[ICS] Mérlegen a román háború

Day 3,291, 04:13 • Published in Hungary Slovakia • by Istencsaszar

Sziasztok!

Mivel a románok elleni háború első szakasza lezárult, úgy gondolom, hogy ideje mérleget vonni és az elért előnyök, illetve az elszenvedett hátrányok mellett azt is érdemes végiggondolni, hogy mit is kéne tenni a jövőben.

A mérlegkészítés - sajnos - végtelenül egyszerű. Elvesztettünk gyakorlatilag mindent, beleértve az összes eredeti területünket, a spanyol, ukrán, szlovák és szaúdi gyarmatainkat. Ebből fakadóan természetesen bónuszunk sincs egy darab se. Ez utóbbi mondjuk ma este megváltozik remélhetőleg, amikor a cseh edzőháború és országmentő vetésforgó keretében elfoglaljuk majd Moravia régiót, ugyanis az fog adni nekünk egyetlen, árva halbónuszt. A probléma az, hogy ezt vélhetően sok ételgyáros nem fogja tudni kihasználni, mert az eredeti területeinkre lerakott cégekben továbbra sem lehet dolgozni a román embargó miatt. Az elmúlt időszak egyetlen pozitívuma, hogy legalább nem vagyunk eltörölve. Bár ez is bármikor megváltozhat és ez sem az elnökön múlt, aki az osztrák csiki-csuki lehetőségét is elrontotta. Pozitívum, hogy legalább a hibát nyilvánosan elismerte.

Nézzük meg ezek után, hogyan is jutottunk el ide!

A román háború előtt sokan megfogalmazták, hogy milyen lépések megtételére is van szükség ahhoz, hogy a belengetett háború sikerének esélye legyen. Én magam is írtam erről több száz kommentet és egy cikket is.

A legalapvetőbb dolog a Pacifica szövetség irányváltásának előkészítése lett volna. Nyilván a történetet szinte mindenki ismeri. Fsb elnök úr úgy gondolta, hogy a hosszas tárgyalások és diplomáciai tevékenység mellőzésével inkább beadja az NE-t és kész helyzet elé állítja szövetségeseinket. Sokan felhozták, hogy nem ér semmit az a szövetség, ami nem követ minket az irányvonalon. Itt merül fel bennem egy laikus kérdés: miért kellene követniük minket, amikor mindenki tudta, hogy ez a lépés kvázi öngyilkosság és az ő helyzetük is csak romlana vele, ha előkészítetlenül megtennék ezt? Miért kellene kockáztatnia Lengyelországnak vagy az USÁ-nak a nehezen megszerzett és kivívott stabilitását és biztonságát azért, mert a magyarok nem tudnak magukkal mit kezdeni és mindenáron el akarnak veszteni mindent? Igazából arra szeretnék csak célozni, hogy aki a Pacificán kér számon bármit is, az nézze kicsit az ő szemszögükből a dolgot és vegye hozzá azt is, hogy mindezek mellett még kész tények elé is lettek állítva és rögtönzött döntésre volt szükség.

Teljesen egyértelmű, hogy ebben a helyzetben nemet fognak mondani. De hogy rögtön ezen a helyen belefűzzek egy konstruktív javaslatot is, a Pacifica irányváltása továbbra is elemi érdekünk, így nagyon remélem, hogy az egyszemélyes kormány dolgozni fog ezen. A legfontosabb pedig, hogy ezeket az országokat nem a románok elleni fellépésre kell meghívni, mert az értelemszerűen nem érdekli őket. Nekik nincs RL-ből és ingame történelemből fakadó problémájuk a románokkal, így erre alapozni teljesen illuzórikus. Az USA viszont folyamatosan harcol a bolgár-maki-spanyol-indonéz tengely ellen és kvázi fő célnak tekinti ezen országok sanyargatását. Ráadásul erőteljesen szimpatizálnak a görögökkel. Ezen a vonalon el lehet mozdulni.

A lengyelek sokkal nehezebb dió, mert nekik a biztonság mindennél fontosabb, ezért bizonytalan helyzetbe nyilván nem mennek bele. Ők csak akkor fognak váltani, ha azt érzik, hogy a másik oldalra állás nem veszélyezteti a bónuszaikat és eredeti területeiket. Ez csak úgy lehetséges, ha az ellenoldal minden országa biztosítja őket a támogatásukról, így tehát őket a másik oldalról közelítve lehet megfordítani talán.

