[Gazdasági Minisztérium] Megszállt gazdaság

Day 3,869, 11:36 • Published in Hungary Hungary • by Gazdasagi Miniszterium


Tisztelt magyar epolgárok,

Jelen cikkemben a hazánkat sújtó szőröstalpú és rác megszállás gazdasági hatásairól szeretnék írni. Mivel nem szeretném, hogy ezek a “kiváló” játékostársaink, főleg a kormányaikból felfigyeljenek a cikkre, ezért tartózkodom attól, hogy az országaik neveit leírjam, vagy a gazdasággal kapcsolatos képeket közvetlenül szúrjam be a cikkbe. Ezért minden kép, amely a megszállt gazdaság témájához közvetlenül kapcsolódik - és érdemes megnézni őket - csak linkként fog szerepelni, beszúrva nem, magyarul szerencsére meg azért nem tudnak annyira. A megszállás nyilvánvalóan rossz, és tenni kell a felszabadulásért, de amíg az ellenség tankerőben és szövetségesben ennyire erős velünk szemben, használnunk kell az eszünket, és amennyire lehet - kihasználni a megszállókat.

A cikk konklúziója a következő bekezdés, ha érdekel a kifejtése, akkor olvasd el részleteiben is:

Ha szőröstalp vagy rác által megszállt területen van cégparkod, igyekezz Q2, Q3 kajacégben termelni menedzseri melóval, a Q1-eket pihentesd, ha van Q2, Q3-ad, a menedzseri adót tedd be adományként az országnak (ezt az ország menüpont gazdaság fülén tudod megtenni, lásd kép, a bevételed így sem lesz rosszabb, mint a megszállás előtt), melóssal nyugodtan dolgoztathatsz szőröstalpú vagy rác vidéken lévő holdingban, mert ez nem termel nekik pénzt. Ha pedig van goldod, támogasd századod, pártod tagjait, barátaidat, hogy Q1-ről Q2-re tudják struktúrálni a cégparkjukat. Ez utóbbi csökkenti a megszállás okozta gazdasági kárt, és a döntéshozók is rugalmasabbak lehetnek a jövőben, ha a munkásadó mértékéről kell dönteniük.



Mielőtt a megszállás gazdaságot érintő hatásairól beszélnénk, fontosnak tartom ezt megalapozni azzal a számolással, okfejtéssel, amelyet vitaként pár hónapja lefolytattunk már a kongresszusban az akkori tagokkal - azaz hogyan befolyásolja a munkásadó megváltoztatása a menedzseri munkával dolgozók bevételét, mennyire hat ez ösztönzően vagy elrettentően ezekre a gazdasági szereplőkre.

Sajnos nagyon meglepődtem, és inkább kellemetlenül ért, hogy sokan egyáltalán nem felkészültek vagy naprakészek a gazdasági modul működését illetően (abba ne menjünk bele, hogy ez a működés inkább csak idézőjeles lehetne Platoék teljesítményét nézve), ám mégis nagyon gyorsan és hevesen hajlandóak megnyomni a gombot, ha szavazásra kerül a sor - fikarcnyit sem látva a lehetséges következményeket.

Mivel alapvetően a kajagyártás az, amivel egy kezdő vagy a harci modulból nem megélő karakter el tudja tartani magát, így kajacégek példáin keresztül fogom bemutatni a gazdasági összefüggéseket. Számolási feladataimban a következő (aktuális, vagy a megszállás előtt aktuális) alap gazdasági számokból fogok kiindulni:

CC/Gold árfolyam: 450 CC/G
Átlag nettó fizetés: 359 CC
2 energiát adó kaja egységára: 0,17 CC (Q1)
Kaja termelékenység (megszállás és bónuszvesztés előtt): 170%
(Termelékenység esetében nem akarok külön szőrözni az eltérő minőségű kajagyárak szinttől függő javuló termelékenységével - nyilván egy adott iparban magasabb szintű cégből kevesebb van, így a kisebb szennyezés miatt pár %-kal jobb a termelékenység.)

Emellett feltételezem, hogy Q1-Q5 skálán a kaja ára egyenesen arányos a szintjével, azaz a Q5 kaja 5× annyiért adható el, mint egy Q1. Ennek vannak fluktuációi, és talán szerepet játszik a magasabb szintű kaják kisebb raktárigénye, de ezzel jelen példáimban nem számolok.

Érdemes fejben tartani, hogy cégfejlesztési akció már elég régen nem volt, így egységnyi kaja legyártásához fajlagosan mindenképpen a Q1 cégek a legolcsóbbak.

