Üzleti etika, felelős vállalat
AT89
...ezzel a címmel vettem fel egy tantárgyat, s a bevezető előadáson érdekes dolgokat hallottam, s magamban elkezdtem párhuzamot vonni az e-gazdasággal.
Először is érdemes megvizsgálni, mit takar az üzleti etika kifejezés. Maga az etika a filozófia 4 ágának egyike (ismeretelmélet, lételmélet, logika, etika), a gyakorlatban annak eldöntése, mi jó, s mi rossz. Mikor teszünk valamit helyesen, s mikor nem. Persze, mivel semmi sem lehet csak fehér vagy csak fekete, sok szempontot kell figyelembe venni, mikor döntünk.
Tovább bővítve, az üzleti etika az üzleti életben a velünk egy "küzdőtéren" levőkkel szemben tanúsított viselkedésünk. Ez vonatkozik a versenytársakra, de a társadalomra, környezetünkre is. Adam Smith: Az erkölcsi érzékek elmélete c. munkája időben megelőzi a közgazdászok által szentírásnak tekintett A nemzetek gazdasága című művét, s pont ezt a témát járja körül. Állítása szerint az emberek, s az emberek által létrehozott szervezetek elsődlegesen önérdekkövetőek, s a közjó, mint olyan, nem közvetlen cél.
Igen, viszont azt is leírja, hogy a piaci tranzakciókon keresztül mindenki jól jár (vevő jól jár, mert olcsóbb megvenni, mint előállítani a terméket, eladó pedig a haszonnal értékesítés miatt), és ha mindenki jól jár, akkor következésképp a közösség is jól jár. Ezek szerint, hagynunk kéne a piaci szereplőket, hogy szabadpiacon önző vállalatok marcangolják egymást? A kapitalizmus valójában a közjót szolgálja?
Közösségünk számára tehát "jól" is viselkedhetnének a vállalatok? Érdekes gondolat, nem? De azért nem árt eldönteni, hogy mire is játsszuk mi a piacgazdaság nevű játékot? Focit gólra, ezt tudjuk. Pénzért? Nem. Sikerért. Kutatások sora bizonyítja, hogy a cél a vállalatok számára a siker. Ha egy vállalat nyereséges, minőségérzékeny, valamint innovatív, akkor következésképpen biztosan etikus is. Ezt állítják az üzleti etika szószólói. De mi a másik oldal?
A Nobel-díjjal is kitüntetett Milton Friedman lövészárkokba kényszerítette az üzleti és közgazdasági tudományos világ szereplőit, ahonnan azóta is szórják egymásra cikkeiket, könyveiket, vagy épp légbuborékba zárt elméleteiket. A kijelentése ennyi volt: "Egyetlen erkölcsi kötelessége van a vállalat menedzsmentjének: a befektetők pénzét sokszorozni!" Képzelhetitek, hogy megörült az üzleti világ árnyékos oldala ezen szavaknak...ugyan, mit törődjünk mi a harmadik világgal, a környezetszennyezéssel, a munkással? Megnyugtatásul közlöm, nem ezért kapott az úriember Nobel-díjat.
Mindennek mi köze az e-rep gazdaságához? Nagyon is sok. Itt ugyanúgy kirajzolódnak az üzleti etikai (hiányzó) keretei. Ugyanúgy megvan a két lövészárok, sorra jelennek meg cikkek a munkások érdekei mellett (tisztelt e-kommunisták), mágnások tollából gazdasági tervek (például Mikrobi). Mégis, környezetünk, ami az e-republikban az e-társadalomnak felel meg, nekünk ki ír cikket a nevünkben? Ki hajít vaskos köteteket az ellentábor irányába? Elárulom: senki. Éppen úgy, mint élőben. És ettől szép ez a játék, hogy mindent pontosan úgy ad vissza, ahogy az az életben is történik. Mert emberek játsszák. És én örülök, hogy játszhatok, mert ez így jó. Ha majd a közjó élőben is érdekelni fogja az embereket, akkor az egy ilyen játékban is meg fog jelenni. További szép estét, üssetek a csatákban ahol a vezetőség írja!
Comments
Megjegyzendő, hogy Friedman világában nincs olyan, hogy "munkás", "harmadik világ" vagy "környezetszennyezés", csak munkaerő és az adásvételt lebonyolító absztrakt piac létezik, az externáliákat pedig kizárják, mert különben nincs megoldása az általános egyensúlyi egyenletrendszernek.
