DIV4 menni Légiwoodba
Day 5,056, 04:56
•
Published in Hungary 
•
by
•
by Defender of Ascalon
.............................
Jó szerencsét!
Zene:
Just Another Space Odyssey
Madis - Sea of Tranquility (Full Album 2020)
TL és dr: zene fent, képek via Pinterest itt-ott, színes táblázatok sehol
DIV4 menni Légiwoodba
Alaphelyzet D4-ben
Szép Hazánk, az egykori Packisztán államok egyike, elsivatagosodik. Nagyjából mindenki ismerheti a körülményeket: nagy tankok, nagy legendák, kevesebb csata.
Medálért küzdéskor semmit nem jelent:
– az első ütés,
– a fal állása,
– a rendes beletett sebzés,
– a napszak.
Két fontos dolog számít:
– mennyit tudsz/akarsz ütni, packokkal, legenda rangokkal,
– mázli.
Szabály arra, hogy mennyivel lehet D4-ben BH-zni – nem létezik. Láthatunk teljesen érdektelen csatákat, ahol 3-4-5 játékos is 500 millió feletti sebzéssel áll és végül az egyikük nyer, a többiek pusztán a TP pénzt. Máskor, akár párhuzamosan egy ilyen csatával, valaki szerez egymagában 150 millióval BH-t. Ezen nem kell meglepődni.
Egymás leütögetése csak nem akar kimenni a divatból. Gyakran ezek rendesen az óvodás szintet sem ütik meg, amint azt egyik barátunk írta ki publikba: van olyan idióta is, aki egész nap arra vár, hogy ő üssön, és leüthesse. Szívszorítóan gyenge elmére vall, de hát, mindenkinek kell valami szórakozás a maga sajátos gyermeki frazeológiájában.
A nyilvánvaló ellenére még mindig téma a 70 FUEL.
1) a régi nagy farmereknek kevés,
2) a középrétegnek sok,
3) aki nem medálképes, annak teljesen mindegy, mennyi.
Lehet ötletelni, mit kellene fejleszteni, merre vinni ezt, de azért ne legyenek illúzióink.
„Értesítjük az utazóközönséget és a vonatra várakozókat, hogy
érvényben van még minden emberi kicsinység,
a hetedik vágányra mázli érkezik,
kérjük, a vágány mellett vigyázzanak!”
érvényben van még minden emberi kicsinység,
a hetedik vágányra mázli érkezik,
kérjük, a vágány mellett vigyázzanak!”
Első állomás: hol a vonat?
Big Bambino cikke már foglalkozott az érzékelhető változásokkal a klasszikus légisek oldaláról, konklúzió: a légi csata elveszti az egyediségét, a különlegességét. Igen. Olyanná válik, épp olyanná, mint a földi diviziók voltak, amilyenné a D4 lett. Minimális sebzéseket számolgatunk, bízunk mások józan eszében, reméljük a mázlit, aztán lesz, ami lesz.
Aki keddi epic-et ügyesen elkap (200-300 csoki), az a hét hátralévő részében sikeres lehet medálok tekintetében. Nemrég olvashattuk, hogy éles csatákba üssön, akinek nagy tartalékai vannak, de a szegényebb középrétegnek goldot és csokit kell gyűjtenie. Elmondhatom, köszönjük a leckét, tanulgatjuk. Mindig öröm tapasztaltaktól hasznos praktikákat ellesni.
Ezzel mi, a középréteg (a D1-2-3 játékosairól nem is szólva) éppen olyanná válunk, mint azok, akikre joggal haragudtunk egykor: epic-tp-medál farmolókká. Nem tudom, hogy ez jó irány-e, de, ha mindenkinek megfelel, akkor miért is ne lenne jó irány, nem igaz?
Kétkattban 1, felkészülten 2-3, packokkal, ingame öntudattal még több SH szerezhető naponta, máshová (éles csata, szövetség, prió, faltologatás) ütni sem kell, a fuel is megmarad, a káposzta is jóllakik. Ugye. Egyetlen veszély leselkedik a könnyed medálozóra: másnak is kell az, ami neki. Bárki leüthető, nincs optimális sebzés, nem számít a fal, sem az idő.
Hm, mintha ilyet a D4-ben már láttunk volna. Mintha.