Q1 cég - 10 Goldért (1×) - kapunk 170 Q1 kaját (1×)
Q2 cég - 30 Goldért (3×) - kapunk 340 Q1 kaját (2×)
Q3 cég - 80 Goldért (8×) - kapunk 510 Q1 kaját (3×)
Q4 cég - 180 Goldért (18×) - kapunk 680 Q1 kaját (4×)
Q5 cég - 380 Goldért (38×) - kapunk 850 Q1 kaját (5×)

Látható, hogy 1 Q5 cég árából 38 Q1 építhető, amivel 7,6× annyi kaját tudunk termelni.

Mi lehet a játékosoknál?
Döntően gazdasági megfontolás miatt (megtérülés) Q1 cégek, annak, aki szeretne sokat ütni, és sok energiát visz el a cégezés, Q2-es park. A Q3-ra váltás (8-szoros befektetésért 3-szoros termelés) már elég valószínűtlen.

A menedzseri munkáért fizetni kell az államnak - méghozzá az előző 30 nap átlagos nettó keresetének azon százalékát, amit a munkásadó törvény előír abban az országban, ahol a cég található. Ezt a pénzt minden cég után be kell fizetni (automatikusan levonja) - azaz ha 2 db Q1 kajagyárban dolgozol, az kétszerannyi pénz az államnak, mintha 1 db Q2 kajagyárban termelnél ugyanannyi kaját.

A hazai vita a munkásadót illetően általában 2 és 4 % közöttre értendő, ettől alacsonyabb vagy magasabb adót ritkán szeretne bárki is, de azért 10%-ig kiszámoltam a hatást. Példámban 6 db Q1, 3 db Q2 és 2 db Q3 kajagyár esetét hasonlítom össze. Mindhárom felállás ugyanannyi energiányi kaját állít elő (és ezáltal ugyanannyi pénzt is termelőjének), de a napi haszon a cégeken nagyon más, ha nekiállunk babrálni a munkásadóval, a 2 és 4 % közötti különbséget ki is emeltem:



A Q1 céges haszna 67%-ra, a Q2 céges haszna 86%-ra és a Q3 céges haszna pedig 91%-ra csökkent, rendre 43,08 HUF, 21,54 HUF és 14.36 HUF abszolút haszoncsökkenés mellett, ha a munkásadót 2-ről 4 %-ra emeltük.

Tehát a munkásadó növelése a cégszámon keresztül a legrosszabbul valószínűleg a legkevésbé tehetős, Q1 cégparkból tengődő játékosréteget érinti, míg a sok ütése miatt Q2-re fejlesztő, vagy a harci modulból / RL-pénzből szerzett bevételből kaját vásárló, de nem termelő tehetősebb játékostól kevesebbet vesz el fajlagosan. Ahhoz, hogy a kongresszus a jövőben jól döntsön, érdemes lenne tudni, a hazai játékosoknál milyen cégek vannak.

Talán az előző hosszas és szájbarágós felvezetésből láthattátok, hogy a cégminőségnek az árán és megtérülési idején kívül azért van szerepe abban, hogy hogyan érinti a cégbirtokost egy-egy nagyobb változás, nos, a megszállás is ilyen. Itt azonban a megszállók miatt az adóbevételek már az országtól fognak hiányozni - míg a játékos a megszálló bónuszaitól függően jól vagy rosszabbul jár. Maradunk a kajagyáraknál, a megszállásmentes állapot paraméterei a 170%-os kajatermelékenység, 2%-os marad a munkásadónk és 359 CC az átlagos nettó fizu.

10 db Q1 kajagyár:

Tegyük fel, hogy egy játékosnál van 10 db Q1 kajagyár, melyek egy eredeti magyar területen vannak, 170%-os termelékenységgel mentek. Aztán jött a szőrös talpú vagy a rác, és a megszállással 198%-os termelékenységet hozott. Sajna hiába visszük le 1%-ra a munkásadót, az elfoglalt régióban az elfoglaló ország munkásadó %-a érvényesül, viszont ez a megszállt ország előző 30 napos átlagbéréből képződik (lásd következő link: 48 cégre fizetek 344,49 CC adót, 359 CC-s átlagbér mellett bizony ez 2 % és nem 1 %, amit megszavaztunk a megszállás kezdetekor)!

https://image.prntscr.com/image/W6i9OD0DTBGNqJO0PnTVmg.png

Megszállók nélkül, de 170%-os termelékenységű Q1 kajagyárakkal az állam bevétele menedzser adóból 71,8 HUF
Megszállókkal, de 198%-os termelékenységú Q1 kajagyárakkal az állam bevétele menedzser adóból 14,36 HUF, a maradék 57,44 HUF a megszállóké.