A Pacifica egészét pedig úgy lehet tovább finomhangolni, ha támogatjuk és bátorítjuk a kisebb tagállamokat, hogy Asteria vagy Asteria-közeli országokat támadjanak. Ebből a szempontból jó példa a mexikói-holland háború, ahol kvázi pacifica-asteria MPP-szett csap össze.

Ezek hosszú folyamatok, de ha már ezt az utat választottuk, akkor végig kell járni és dolgozni kell érte. Igen, dolgozni. Bármennyire is bizonygatja az elnök úr, hogy ez egy játék, a sikerességhez és a kilábaláshoz befektetett idő és megfelelő képességek kellenek. Ez nem három körlevél és két cikk megírását jelenti, hanem hosszú hetek tárgyalással töltött estéit. Persze ehhez el kell igazodni a diplomáciai útvesztőben, amihez egyfajta képesség kell.

Ha mindezeket nem vagyunk hajlandóak belefektetni, akkor ne akarjunk a románokkal versenyre kelni semmilyen verzióban, mert ők bizony ezt folyamatosan teszik és eredményesek benne.

A katonai helyzet túl hosszú elemzést nem igényel, mivel a mostani szituáció reménytelen és kilátástalan. Önerőből képtelenek vagyunk csatát nyerni a románok ellen, legyen szó akár közvetlen csatáról, akár felszabadító RW-ről. Ezt tetézi még a totális szervezetlenség. Éjjel indulnak a csaták, tájékoztatás, szervezés nulla, szövetségesek körében történő segítségkérés nulla, CO-zás nulla vagy ha van, akkor koncepcionálisan rossz az egész.

Megmondom őszintén, itt nem is tudok túl sok javaslatot megfogalmazni a jövőre nézve, mert akármilyen csili-vili stratégiát követünk is adott körülmények között, a több mint kétszeres sebzéstöbbletet nem fogjuk tudni ledolgozni. De igazából egy-egy terület felszabadítása is csak pénzkidobás lenne, mert ha a románok elnyomva akarnak minket tartani, akkor korlátlan ideig megteszik, ugyanis direkt csatát nem fogunk tudni megnyerni ellenük, így hiába szabadulnak fel régiók, adnak ránk NE-t és harmadnapra visszaveszik. Ezzel csak azt érjük el, hogy még "hűtöttek" is egyet, hogy véletlen se menjen fel veszélyes szintre a determination bónusz.

Szóval fáj kimondani és az elnök úr hivatalos megnyilatkozásaiban kerüli is, de ami tény az tény: amíg a külső körülmények (érts😛 szövetségi helyzet, MPP-sebzés, anyagi helyzet) nem változnak meg drasztikusan, addig az eredeti területeink román megszállás alatt maradnak, tehát kvázi fölösleges rá tartalékokat pazarolni.

Drasztikus változás alatt természetesen nem az fsb által többször beharangozott és irreális fordulatot értem, hanem érdemi, valós eséllyel bíró változást.

Esetleg meg lehetne fontolni egy AS lehetőségét, valami távoli, nyugodt zugban, ahol békében át tudjuk vészelni a zavaros időket. Sajnos az Asteria dominancia miatt ilyen hely gyakorlatilag nincs.

Sajnos a magyar területen rekedt cégekben való munka jövője bizonytalan. Amíg tart az embargó, azaz még 9 napig, egészen biztosan nem lehet dolgozni bennük. Utána a románok, ha nagyon meg akarnak szívatni minket, akkor adnak be újabbakat, akár hónapokig elhúzva a dolgot, vagy egyszerűen csak hagyják, hogy dolgozzunk bennük és őket gazdagítsa az adóbevétel egy tekintélyes része. Ezt csak ÁP-váltással tudjuk elkerülni, de ez a nagyobb tankoknak nyilván nem opció, mert azzal meg a TP-sebzés esik ki, mint bevételi forrás. Személy szerint én nem javaslom ezt a megoldást, mert az e-történelemben több alkalommal is volt rá példa, hogy gazdasági okokból honfitársaink jelentős része külföldi állampolgárságot vett fel (érdekesség, hogy erre mindig a román háború miatti bónusztalanság miatt került sor), de általános érvényű tanulság volt, hogy az ok megszűntével a kivándoroltak jelentős százaléka kint is marad a nagyobb biztonságot nyújtó, befogadó államban. Tehát ha erre valóban sor kerül, akkor az halálos ítéletet jelenthet a közösség maradékára nézve.

