[monti] Elnöki indulásom

Day 3,225, 02:14 • Published in Hungary Hungary • by montaigne

Hát eljött az erep 3600-ik napja is.

Az admninok bejelentették a game over-t, mától indul a visszaszámlálás. Az utolsó 30 nap következik, utána villanyoltás. És ez már biztos, mert maga Clopoyaur jelentette be egy feledhetetlen Live Show keretén belül, nyolc néző szeme láttára, füle hallatára. Meg kell hagyni, sokáig tartott a vajúdás.

Mi annál kevésbé bírtuk. Lerohantak. D4-ben még álltuk a sarat, de minden más területen fölénk kerekedtek. A légi csatákban meg esélyünk sem volt. WTD-ben még egy utolsó elkeseredett erőfeszítéssel nekivetettük a hátunkat a Lajtának, de hiába. Eredeti területeinknek annyi. A gyarmatainkat ki-RWzték alólunk, a szlovák bábállamot meg felszabadították.

Sárgába borult az ország. És már RW-zni sem tudunk. Kilencen maradtunk, de ebben sincs köszönet.

Állítólag olyan játékos nincs is, hogy Szabi. Az adminok minden hónapban leszippantanak a kártyájáról annyi összeget, amennyire különféle harci csomagokat tudnak értékesíteni, a többit elvégzi Szabi helyett a script. Talán pont azért zárják be a boltot, mert a Szabi kártyájának a következő hónapban lejár az érvényessége?

Fsb és kisborok szépen egymásra találtak. Állítólag együtt járnak sörözni és egymás nélkül már rég abbahagyták volna a játékot. Kedvelem Kisborokot, de most már tényleg nincs szükség több Tutorialra. Habár így legalább nemcsak Hadivas ad ki cikkeket.

Hadivas ismét szétosztott 20.000 db Q7 fegyvert. Végre volt rá jelentkező. Egy román fék. Ehhh...

Hupákkal csak a gond van. Ismét szingapúri AS-re gyűjt. Kitől? Állítólag talált egy titkos orgot, van benne pénz, fegyver, kaja, sör és szűzlány. Szerintem csak betévedt a Tesco-ba és alternatív valóságot vizionál. Mivel az erepen bevezették az alkotmányos monarchiát, ezért Hupák nem hajlandó egy közönséges RW-be belebonyolódni. Méltóságon aluli. Nintsi már abbahagyta a játékot, de megígérte, hogy személyesen látogatja meg az uralkodót és addig veri a fejét egy sörsátor oszlopához, amíg észhez nem tér. Álmodik a nyomor.

Ehesló békejobbot nyújtott szekunak. Ez azért komoly lépés a részéről. Már ő sem a régi, meghasonlott. Félretette előítéleteit (nem elfelejtette, nem megbocsájtotta, csak félretette), mert most tényleg össze kellene fogni. Itt már nincs jetik bérén vásárolt ez meg az. Annál komolyabb, súlyosabb a helyzetünk.

Végül itt van szemi, aki ugyebár nem igazán mindenki kedvence, de megesküdött a macskája életére, hogy megvárja a villanyoltást. Egyedül az ő szemében látom a régi harci lángot. De mit tehet egy elszánt amazon egy seregnyi terminátor ellen?

Ha már tudtom és akaratom ellenére elnöknek választottak, akkor adott a nagyszerű feladat: a villanyoltás napjáig fel kell szabadítani az országot. Ha nem is az egészet, de legalább egy pici régiót, hogy ne román gyarmatként érjen véget a dicsőséges történelmünk. Úgy kell országunkat felszabadítanunk, hogy nincs hadra fogható ember, nincs pénz, nincs csoki, nincs fegyver, nincs motiváció, csak kőkemény megszállás.

Esetleges érdeklődés hiányában a történet folytatása elmarad, a cikk törlődik, akárcsak az előbbi (Sírnak a gyerekek című).