[kultura] Igazságok vagy nem igazságok?

Day 2,205, 01:33 • Published in Hungary Hungary • by szekely ostor
Románoknak megvolt a nemzeti ünnepük. Van 2-3 román játékos akik barátlistámon vannak, s december egyedikén láttam, hogy újongtak shoutokba hogy Éltesse a Fentvaló a Romániájukat. Ami nekik öröm, nekünk semmi közünk. Ők egy paraszt-összejövetelt ünnepelnek, mikor erdélyi oláh politikusok kikiáltották, hogy egyesülni akarnak az országgal (nemzetországgal), míg a nemzeti román ország politikusai kuncogtak a háttérbe, mert kinyitották elöttük a kaput, s ők bésétáltak mint egykor a törökök Buda várába. Gondolom kiünnepelték magukat a román ereppes játékosok is, oszt kész. De hogyan hozzam össze ezt a cikket az ereppel úgy, hogy ne töröljék, fingom nincs. Ha kiírom éljen kifli Románia megúszom??? Benne van az hogy éljen, az is hogy Románia !!! Nem? Csak kifli legyen belőle.

.............................

Igazságok a románokról. Marius Diaconescu történész: Az első bárokról és hogyan cseleztük ki az adót még a középkorban.

1918-ban a románok nem csak a románokkal egyesültek, hanem egy csomó magyarral, orosszal és más etnikumokkal. A magyarok esetében, ők egy évezredes történelem után jöttek, melyben ők képezték a vezetői réteget. Hogy nézett ki az 1000 év a románok számára? Gyilkosságok, égbekiáltó igazságtalanságok, elnyomatottság és magyarosítás?

Vagy 2% -os adók, adók kicselezése, szabad mozgás, megértő birtokosok és mocskosul gazdag románok, hogyan mutatja azon perspektívát melyet kiemel Marius Diaconescu, a bukaresti történelmi kar történésze és tanára.

„ A románok általában az ötvenedik (50.) részét fizették a juhokból, 2%-ot, ami nagyon kevés. Hiszen mikor átmegyünk a szomszédos magyar faluba, a magyar tízedet fizetett a Katólikus Egyháznak és még egy tízedet a birtok úrának” – mondja Marius Diaconescu.

Leigáztak minket a magyarok ezer évig?

Igen, a nagy mitosz ami a románok állandó elnyomása a magyarok álltal. Kevésbé igaz talán a 18-19. századokra, de a középkorban, 13., 14., 15. században amikor már több dokumentumok vannak, téves. Első sorban, ezen pillanatig nem lett csináva egy világos elemzés: milyen kötelességeik voltak a román parasztoknak, milyen kötelességeik voltak a magyar parasztoknak.

A tavaj közétettem egy dokumentációs kötetet Szatmár földről. Van néhány nyilvánntartási napló 1569-1570 –ből, ahol le vannak jegyezve a román parasztok kötelességei falvakként, 1500 család. És mit állapítottam meg? A románok, legalább is 1560-ban, jobban vitték mint a magyarok. Miért? A románok kevesebb adót fizettek.

A román falvak a román jog után alapítodtak, ami az adórendszerre vonatkozik amit a birtok ura kapott. Attól függően, hogy a falut hogyan alapították, úgy hajtották bé az adót. Ez érvényes tulajdonképpen a középkorra. A 17. században már egyformázodik a rendszer.

A románok általában 50-nedet fizettek a juhokból. A fő foglalkozása a románoknak Erdélyben a juhtenyésztés. Ritkán találunk a dokumentációkban más foglalkozást.. Szóval ötvenedik részét, ami 2%, ami nagyon kevés.

Csak annyit? Rágondolok a mai adókra.

Nem, egy juhot az 50-ből. Mikor tavasszal kiszedték a juhokot az esztenából (juhkarám), megszámolták és egy juhot báránnyal az 50-ből oda adták az úrnak. Még adtak egy rész sajtot, burduf túrót, egy kantárt a lónak vagy egy nyerget. Ez volt a törvény. Ha disznókat neveltek, tizedet fizettek a disznokból, ha bort csináltak tízedet fizettek a borból.

De ha átmegyünk a szomszéd magyar faluba, mondjuk csak a Szamos völgyén, a magyar tízedet fizet a Katólikus Egyháznak és még egy tízedet a birtok úrának. A románok juhokat tartanak ötvened részet fizetnek, ha a magyarok tartanak juhokat tízedet fizetnek.