„Értesítjük az utazóközönséget és az elment hajóra várakozókat, hogy
aki többet tud ütni, az többnyire többet is üt.”
aki többet tud ütni, az többnyire többet is üt.”
Második állomás: ki gépen száll fölébe
Hajrá, repülünk! Mi kell még? Elkapjuk az elejét – gondoljuk naivan. Sokan (én is, pl.) azt hiszik, ha az elején ütnek, akkor megfogták a medált. Mintha ez akkora titok lenne.
Akadnak, akik még tovább mennek: ülnek, és vigyáznak a medáljukra, visszatöltögetésnél beleütnek, mert hát, látták, hogy mások mennyivel hozták el a medált.
Kicsit ez is olyan, mint D4-ben: megvan az illúzió.
Indulásnál valami érdekeset tapasztaltunk: légiben több a normális játékos, leszámítva a vaddisznókat. Kulturáltabb a közeg, nem (volt) (annyira) szokás leütni honfitársat. Miért alakult ez ki így? Talán azért, mert kevesebben légiztek, nehezebb volt a 30 goldos SH, tisztelték a másik belepakolt erőfeszítését, klasszikus közösségként működtek (és már körlevélben sem kellett benne lenni, hogy az abból kimaradásra hivatkozva lehessen leütni bárkit).
Ugye, hogy ez egy remek ajánlat?
Menjünk a normálisak közé, hátha ott lehet normálisabban játszani. Válaszúthoz értünk: maradunk vagy alternatívát keresünk. Tökéletes a légizés, gondoljuk sokan. Több száz játékosnak vonzó. Nem csak a gazdagoknak, packosoknak (pláne az olyannak, aki heti packot vásárol havi áron, és emiatt egy másik játékos visszatérően kiröhögi), hanem mindenkinek.
„Értesítjük az utazóközönséget és a repülőre várakozókat, hogy
hello fiúk, helló lányok, a légierő vár most rátok.”
hello fiúk, helló lányok, a légierő vár most rátok.”
Harmadik állomás: Reptéri bisztró
D4-ben sokan küzdünk, mint Hummer a jégen, kétkattolás, ütögetés, ha komolyabban veszi valaki, láthatja, hogy a szerencsés eseteken túl elég sok az orcára hullás.
A középréteg ütközik a legtöbb falba:
- elég erősek vagyunk ahhoz, hogy visszatérő statiszták legyünk,
– de csak ennyi.
Tucatnyian választják a logoutot, a kétkattot, ami bizonyára boldoggá teszi azokat, akiknek más boldogság nem jut. Minden kilépővel gyengül a közösségünk emberileg és játékosilag egyaránt. Ez nem mindenkit érdekel, tudjuk.
A játék "fejlődése" ezt erősíti. Csökken az igény összjátékra, hiszen, miben játsszunk össze egyáltalán? Mindenki leüthet bárkit, a bárkik is le fognak ütni mindenki(ke)t, nem kell következő csatára várni, hiszen előttünk a remek példa: „lám, az a balf*sz is milyen remekül leütötte azt a másik bénát, remek, csináljuk ezt mi is, minket is leüthetnek, mi is leütünk másokat”.
Ugyanilyen kiirthatatlan és erősödő tendencia a kapzsiság. Amikor néhány medál nem elég, sok-mindegyik kell, és nem úgy, hogy majd, hanem most, amikor mi akarjuk. Ha a user ezt nem bírja, akkor viszlát, végül is, kinek fognak hiányozni, ha lelépnek? Rengeteg D4-es kapott és fog majd rákapni a lég ízére. "Kell, enyém, akarom, nem adom." Napközben éleződik a verseny, elfogy a türelem, ami megszerezhető, azt meg kell szerezni.
Meglepő módon itt is észrevétetik magukat azok, akik a másik magyarral akarnak kitolni. Egészen furcsa, egymást túlütő jelenetekbe lehet belefutni – tippem szerint, ilyenből egyre több lesz.
Mindennek ellenére, még látni üdítő történeteket. Ismerősök engedik egymásnak a medált, többen leállnak, ha látják, hogy értelmetlen a verseny. Vannak még gesztusok, csak javasolni tudom mindenkinek, őket épp úgy jegyezzük meg, mint ahogyan a jellemtelen lelki sérülteket is megjegyezzük csatatéri és egyéb h*lyeségeik okán. Ha pedig kevesebb medállal bíró, párt-század-honfitársat láttok SH-helyen, akkor próbáljátok meg megállni, és nem leütni. Nem könnyű, ez igaz.
