor még orgokon voltak cégek, akkor én még nem játszottam, csak véletlenül jutott a fülembe, hogy az egyik cég még nagyon régen I2oli birtokába jutott. Fel is kerestem, mondta, hogy így van. Egyeztettem az akkori elnökkel, aki meg nem mondom ki volt, hogy ha engedélyt kapunk rá, elkérjük és abból támogatjuk az osztásokat. Az engedélyt megkaptuk, így roli lebontotta a céget és elkezdte küldeni a goldokat hozzám. Miután megérkezett az utolsó adag is, vártunk egy cégalapítási akcióra, ami eljött, vele együtt a Q6 is bevezetésre került. Kicsit kedvemet szegte a dolog, meg az, hogy akkor már nem 50%-os volt az akció, így nem kevés goldomba került a Q5 cég felhúzása (az nekem nem kevés volt 😃). A cég beüzemelése már nehezebb feladat volt, de sikerült néhány ingyen munkást alkalmazni, ami szépen termelt, más munkásom és cégem nem is volt ezen kívül. Aztán ugye elmentem, a céget lebontottam, majd kipótolva ismét egy Q5 cégre a goldot elküldtem vagy Csongradnak, vagy a minisztérium egyik orgjára, de szerintem inkább az orgra. De a cég, immár Q7 fegyverként, Csongradnál segíti a kicsiket, él és virul.

A saját adományokról... Ez a saját véleményem, de úgy gondolom a minisztérium dolgozóinak nincs joga semmilyen visszatérítéshez azokból az adományokból, amit beadtak, lévén, hogy adomány volt. Kölcsön meg ugye nem kérhet a miniszter. Ugyanígy nekem sincs jogom.

Egy utolsó gondolatként még megjegyezném, hogy hallottam olyan véleményeket is, hogy a minisztériumra nincs szükség manapság, hát ebbe belekötni nem tudok, de pártolni sem tudom. Úgy vélem, azért ezek a srácok nem ilyen bánásmódot érdemeltek volna egyesektől, rengeteget tettek a hazájukért a munkájukkal éveken keresztül, hiszen némelyik tápolt kicsiből igazi nagy ember lett, és ez bizonyosan köszönhető a törődésnek és támogatásnak, amit a Szocmin csapatától is kaptak. Megtették a tőlük telhető legtöbbet, és ez mindenképpen dicséretes. Ezek az emberek most távoznak nagy valószínűséggel, egy köszönömnek biztos jobban örültek volna.

Ha bárminemű hülyeséget leírtam, vagy kihagytam, ezer bocs, kommentben lehet jelezni és válaszolok rá.


További szép napot!
Vote, Sub, Comment!
xSLDx