Hazánk vesztesége 57,44 HUF 10 db Q1 kajagyárra, ez kerül a szőröstalpúhoz, ráchoz.

A termelő játékos viszont több javat tud termelni!

10 Q1 kajacég 170%-os termelékenységgel: 1700 db Q1 kaja
10 Q1 kajacég 198%-os termelékenységgel: 1980 db Q1 kaja

0,17 HUF/db áron ez 47,6 HUF többlet a játékosnál.

Tehát a mérlegünk, a megszállók naponta 57,44 valutát kapnak a termelés után (+57,44)
Hazánk mérlege -57,44, játékosként a mérlegem +47,6, az eredő -9.84 valuta.

+5,744 CC/nap/Q1 kajacég a megszállás előtti állapothoz képest a megszállóknak,
-0.984 CC/nap/Q1 kajacég a megszállás előtti állapothoz képest nekünk.

A Q1 kajacégekben történő menedzseri munka a megszállás alatt rendszerszinten kevesebb valutához juttat minket, mint megszállás nélkül, ráadásul a megszálló minden Q1 cégben történő menedzseri munka után 5,744 CC hasznot zsebel be.

43 db Q2 kajagyár:

Megszállók nélkül, de 170%-os termelékenységű Q2 kajagyárakkal az állam bevétele menedzser adóból 308 HUF.
Megszállókkal, de 198%-os termelékenységű Q2 kajagyárakkal az állam bevétele csak 61 HUF, a maradék 247 HUF a megszállóké.

Hazánk vesztesége 247 HUF, ez kerül a szőröstalpúakhoz, rácokhoz, ez számukra többletként jelenik meg.

Viszont a termelő játékos több javat tud termelni!

43 Q2 kajacég 170%-os termelékenységgel: 7310 db Q2 kaja
43 Q2 kajacég 198%-os termelékenységgel: 8514 db Q2 kaja

0,34 HUF/db áron számolva 409 HUF többletbevételt hoz.

Tehát a mérlegünk, a megszállók naponta 247 valutát kapnak a termelés után (+247)
Hazánk mérlege -247, játékosként a mérlegem +421, az eredő +162.

+5,744 CC/nap/Q2 gyár a megszállóknak,
+3,767 CC/nap/Q2 gyár nekünk rendszerszinten a megszállás előtti időhöz képest.

Q2 kajacégek esetén a megszállás többlet pénzt hagy a magyar rendszerben (az eredeti állapothoz képest is!), de a többlettermelés nyújtotta előny a menedzseri adó miatt a megszállónak több hasznot hoz.

5 db Q3 kajagyár

Megszállók nélkül, de 170%-os termelékenységű Q3 kajagyárakkal az állam bevétele menedzser adóból 35,9 HUF.
Megszállókkal, de 198%-os termelékenységű Q3 kajagyárakkal az állam bevétele csak 7,18 HUF, a maradék 28,72 HUF a megszállóké.

Hazánk vesztesége 28,72 HUF, ez kerül a szőröstalpúakhoz, rácokhoz, ez számukra többletként jelenik meg.

Viszont a termelő játékos több javat tud termelni!

5 Q3 kajacég 170%-os termelékenységgel: 850 db Q3 kaja
5 Q3 kajacég 198%-os termelékenységgel: 990 db Q3 kaja

0,51 HUF/db áron számolva 71,4 HUF többletbevételt hoz.

Tehát a mérlegünk, a megszállók naponta 28,72 valutát kapnak a termelés után (+28,72)
Hazánk mérlege -28,72, játékosként a mérlegem +71,4, az eredő +42.68.

+5,744 CC/nap/Q3 gyár a megszállóknak
+8,536 CC/nap/Q3 gyár nekünk rendszerszinten a megszállás előtti időhöz képest.

Q3 kajacégek esetén a megszállás többlet pénzt hagy a magyar rendszerben (az eredeti állapothoz képest is!), és a többlettermelés nyújtotta előny nagyobb nominálisan, mint amennyit a megszállók nyernek a megszállással.

Konklúzió: a Q1 kajagyáraban történő menedzseri munkával való termelés a megszállás előtti állapothoz képest is hátrányos számunkra (nyilván, attól még bevételt termel a játékosnak, de eMagyarorszgnak rendszerszinten kevesebbet, mint a megszállás előtt), a Q2 kajagyárban történő munka segítségével több CC kerül a magyar gazdaságba, mintha nem lenne megszállás, de a megszállók számára befolyó többletadó több, mint a mi bevételi többletünk - viszont a Q3 kajagyárban (és ennél magasabb szinteken) történő munkából eredő többletbevétel még annál is több, mint amit a megszállók elkönyvelhetnek többletként a megszállás miatt befolyó adók miatt. Q3 és magasabb szinteken minden egyes cég után többet nyerünk, mint a megszálló. Ezen a megszálló adóemeléssel tud billenteni a saját oldalára - de akkor a saját játékosbázisának is növel adót...