Ez rendben, de nekem meg törekednem kell az olvasók számára könnyebben emészthető formába öntésre! Ugyanis semmi sem utálok jobban a napi sajtóban, mint amikor tele van olyan kifejezésekkel, amiknél meg kell állnom egy pillanatra, hogy mit is jelentenek. Szóval próbáltam én is kicsit közérthetően🙂 De érdekelne mások véleménye, ezek alapján mit gondolnak erről az egészről? Csak indítani szerettem volna egy beszélgetést🙂
Sub, es nem csak azert mert egy kisgazda ujsaga. 😉
Az erepublik gazdasaga nem egy igazi gazdasag, peldaul azert mert a keresleti oldal szinte teljesen hianyzik. Tovabba a minoseg sem kerdes es az innovacio is ertelmezhetetlen (bar probaltam az utobbira megoldast talalni: http://www.erepublik.com/en/article/idea-to-improve-the-economic-module-eng-hun--1611399/1/20)
A lenyeg az, hogy igy az etikai kerdeseket is nehez itt ertelmezni. Nem lehet peldaul szar termekeket rasozni a vasarlokra.
Nehéznek nehéz, de érdekes eljátszani kicsit a gondolattal! Ugyanis vajon maga az etikus üzleti viselkedés a többiek felé egy szimulált gazdaságban ugyanúgy hiányzik, mint a való világban, vagy nem? Egyetlen biztos pont van, mégpedig maguk az önérdekkövető piaci szereplők🙂 Ezen a fonalon elindulva, esetleg lehet gondolkozni, hogy etikus vagy sem a viselkedésünk?
Egyszerű példa: én árulok a bot-nak. Ezzel saját érdekem követem, ugyanis a profitom picit több lesz, mint ha simán mindig piaci áron adnám el. Viszont, tevékenységemmel párhuzamosan árasztom a huf-ot a rendszerbe, leértékelve a valutát. De biztos így van ez? Ugyanis ha én ezt a "beáramló" huf-ot elköltöm huf-t igénylő cégekre, s nem váltom aranyra, akkor valójában gyakoroltam hatást a valutánk árfolyamára, vagy sem? Tehát vétettem-e etikailag, vagy sem?
"s a közjó, mint olyan, nem közvetlen cél." : Ezt mondd a mélyszegénységben élőknek!
Amitől mégis van gazdaság a játékban az az, hogy léteznek különféle startégiák, és lehetőségek együttműködésre. Például van egy fegyvercéged, akkor tudod pörgetni benne a munkásokat, csinálsz profitot, lanázól, erős leszel, többet ütsz hosszútávon, mintha csak managermelóba tolnád az üzletet, vagy akár csak 5 állandó melós mellett.
Lehet úgy is csinálni, mint ahogy a századok működnek, dolgozotatsz embereket, nekikadod a fegyvert amit letermelnek. Az cégbirtokos számára kedvezőtlenebb, viszont van 5 ember, aki sokkal jobban járnak, mint a hagyományos keretek között. Ebben az esetben több embernek nő a teljesítőképessége. Amiben az erepublik gazdasági modulja most nagyon jó, az az hogy az egyének közötti kooperáció sokkal könnyebb, és sokkal árnyaltabbak az együttműködési lehetőségek. Ezért szerintem a gazdaság igenis létezik ezek között a keretek között is.
Egy enémet példa: Kétkattos viszonyok között adott egy játékos. Termel 450 vasat, van egy munkahelye. Pénzt megkapja a melójáért, terményt eladja piacon, q5 fegyvert vesz piacról. (450*0,35DEM + 100 DEM)/41DEM = 6,28 q5 fegyver. Együttműködésben egy bónuszgazdag (+80😵 országban lévő fegyvergyárossal (nálam): 12 tank. Voilá, majd duplája. Ezt eladhatja, elütheti kedve szerint. Fejlesztheti a gyárait, merthát ha 900 vasat tudna termelni, akkor 18 tankot kaphatna. Ez a rendszer emberket hoz össze, célt ad, közösséget épít, "közjót" csinál.
Ez egy viszonylag egyszerű formáció, léteznek ennél magasabbszintű együttműködések is. Egy német század - a működőképes aktív kevesek egyike a KSK4 - USÁba kihelyezett termelőegységekkel (+40% bónusz), decentralizált módon, de viszonylag sok fegyvergyártulajdonos bevonásával tud a tagjainak akár 30+ fegyver ellátmányt is adni, ha az elég nyersanyagot biztosít hozzá. Persze ehhez nagy fegyelem kell, és szervezés, esetenként fizetni a plusz melósok fizetését is zsebből (ami olyan 4 tanknak megfelelő bér) Rugalmas, okos rendszer, felépítve az egyszerű gazdasági modolunk legóiból.