„Értesítjük az utazóközönséget és az utaskísérőkre várakozókat, hogy
nem mind Arany, ami János.”
nem mind Arany, ami János.”
Negyedik állomás: Abroadia, Vive le Hoppá
A magyar csatákra főműsoridőben egyszerre 4-5-en is rástartolnak; egyre gyűlik a negatív tapasztalat, előbb-utóbb rájönnek néhányan, hogy nem kell magyar csatában SH-zni. Oké, kicsit kevesebb lesz a sebzés, de a vetélytárs is kevesebb, és az 1 főre jutó idiótából meg aztán nagyságrendekkel van kevesebb. Mit érdekli az az embert, hogy honnan van? Az SH-nak nincsen tornagatya szaga, kiránduljunk nyugdíjas-jeggyel, biznisz klassz, ki tud többet a Szovjetunióról.
Repüljünk oda, ahová repjegy nem kell.
Ismét ki kell emelni: kevesebb a sebzés (nem pazaroljuk a skin-bónuszokat, ki tudja, mi lesz holnapután), de talán elegendő lesz. Többekkel beszélve és látva, elég szokott lenni. Egy ideig nincs probléma, máshol gyérebb az aktív mezőny. Több SH, mint pingvin, mondták a tanult vikingek. Aztán a helyiek is felébrednek. Kevesen játszanak, hozzászoktak, hogy az övék a medál, egy hoppá pillanatban azonban rádöbbennek a vendégekre, reagálnak, és mivel vannak annyian mindenhol, hogy skin-bónusszal esélyesek legyenek, így hát fokozódik a nemzetközi helyzet.
Vicces, árulkodó szituációk alakulnak ki. Féltucatnyian nagy hévvel rontanak rá a magyar csatákra, miközben párhuzamosan találni üreseket, aztán... 10 perc múlva még magyar csata is indul, majd áll némán, szerényen 5-6 percig, amíg be nem fut a szerencsés, akit majd nem sokkal később üt le valaki nála is „szerencsésebb”. Barna Sopieane rulez.
Ehhez, az ilyen versenyhez hozzá kell, hozzá lehet szokni. Az átlagember nem boldogítja, sőt.
„Értesítjük az utazóközönséget és a repülő sült galambra várakozókat, hogy
máshol is van divatja a nemzeti identitásnak és öntudatnak.”
máshol is van divatja a nemzeti identitásnak és öntudatnak.”
Ötödik állomás: Távol-Abroadia, the Land of
Miután látánk vala, hogy itthon is, az elérhetőkben is a légi csaták élesednek, sokan szerencsét próbálnak egzotikus thai-akon is. Lehet szűrni fresh csatákra, 1-2 repjegyet megér az a 10 gold, amint már a költő is megírta: "a távolságot, mint SH-golyót megkapod, bumm bumm, a fejbe". Vagy mi.
Ezeknek az SH-knak is ugyanannyi a jutalmul, a repjegyet leírjuk repi (sic!) ktg-ként, egy jó könyvelő 10 aranyat ér, a rosszabbak 30 ezüstpénzt.
„Értesítjük az utazóközönséget és a szerverleállásra várakozókat, hogy
van még egy állomás.”
van még egy állomás.”
Utolsó állomás: Lesz Vigasz
„Értesítjük az utazóközönséget és az egyáltalán nem várakozókat, hogy
a gazdag packosokon kívül
a D4 kevéssé BH-képes, nem packos nem tankjai
nem, hogy elindultak, de már ott is vannak a légi csatákban.”
a gazdag packosokon kívül
a D4 kevéssé BH-képes, nem packos nem tankjai
nem, hogy elindultak, de már ott is vannak a légi csatákban.”
(a mára rendelt, teljesen indokolatlan Salma Hayek kép)
„Hurrá! Hát nyaraltál!
Hurrá! Jót buliztál!
Egy kicsit kimerültél. Ez látszik a szemeden,
De kipihened majd a munkahelyeden.”
Hurrá! Jót buliztál!
Egy kicsit kimerültél. Ez látszik a szemeden,
De kipihened majd a munkahelyeden.”
