Zsoldos medálom története

Day 1,399, 10:48 Published in Hungary Hungary by AT89

Igen, meglett, elértem, mint kisgyerek a kilincset, s hasonló teli szájas vigyor terült el a képemen, mint a korábbi eseménynél. Aki hazaárulózik, stb., az ne olvassa tovább, ő keressen neki szimpatikusabb újságot, nem kötelező olvasni minden cikket, elvégre szabad e-országban élünk, mindenkinek ízlése válogatja, mely sajtótermékre vevő.



Az egész valahol ott kezdődött, hogy voltam olyan butus, hogy felültem a nagy szavaknak, mint „védd meg a hazát”, „öld minden pénzed a harcba, az majd jó lesz” és társai. Kétszer. Aztán meglepve tapasztaltam, hogy sokan gazdagabbak lettek a harc után. Nekem egy petákom sem maradt, se gold, se kaja, se pénz. Aztán két hét múlva jött a következő „lelkesítés”, ugye már tartalékoltam?! Nos nem. Nekem nem 2 hét volt, hogy tartalékot képezzek. Volt talán 2 vagy 3 cégem? Biztos nem sokkal több…

Eltelt úgy fél év, közben kiléptem a GÁT soraiból, mert úgy adódott nem nagyon fogok ráérni játszani, kétkattoltam pár hónapot, de közben szórtam a piacra a termelésem, hízott a számla. Koordinált ütésre, chatre járni biztos nem tudtam volna, az nem az én világom. Ahogy azonban teltek a hónapok, megint változott az élet, kicsit több időm lett, hát három, négy, majd sokkattos lettem.

Viszont változott valami, mégpedig a hozzáállásom. Megtetszett, hogy senki nem dirigál, senki nem kényszerít, hogy ezt csináljam, azt csináljam. Félreértés ne essék, a reguláris sereg remek dolog, közösségépítő jellege van, s szép eredményeket lehet vele elérni, ez nem seregkritika.

Megint élveztem a játékot, hát nekiálltam cégezni, kerestem munkásokat más játékon, barátokat, ismerősöket, sokat leveleztem, oktattam, 1-2 játékost sikerült is idecsábítanom e-polgárnak, meglett a második society builder medálom is. Szinte büszkébb vagyok rá, mint ha battle-hero medálom lenne, mert kivettem a részem én is a nagy közös feladatból, de a magam módján, a magam lehetőségeihez mérten.

Megjött az új fjúcsör, a zsoldos medál. Hm…micsoda undorítóság, világon mindenütt harcolni, forgatni a köpönyeget napjában háromszor? Én is, mint a legtöbben, gyorsan megcsináltam az mpp-n keresztül itthonról elérhető összes szövetséges zászlót, aztán ültem és néztem. Ez a töredéke az egésznek, így nem lesz meg. Nos, akkor járjuk be a világot! Utaztam, harcoltam Amerikában, Ázsiában, Afrikában, minden e-kontinensen megfordultam, s ütöttem a kajás köreimet. Volt, hogy egy ütésből, volt, hogy 8 ütésből, de gyilkoltam folyamatosan, mindenütt. Igyekeztem figyelni, hogy baráti ország ellen ne üssek, vagy ha igen, akkor a kötél mindkét végét meghúzkodjam kicsit.

Nem jött össze, bevallom bíró urak és hölgyek. Biztosan volt olyan csata, ahol nem jó helyen ütöttem, s a túloldalon nem is volt lehetőségem kompenzálni. De egyre jobban akartam a medált, szerettem volna egy ilyet, mert előtte kizárólag e-Hazánk és szövetségesei csatáiban ütöttem, elpazarolva minden vagyonom, ami másnak fél nap, nekem sok heti gyűjtögetés eredménye volt. És úgyis több cikkben közölték, hogy a kicsik ereje nem számít, úgyis csak a BH-képes katonák meg a hadsereg a lényeg. Parancsot nem szegtem azzal, hogy MU tagság nélkül ütöttem, így maximum engem lehet utálni, közösséget nem kevertem bajba.



Az utolsó a maláj zászló volt🙂

Én nem érzem magam árulónak, szeretem az e-hazát, próbálkozom még mindig újakat hozni, mert a játéknak vannak remek vonásai is a hibák mellett. A médiát is picit felrázhatnánk, minőségi cikkekkel, kevesebb spamcikk mellett, elgondolkodtató kérdésekkel, vagy legalább igazi buzdítással. Én igyekszem, mert szeretek eltölteni napi egy, esetleg két órát az itteni cselekvésekkel, s jól érzem magam. Ha nem így lenne, nem játszanék, s nem is ajánlanám másoknak sem.

Nem tartom árulónak azt sem, aki regulárisként teljesíti a zsoldosmedált. Mindenkinek egyéni döntési szabadsága, hogy akarja-e, vagy sem. Nekem sok-sok bazooka alkatrészig nincs esélyem BH medált szerezni, Kampány Hőse sem leszek talán, az RW-hez pedig szerencse is kell. Ami biztos volt, az a Zsoldos, a kérdés csak az idő volt. Bevezetéstől a mai napig számított idő alatt sikerült.

Köszönöm azoknak, akiktől kicsivel piaci ár alatt vehettem tankot, hogy gyorsabban meglegyen. És köszönöm az ellenfeleinknek, hogy egymást is ütik néha, így gond nélkül ki lehet néha pipálni őket is! Sok sikert mindenkinek, aki erre a medálra hajt kezdőként, mert ez nem olyan, mint a többi katonai medál. Ez biztosan meglesz, csak idő kérdése, s nem kell hozzá szerencse sem. Sok sikert!