Tudod miért lázadtak fel a románok 1437-ben Bábolnán? Az első fellázadtak magyarok voltak. A magyar parasztoktól egyházi dézsmát szedtek be, amit a falu papja szedett be. Azon évben, Erdély püspöke azt kérte, hogy a dézsmát pénzbe fizessék s ne termékekben. A parasztok azt mondták nem fizetnek s fellázadtak.

Adó (fiskális) sztrájk?

Igen. Őket követték a románok is, csorda szellemiségből. A felkelők első vezetője egy magyar volt, Nagy Antal. Ha a nemes és a jobbágy közötti kapcsolatot figyeljük, akkor meg kell figyelnünk az úr szemszögéből is: ha a birtok lakatlan, nincs megdolgozva a föld és nincs honnan beszedjem a tízedet, ötvendet vagy más kötelezetségeket nem tudok teljesíteni.

Ezért az érdekem, hogy jobbágyokat hozzak a birtokra és biztosítsak az alatvalóknak egy minimális szükségletet. Első sorban minden paraszt kap egy darab földet melyet megdolgoz és melynek terméséből adja a részt az úrnak.

Aztán meg ott van az úr nagy földje amit szintén a parasztok dolgoznak az év különböző szakaszaiban. Én mint földesúr, kötelességem biztosítsam a lelki szükségleteiket. Ha én magyar nemes vagyok és nem értek egyet azzal, hogy egy román esperes legyen azon román faluban, kockáztatok azzal, hogy a jobbágyok elmennek más birtokokra.


A jobbágyok nem voltak földhöz kötve azon időben?

Ez későn jelenik meg, 1514-ben. Addig a jobbágyok költözhettek egyik birtokról a másikra, miután kifizették kötelességeiket a régi úraiknak. Mikor egy új birtokra mész, kapsz egy házat, és következő évben fizeted az adókat. Viszont ha feltöröd a földet és házat építesz, 7 évig nem kell adót fizess, mert úgy vették, hogy befektettél azzal, hogy házat építettél.

Ha el akarsz menni, tudsz, oda ahol az úr jobb körülményeket biztosít. Egy versengés volt a nemesek között, hogy a birtokukra csalják a jobbágyokat. Nehogy azt gondolja, hogy a középkori falvak olyanyira voltak benépesítve mint manapság. Egy falu a középkorban átlagosan 15-20 családot foglalt magába. Rajozott a népesség, az emberek költözgettek, a jobbágyok jobb kondiciókat kerestek.

Ha a birtok ura megváltoztatta a törvényeket, akkor hajlamosak voltak elmenni. Dózsa féle felkelés után büntetésképpen a földhöz kötötték, de találtam olyan helyzeteket mikor folytatodtak a távozások.

Adok egy helyzetet Fogaras földjéről a 18. században. 1700 után az osztrákok uralkodnak. Német szellemben elkezdenek naplókba jegyezni minden lelket, fiskális kötelezettsegekkel. És mit tapasztalnak: a románoknak van egy rossz szokásuk.

Maradnak néhány évet Fogarasban, aztán átmennek a hegyen Oláhországba ahol új jövevényeknek nyilvánitják magukat és eképp adómentesek néhány évre. Viszont amikor a román vajda be akarja az adót gyüjteni visszatérnek Fogaras földjére, más faluba telepednek le és újonc jövevényeknek nyilvánitják magukat Oláhországból. A németek rájöttek erre.

Voltak gazdag románok? Tudtak fejlődni a románok? (gazdagság értelembe).

Hunyadi Jankó. Román származású, apja román, anyja magyar de ő románnak vallotta magát. 1438-ig a dokumentumokban Román János (Ioan Romanul) név alatt jelenik meg. Nem bujkált egyáltalán. Nem hogy titkolta volna mikor a hierachia tetejére jutott, annyira ismerte mindenki 1438 után, hogy nem volt szükséges a megkülönböztetés a Ioan Romanul név alatt, s eképp Hunyadi Jánosnak mondták.

Mennyire volt dúsgazdag Hunyadi János?

Az élete vége felé már leggazdagabb ember volt Magyarországon. Élete első felében lovag volt és katonai vezető pozíciót töltött be Szörénységben, de sokszor nem volt pénz kifizetni a zsoldosok zsoldját, pénz ami a királyi kincstárból kellet volna származzon.