Köszönöm a figyelmet,
DoA
Facebook
Twitter
Discord
Comments
[removed]
[removed]
[removed]
fapfapfap
Ugye, hogy ugye?
jók a csajok
Azért a második képen el ne induljon az a hajtómű... Bár Hupáknak tetszene az a videó a 4chan-on.
darált suna
jájjj
Az hajszárító, csak ilyen béna a formája.
Mire felpörögne, talán lenne annyi eszük, hogy lemenjenek onnan - és jó messzire.
Kivéve ha azt kapja le először a
Azt én is megnézném.
Jobban belegondolva, láttam is... nem épp ugyanilyet, de hasonlót.
Nagyon jó a cikk, igazán megfogtad a lényeget!
Egy smiley innen a végéről hiányzik. 🙂
Komolyan írtam. Én is valami hasonló témában készültem cikket írni, nekem is hasonló tapasztalataim vannak. Elkezdtünk mi is farmolni, csak kicsiben. Nem napi 10-20 BH-t, mint régen a tankok, hanem napi 2-3 SH-t. Már nem érdekel annyira, hogy meglegyen a DO, nem figyeljük úgy a priót, mert ha ott ütünk, akkor nem lesz energia SH-ra. Arra ösztönöz a játék, hogy a közösségi célok helyett az egyéni céljainkat hajszoljuk.
A témában a sok cikk sem elég - add ki, beszéljük ki.
Én azt látom, hogy önmagukban rengetegen berregnek ezeken a témákon, ilyen 2-3 fős kis magánbeszélgetésekben merül ki, ahelyett, hogy rájönnénk: ez most tényleg aktuálisan erős ügy.
Amiket felsoroltál: mind nagyon jellemző.
Múlt hét elején (köszi srácok!) ütöttem magyar epic-ben egy nagyot, lett komoly töltésem, napi alsó hangon 3 db SH-t tudtam ütni, ha épp nem jött valami elmebeteg, mindezt úgy, hogy naponta 2-3 csatát el isengedtem 2-3k sebzés után, ha láttam, hogy egy nagyon elszánt, vagy egy ismerős cimbora, vagy egy sokkal kevésbé medál-pozitív játékossal indultunk egyszerre. Más meg engem engedett nyerni, ez ilyen.
5 óránként feltöltődtem. Annyira nem érdekelt más, csak a módszer tesztje, hogy a cégeimben sem dolgoztam (kellett az energia), DO-t a regimentemben valamelyik aktuális SH-ra állítottam estefelé - ez olyan szintű elidegenedés, ami erőteljesen formálja a játékos-szerepet. Pedig, nálam csak 1 hétig ment a tesztüzem - hát akkor, akinek ez a napi minta?
mohawk82: Én is pont ezt vettem észre, hogy elkezdtem "értékelni" a feltöltött energiacentert, elvégre abból egy medált lehet ütni, nem úgy mint régen, hogy csak ünnepnapon az én gyászkeret szintemen. Ezért az lett az elsődleges, hogy hol "férek még be" egy Sh-ra, minden más másodlagos.
Ráadásul lehetőleg magyar oldal legyen, mert akkor több a sebzés és a protektor szint is fejlődik. Ebből kifolyólag néha nagy a tolongás, mert nyilván mások is így gondolják. Van ennek egy másik aspektusa is: ha már újabban mindenki légizik, az is, aki nem is akart, legalább a fejlődési lehetőséget maxoljuk ki, így talán később gyalogolnak át rajtunk azok, akik eddig a leg rangokat hajtották.
Doa: annyira jó lett a cikk, hogy nem tudok semmit hozzátenni. Köszi a hivatkozást, bár az én cikkem inkább csak rontja az összképet. A képekre meg ment az endorse. 😃
BB - köszi, de a te cikked (amely semmilyen összképet nem ront) kellett igazán ahhoz, hogy elinduljon erről beszélgetés. Pár hét múlva írd meg egy új cikkben, ha van kedved, hogy merrefelé haladt a folyamat, lecsillapodnak-e a kedélyek, vagy erősödik a verseny, amint telítődik a mezőny.
Rendben, majd írok egy tapasztalati cikket, bár ez előreláthatóan arról fog szólni, hogy 122233444556 kénye-kedve szerint leüt, akárhol megtalál, mármint a script, amit erre használ.