A dolog hátulütője, hogy az államtól kieső adóbevételt ugyan Q2 és afölötti cégek esetén kompenzálja a termelékenységjavulásból származó többletbevétel, azonban ez nem kerül be az államkasszába (csak egy minimális hányad ÁFA formájában), a befolyó többlet CC-ről a játékos tud rendelkezni, nem az ország. Ennek helyességébe vagy helytelenségébe nem kívánok részletekbe menően belemenni - ez ideológiafüggő, van, aki minél kisebb államot szeret a saját feje felett tudni maximális önrendelkezéssel, míg más jónak véli, ha az állam a bevételek egy részéről rendelkezik, újraelosztja.

Személy szerint javaslom, hogy aki szeretné kompenzálni az államot érő adókiesést - adomány formájában tegye be az államkasszába azt a pénzt, amelyet a Q2 és afölötti gyárakban történő menedzseri munkánál be kell fizetnie a megszállóknak is. Ezt az összeget akkor is befizetné a Nemzet államkasszájába, ha nem lenne megszállás, viszont termel annyi többletet a megszállók plusz bónuszai miatt, hogy a kétfelé adózással (kényszer a megszálló felé és önkéntes a Nemzetünknek) így is több marad a zsebében, mint a megszállás előtt.

Szintén elterjedt és teljesen káros tévhit az, hogy a nálunk dolgozó munkás által nyújtott munkásjegy elhasználása bármilyen hasznot is hozna a megszálló országnak, vagy annak az országnak, ahol az adott gyár van. NEM, NEM és NEM, a munkással való dolgoztatás SEMMILYEN hasznot nem hoz annak az országnak, ahol leraktad a holdingot a cégekkel. A ház- és légifegyveriparhoz kevés bónuszos régió van, kevés ország rendelkezik jó bónusszal (igen, mi nem, még eredetin sem, meg a gyarmatokkal együtt sem voltunk jók ezekben), így logikus, hogy ha nem szőröstalpú, jenki, lóóóland vagy rác játékostól akarnál házat venni, akkor Te magad is az egyik ország régiójába raktad a házgyárat és termelsz (vagy ott termelő magyar játékostól veszel).

https://image.prntscr.com/image/vlVy7pPYQ66Wnlrskkuh9Q.jpg

A fenti képen kijelöltem munkára 9 munkást, nem von le semmi pénzt, nem kap a szőröstalpú semmi pénzt, viszont viszonylag versenyképesen tudok termelni. Ha ezeket a cégeket eredeti magyarra tesszük (amúgy nyilván Kolozsvár is az), akkor megszállás nélkül, gyarmatokkal sem termelne ilyen jól. Minek termelne bárki is rosszabb termelékenységgel, ha ezt büntetlenül és az ellenséget nem gyarapítva megteheti az ellenség által uralt régióban? Azok a hangok, akik antimagyarizmust kiáltva csak magyar régióban tudják elfogadni a nem-menedzseri melós cégezést, nos, ezek a hangok a leginkább magyarellenesek, mert ideológiai alapon fosztanák meg a magyar játékost a hatékony termeléstől - miközben ez a hatékonyság az ellenségeinknek SEMMILYEN előnyt nem hoz.

Tehát, végsősoron, ha szőröstalp vagy rác által megszállt területen vagy, igyekezz Q2, Q3 kajacégben termelni menedzseri melóval, a Q1-eket pihentesd, ha van Q2, Q3-ad, a menedzseri adót tedd be adományként a Nemzet kasszájába (a bevételed így sem lesz rosszabb, mint a megszállás előtt), melóssal nyugodtan dolgoztathatsz szőröstalpú vagy rác vidéken lévő holdingban, mert ez nem termel nekik pénzt. Ha pedig van goldod, támogasd századod, pártod tagjait, barátaidat, hogy Q1-ről Q2-re tudják struktúrálni a cégparkjukat. Ez utóbbi csökkenti a megszállás okozta gazdasági kárt, és a döntéshozók is rugalmasabbak lehetnek a jövőben, ha a munkásadó mértékéről kell dönteniük.

Raab Donat
alelnök

Ronin
elnök