Állítólag a kapitalizmus szabadjára engedése "kitermeli" a közjót...nem mondtam, hogy egyetértek😛 Én közvetítettem csak🙂
Naja, Gregus Hedvik írása felvet egy újabb kérdést, egészen pontosan mit is értünk mi közjón?🙂 Mindenki számára jó...igen, de ki is az a mindenki?
Meg persze az egyén-közösség érdekellentét ütköztetése mellett. Te bevállalnád? (Mikrobi, Hgmg 😛)
Ez a játék vastagon erről szól, ettől nem lehet soha ráunni az ízére. Ilyen erővonalak mentén van értelme már politikai kategóriákról beszélgetni is. A my landom fizikailag az enyém, de más szolgálatában is. Kollektív tulajdon, azért működik, aki jó szívvel elfogadja, és nem várok érte semmit. :>
Akaratlanul is válaszoltam Alex Tailor 😛😛
Én vagyok a borg. (Lehet inkább trollkodnom kéne, az több subot hoz a konyhára😃)
Ha sub-voteot akarsz, akkor "Hail Macedoniás" cikkeket írj. Ha a gazdaság, piac vagy economy szó szerepel a cikkben az negyedeli a voteszámot! :>
Azért Random Articles, mert össze-vissza írok majd, mikor épp mihez lesz kedvem🙂 Nem sürgős az MM medál, de meg is dolgozom érte, ha összejön. Ha meg nem, hát nabumm🙂
Sub. 😉
Na az ilyen cikkeket szeretem! Vote+ Sub! Régen olvastam ilyen figyelemfelkeltő cikket! Ebből legalább okosodtam is és a trollok is elkerülik! Kösz a hasznos infókat!
Milton Friedmannek igaza volt, az etika pedig egy nevetséges áltudomány, amit keletkezése óta mások elnyomására és kihasználására használtak fel.
@Gregus: "tudod pörgetni benne a munkásokat": a buták csak jól struktúrált világban képesek pörögni, az okosok átlátnak rajta. Ha a struktúrát Plato vagy adminok módosítgatják vagy rossz a világ struktúrája - mint általában - máris nincs pörgés.
"Amiben az erepublik gazdasági modulja most nagyon jó": lásd előző pont, tehát rossz a világ, és keresgélni kell benne a jót, tehát pörgésről sem beszélhetünk.
"és lehetőségek együttműködésre": Van egy másfajta viselkedésmód alternatíva is amit sem itt sem más cégnél nem néznek jó szemmel, és sajnos gyakran elfeledkeznek róla. Azt önigazolásnak hívják.
Annyit azért hozzátehetünk a játékbeli modellhez, hogy:
1. itt mindenki munka-skillje azonos (most már)
2. itt csak Q5 cégben érdemes foglalkoztatni
3. itt nincs valódi alkalmazotti/vásárlói érdekérvényesítés, nincs bojkott, sztrájk - legfeljebb tömeges elvándorlás
4. itt egy virtuália van, jóval kevesebb "emberi" kötöttséggel
5. dolgozóként JSF kell, az adminok RSP-t próbálnak JSF-esíteni, ami a való életben is katasztrófához vezet
6. itt még fokozottabban igaz, hogy a "siker más terület sikertelenségét kompenzálja" - ez pedig megválaszolja azt, hogy lehet-e (érdemes-e?) akár középhosszú távon (kb. a következő feature-ig) etikusnak lenni?
7. nincs valódi állami szerepvállalás, akár 3. szereplőként, akár piacbefolyásolóként - tehát az etikátlanság szankcionálást legfeljebb a piacra tudja bízni, de maga ebben impotens, és hát, inkompetens is egyszerre.
8. Eredeti tőkefelhalmozás korában etikáról beszélni, legalábbis, idealisztikus. Üzleti etika megjelenhet pl. a kartelezés érdekében, de mindenképp torz (a fentiek szerinti csoportosításban) olyan terepen, ahol az alkalmazott szükséges rossz, a fogyasztó pedig szükséges jó.
doa
Viszont sub.
Fekete László?
doa
Köszönöm a subokat, s még inkább a véleményeket🙂 Fekete László?
Mármint, akinél Üzleti etikát tanulsz-e?
doa🙂
Nem, Angyal Ádám ill. Csillag Sára