A légis mezőny szerintem nem fog változni, ez a folyamat elindult, nem tudok olyan okot elképzelni, hogy - ceteris paribus, ahogy a román mondja - kevésbé lenne vonzó az olcsó SH medál. De aludjunk rá párat, aztán kiderül.
"ceteris paribus" - hehe, az olyan, mint a "gyakorlatilag" és a "papíron". Aki használja, annak nem bír kikopni a fejéből. Hiába nincs már olyan helyzet még laborkörülmények között sem, amikor csak egy valamit billentünk, minden más változatlan. A szinapszisok, kérem alássan, azok tehetnek róla, meg az átkozott kovalens kötés.
A "kajás-SH" annyira adja magát, hogy szinte pazarlás nem élni vele.
X db csatánál van y SH-ra esély. Magyar csatában, itthonról elérhető csatában, távoli csatákban.
Szorozva kettővel.
Rajtunk múlik, meddig megyünk el a medál "akarásában". Lesz most születésnap, helóvén, fekete péntek, karácsonyság: a legjobb időszak arra, hogy teszteljük a rendszert. 🙂
Eventek esetén ha van stinger, akkor még az is légizik, aki egyébként nem is játszik a játékkal, tehát szerintem káosz várható, hacsak nem lesz valami jó kis szárazföldi "akció".
A káosz olyan, mint egy dadaista festmény.
Nézzük, nem értjük, elmagyarázzák - így most már végképp nem értjük. 🙂
"Ja, hogy kvantum, ó, hát miért nem ezzel kezdted... mit iszol?"
Tulajdonképpen előbb-utóbb jön a hőhalál, tehát értelmetlen az egész játék is. 😃
A művészetekhez nem nagyon van érzékem, ugyanis én a realista dolgokat jobban értékelem, na de az meg nem művészet. Ha pl. festek egy olyan képet, ami fénykép minőségű, akkor hülye vagyok, mert miért nem fotóztam inkább... De ha húzok két, egymást metsző vonalat, a metszéspontra rászarok, akkor az már rögtön egy kompozíció, amit egy barom milliókért fog megvenni.
Ki érti ezt?
Ah... nem. Nem az számít, hogy mit csinálsz, hanem, hogy te ki vagy, aki a "mit" csinálod.
És a marketing.
Egyszer mondta egy galéria megnyitóján egy ma már nemzeti oligarcha, akkor még csak főosztályvezető, hogy a művészetet nem érteni kell, hanem megvenni, és tripla áron eladni - viszolygott tőle mindenki, de senki nem merte nem megtapsolni, mert már akkor valaki volt, amikor még nem volt csak egy senki.
Amikor beüt a káosz, szabad lesz a préda, mindenkiből előjön az igazi énje, hiszen hatalmat kap, és vagy tud kezdeni vele valamit, vagy ez a hatalom kezd valamit vele. Kapnak a fiatalok 100 légi-rakétát, és nem, hogy SH-t nem ütnek majd vele, de még csokit is égetnek azért a 2. helyért, vagy néhány félcsokiért, amit egy top5-ös helyezés után nyernek - de legalább buliztak.
A zavarosban való halászás is csak egy darabig tart, aztán valamilyen "rend" mindig beáll. Vagy az erősebb kutya *szik, vagy mindenki belátja, hogy a különféle gentlemen agreementek betartásával gazdaságosabb a dolog hosszútávon.
Na de ez egy új helyzet, mert itt mindenki erősebb kutya, hiszen egy kajás körből kijön az egész, fegyver meg minden nélkül.
Lassan már ott tartok, hogy én se értem, hogy mi ez, és előbb utóbb már nem is akarom érteni. 😃
Nincs gentlemen's agreement, mert előbb-utóbb mindig zéró összegre fut ki. Ha már közgáz, akkor ez itt a szűkös (nem csak anyagi) javak témaköre, amikor felértékelődik az idő, ezért nem akar várni a user. Egyszerűen, ilyen az ember. Megszegi a szabályokat azért, mert hátha a másik nem szegi meg, és akkor már egy kicsi előnnyel is a végére ki lehet hozni a győzelmet. Bonyolultabb kooperálni, semmint kompetitív szemlélettel beleugrani, ráadásul plato még tálcán is kínálja a megoldást, amit az erősebb kutya szexuális prioritásával jellemeztél. A karaktered mondja meg, hogy ki vagy, a karaktered irányít, neki vagy kiszolgáltatva. A lét és a tudat, ha nagyon filozofálni akarnánk. F*sza témakör, RL is, itt ingame is. 🙂
Remek kísérletek vannak egyébként az ilyen társas interakciókra, egyéni és közösségi szinten, az eredmények - mindenféle gestalton túl - piszkosul elkeserítőek az emberiségre nézve.