Annyi pozitívum legalább említhető, hogy a szlovák területeket és a Pozsonyba lerakott cégeket sikerült időben átjátszani a lengyeleknek, mielőtt arra is a románok ültek volna, így ott legalább lehet termelni és az adó is egy szövetségeshez folyik be.

A román megszállás és ennek következményeképpen a munkásadó minimalizálása, valamint a termelés szünetelése miatt az adóbevételeink gyakorlatilag eltűntek. Ez azért hatalmas csapás, mert a magyar közösségben nincsenek a közösségért áldozni hajlandó mastercardos játékosok, akik megfinanszíroznák a CO-tömegeket az egyes csatákra, szóval nekünk állami bevételi forrásokból kellett mindig is gazdálkodni. Ez most gyakorlatilag kiapadt. Egy komolyabb csatára, 3-4 millió cc simán elmegy. Az eddigi bevételeink mellett ez kb 40 napi spórolásba "került", míg innentől kezdve egy-egy ilyen költséges ütközet finanszírozásáért 500, azaz ötszáz (!) napot kell "böjtölni". Összehasonlításképpen a román bevételekből 13 naponta kijön egy ilyen csata.

A helyzet tehát tragikus. Én két hónap híján 8 éve játszom ezzel a játékkal, de ennyire kilátástalan még talán soha nem volt. Voltak már rossz helyzetek, voltak már eltörlések, de ha leültem fél órára cikket írni, mindig láttam lehetőséget a kitörésre és a feltámadásra. Most nem. Tudom, hogy nem egy lelkesítő kilátás, de őszinte vagyok.

A helyzetet tetézte még az is, hogy javaslatom ellenére nem "titokban", kongafórumon rendezték meg az impícset a kedves képviselők, hanem nyilvánosan és ott került egyértelmű elutasításra, amivel még inkább rontottak a nemzetközi pozíciónkon.

A külvilág többsége (érts😛 egy-két ország kivételével mindenki) azt gondolja, hogy fsb egy idióta. El lehet olvasni külföldi közlönyöket, shoutokat, kommenteket. Majdnem mindenki, beleértve szövetségeseink jó része is azt az álláspontot képviseli, hogy majd ha ő távozik, akkor van esély érdemben tervezni bármit is a magyarokkal. És itt nem elsősorban a visszarendeződésre gondolok, mert annak a lehetősége már szerintem régen elveszett azzal, hogy a románok meglátták, hogy semmiféle nehézséget nem vagyunk képesek nekik okozni.

De azáltal, hogy a konga "megerősítette" fsb-t a pozíciójában, az ezzel való érvelés lehetősége, bármelyik irányban, elveszett. Hangsúlyozom, megértem a bizalmi szavazást, nem azzal van bajom, hanem a kivitelezéssel.

Összefoglalva a dolgot: a magyar külpolitika az elmúlt években kétségkívül sikeres volt abban, hogy a nagyhatalmiság illúzióját fenntartotta és az erőnkhöz mérten gyakorlatilag mindent elértünk, ami reálisan elérhető volt. Ez nagyrészt a Pacifica középutas politikájának részeként valósult meg. A mostani ciklusban kvázi átálltunk a Syndicate-Adriatica oldalra, de a Pacifica nem váltott irányt, így az egyensúlyozó szerepünk elveszett, de a másik oldal sem került döntő fölénybe az Asteriával szemben. Tettük mindezt úgy, hogy a geopolitikai helyzetünk katasztrofális, ugyanis a játék két legerősebb országa a szomszédunk és ellenséges szövetség tagjai, ráadásul egy harmadik középhatalom is szomszédos velünk (Szlovénia).

Ez kristálytisztán megmutatta, hogy hova vezet a tájékozatlanság, a helyzet rossz értékelése és a segítő szándékú tanácsok meg nem fogadása.

Maradok tisztelettel:
ICS