Nerm vagyok dillemánban.
TankAranka
Amíg nem láttam, csak hallottam, addig nagyon tetszett. Most hogy láttam is, nem annyira tetszik.
http://youtu.be/MzCLLHscMOw
Ez van. Így jár, aki Petőfi Rádiót hallgat.
T.Arika
You are reading an article written by a citizen of eRepublik, an immersive multiplayer strategy game based on real life countries. Create your own character and help your country achieve its glory while establishing yourself as a war hero, renowned publisher or finance guru.
TankAranka
Amíg nem láttam, csak hallottam, addig nagyon tetszett. Most hogy láttam is, nem annyira tetszik.
http://youtu.be/MzCLLHscMOw
Ez van. Így jár, aki Petőfi Rádiót hallgat.
T.Arika
Comments
És nem veszek részt. Dehogy, eszem ágában sincs.
-r.
Az előbb megpróbáltam visszafelé olvasni. Kábé úgy jött össze neki, mint nekem. Igen.
És tök hülyén fogok kinézni. Ezzel az okos teloval a kezemben. A bal oldalamon a táska. A jobb kezemben úgy kitartva a telefon, lóg rajtam a füli. Öreg vagyok én már ehhez.
És tök jó, hogy holnap, vagyis ma nem kell dolgoznom. Tök jó majd egész éccaka zenét hallgatni.
Régen, nagyon régen csináltam ilyesmit. Szép az ég, kel fel a nap. Enyhén bíbor színű, alatta világoskék. Felette sötétebb kék felhők. És egy fehér csillag, az űrállomás.
Olyan az ég .... Nem is tudom leírni. Pehely szerű felhő. Az alja a barack sárgától a bíborig. Teteje kék. Repülők jönnek, mennek. A bársony kék égből rózsaszínű csíkok. Először sárga, aztán egyre rózsásabb.
És valóban! Még az ég is itt van... Ilyenkor lehet látni a méltatlanul elfelejtett Pakistani Cat Colony in Space 1 (PCCiS-1) űrállomást.
Ej, milyen vagy. Sosem gondoltam, hogy ilyen forgalmas légi út mellett lakom. Vagy 10 repülő húzta a csíkját és most kel fel a nap. Nem sárga, hanem piros.
Legszívesebben most egy forgalmas hajózási út közelében nézegetném ugyanezt. Vagy talán az említett űrállomásról.
Hát, annyira nem voltam egyedül. Hideg orr és bajusz, a macskám tolakodott. Most már sárga a nap, de nem semmi nézni, ahogy felkel. Szép és az ég is szép.
És mintha le kéne feküdnöm. Pedig olyan jó volt fennmaradni, lesni csöndben, zenét hallgatva, a napfelkeltét. Ennyi jutott. Akkor is jó volt. A macsek már kinyúlt, illik nekem is kinyúlni. Ugye?
Cicó, meg kutyi jöttek velem is: azóta visszagömbölyödtek egymás mellé. Kávét megfőztem és rájöttem, hogy ez a sűrített tej nevű valami ez annyira mű, hogy majdhogynem ki is csapódott attól, hogy érintkezett a vizezetlen jó zsíros házitejjel.
Én olyat nem iszok, csak tejet. Már ha azt annak lehet nevezni. Fordított életet élek, behúztam a firhangot. Éjsötét nem lesz, csak a nap nem fogja bemelegíteni a szobát. És aludnom is kéne. Itt az ideje, majd jövök egyszer csak.
Köszöntelek a sötét oldalon 🙂 Megvannak az előnyei is: annyira nem elviselhetetlen a kánikula és szép a napfölkelte. A baglyok bagzásra készülnek és körbevíjjogják a templomot.
Szép álmokat Aranka!
döbbenet.