"A lét és a tudat"
Igen, ha megisszuk a lét, a tudat elszáll. 😃
Tényleg jó cikk.
🙂 Szokásos jó színvonalú cikk, elgondolkodtató...
Közösségi játék, mi? 😃
az olyan mint a gangbang?😃
Igen. Kinn is vagyok, benn is vagyok, jaj de nagyon hol is vagyok? 🙂
Remek cikk
adok egy százast szalmára
A mázli mellé még egy adalék, hajnali 1-4 között is lehet faszántosan medálozgatni - ha korán kelsz nem akartalak triggerelni 🙋♂️ - a legendák is megszunnyadnak, a szkriptek is ritkábbak lettek
Nem biztos. Van legalább egy gyenge lelki képességű, aki még üres csata helyett, csata közepén is inkább másik magyart üt le (pl. éjjel fél 3-kor, magyar idő szerint), csak azért is, script nélkül, kézzel, addig várva, lapulva, mint szoaré a fűben. 🙂
Előbb kaptam értesítést, hogy 7k sebzéssel, amit ráadásul 1óra ++ban vertem bele a csatába, SH-t szereztem !!! 🙂 Én lenni a legbódogabb embör a világ.
4.kör
https://www.erepublik.com/en/military/battlefield/396185/0/fighterStatistics
Hát még ilyen nem vót. Napközben amúgy elég gyér a csata lefedettség, mindenki dolgozik vagy csak beugrik üríteni meló közben, ahogy én tettem most 😉
Alsó divek meg aztán pangnak rendesen...
És a leverés vagy gáláns voltál történetkhez annyit, hogy: annyian vannak, mint égen a csillag, így nehéz megjegyezni ki is volt negatív vagy pozitív, így sokan egyre többen úgy lesznek, hogy ehh letojom, leverek bárkit kb. Teljesen érthető emberi reakció, mikor egy játékba nem stresszelni jár fel az ember az amúgy is zűrös, dolgos 7köznapok mellett... 😉
HAUL meg minden ! 🙂
Igen, ezek jók. Ütöttem csatába, szépen, megérkezett a parádé, túlütött, átmentem az üres túloldalra, ott ütöttem kb. 120 wellel, ez utóbbit megkaptam. LOL.
Szerintem, az 1-2 túlütés simán belefér. Azt érdemes megjegyezni, akinek ez életvitelszerűen a boldogságot jelenti, ráadásul nem úgy, hogy odamegy egy vele egyenlő legenda ellen, vagy másik packossal szemben a légiben, nem, ahhoz az ilyen féle-fajta játékos nem bátor. Egyre kevesebb csata, több játékos már, mint medál. Tendenciát érdemes figyelni. Van.
Ja, és megint rám írt egy külföldiai szövi, hogy ugyan, miért ütök bele teljes kajás kört, ha olcsóbban is lehetne, és akkor nem kellene neki sem annyit ütnie odaát. Küldtem neki 2 csatát, pörgesse végig. Megértette.
😃
A script utotte tegyuk hozza
Kiváló képek 😃
Pinterest a barátunk 🙂
[removed]
[removed]
Duzish!
Talan taliban?
Jó cikk, tetszett! Még ilyeneket! 🙂
Köszi. Plato jól megkavarta a szoarét ezzel az újítással. 🙂
Van egy pici szelete a játéknak még, ahol a mutyi, a sunyi alku nem mindenható, ahol a verseny nyílt az utolsó pillanatig.
Látom ez nagyon zavarja a becstelen gazembereket.
Minden héten tolnak egy adag sírást.
Jó olvasni.
Zokogj rác kém!
Zokogjatok mutyisták, csalók, fékek!
Köszönjük, hogy megint minősítetted magadat a hozzászólásoddal.