Akkor ő pénzt használt fel saját zsebéből, a vajdahunyadi birtokáról, nem nagy összegeket, de ezért zálogot kapott, a király 5-6 falut zálogosított és 2-3 vásárt, aminek az összértéke nagyobb volt. De mikor jött a határnap mikor a királynak fizetnie kellet s ha a király nem fizette ki az adott összeget, kötelezve volt, hogy átutalja a tulajdonjogot azon falvakra meg vásárokra.

Így halmozott fel több falut és vásárt még fiatal korában. Miután Magyarország gubernátora lett, 1446 után, abszolút minden lehetséges kiváltságokhoz folyamodott, minden elönyt felhasznált amit a tisztesség nyújtott, és eképp mindenre kezet tett. 1450-ben a leggazdagabb ember volt Magyarországon. Ezen gazdasági hatalom tulajdonképpen képezte a gazdasági és társadalmi alapját annak, hogy fia, Hunyadi Mátyás trónra került.

Vannak még olyan esetek, amit csak a történészek ismernek, mármint nagyon gazdag románokról?

Hunyadi János elött úgy vagy 50 évvel ott vannak Balc és Drag fivérek ( olvasd Bálk és Drág), Drágos unokai, aki Moldva alapítója. 1365-ben, mikor Bogdánnak sikerült száműznie Drágos utodjait, ők eljöttek Magyarországra Lajos király udvarába. 1390-es években nekik több mint 100 falvuk volt Máramarosban és 5 tisztesség. Ők az első román bárok. 15. század közepén ott van a Dolha család Máramarosban. Ambrus Dolha fia biró volt a királyi udvarban. Hátszegen ott van a More család, és még más 4-5 család.

A helyzet fenntartódott?

A 16. században egységesítik az adórendszert és valóban kijelenthetjük, hogy nehezebb az élet. Nő a népesség, a földmennyiség ugyanannyi, nő az urak száma. Automatikusan az életszinvonal csökken. Végütést a parasztok akkor kapták meg mikor megjelent a barokk-kor , ami eleganciasságot, pompát, luxusságot hozott a nemesség javára, ami szinte a parasztok teljes hanyatlásához vezetett..

17. és 18. században beszélhetünk parasztelnyomásokról, a 16. században még jól élnek. Találtam egy olyan helyzetet a 16. században amikor a jobbágy ad kölcsönt az úrának.

Etnikai feszültségeket találunk-e a középkorban?

A 14-15. századokban nem. Ritkán adódott hogy egy román közösség veszekedett egy magyar közösséggel vaegy vásárban. Tulajdonképpen szolidarizálásról van szó. De, odébb menve a 17-18 századokban, a szolidarizálások elérték a nemzeti tudat szintjét.

A 18. században ez a román-magyar binom egyértelmű. De tudja miért? Vigyáztak arra az osztrákok. Az osztrákok kihasználták ezt a magyar-román antipátiát, hogy kontrolálni tudják a magyarokat.

Ebben a középkori és elő-modren (premodern) időszakban létezett egy szisztematikus karakter ami a magyar elnyomást illeti ?

Itt egy téves nyelvezetet használunk és lehorgonyozva vagyunk klisékbe. A politikai vita a románok körül 1790 után jelenik meg, egybe a Supplex Libellus Valachorum mozgalommal, melyben a románok, lemásolva más modelleket Európából, a király elé terjesztettek egy beadványt mellyel kérelmezték, hogy legyenek elismerve mint politikai nemzet. Nem beszélhetünk egy szisztematikus elnyomásról. Ez egy téves koncepció.

Következtetésképpen: 1000 év 1000 év magyar elnyomást jelentett?

Leigázva voltunk politikailag, nem gazdaságilag. Hogy urak voltak 1000 évig Erdélyben az egy, vagyis, hogy politikai urak voltak. De ez nem azt jelenti, hogy románellenes politikát vittek. Másik példa: Józsika István kancellár poziciót töltött be Magyarország Erdélyében 1595-ben, egyfajta miniszterelnöki pozició ma. Mi extrapolálunk egyéni helyzeteket a 17-18. századókból az 1000 éves történelemhez.

..................................................................


Mi is nemsokára 1000 évesek leszünk itt. S még mindig a Hadügyi Közlöny szerint ütünk . Me úgy kell, s úgy a helyes. Éljen Románia, a kifli !!!