Join the new world

Fél éve ”születtem” az eRepen.
Nemsokára ”felnőtt” leszek, tábornok !

Eleinte, mint minden kisgyerek, járni tanultam. Mikor kezdtem belejönni, el kellett költözzünk a hegyekbe, ahol megtanultam a hegymászást és megízleltem a vadhús (szarvas) ízét is. De kezdtem elfeledni, milyen a búzából készült kalács és a barackból készült pálinka íze, mert azokat elvitték mások.
Mára, mondhatom, újból meg van mindenem, sőt több is mint kisgyerek koromban. Bő az e_termés ! Igaz, jól jönne a kocsimhoz némi saját termelésű üzemanyag, de egy-egy finom halvacsora sem ártana néha.
Csak apróságok hiányoznak, mint például a pénz. Igen, a pénz a legkevesebb !

Szóval, amíg a őseim támogattak, sikerült összehozzak egy kis saját gazdaságot. Akkorát, hogy a saját termelésemből önmagamat ellássam. Szerencsére, a munkahelyemen eléggé jó a fizetésem is.

Egy gondom van csupán: a szocialista eRep gazdaság.
Az eRepen nem szabad dolgozni és nem szabad harcolni !

Na, ezt meg kell magyarázzam, mint néhai IRL ősöm, a nagy Hofi is tette:
Statisztikát csináltam saját magamból. 😃

Minél több bónusza van eMagyarországnak, annál többet termelek naponta. Ha többet termelek, többet adhatok el. De ha több termék van a piacon, akkor le megy az ára: nagyobb a kínálat mint a kereslet, mindenki igyekszik eladni a termékét, minél hamarabb, így hát lenyomják egymás árait. Mikor pedig az árak eléggé lenn vannak, jön a nagybani felvásárló, a BOT úr, és meg vesz mindent, a legalacsonyabb piaci árakon !
A qrva kapitalista kizsákmányoló !
Hogy még érdekesebb legyen, miután aprópénzért felvásárolta az olcsóját a piacnak, az eladók boldogan hazamennek: sikerült Bot úrnak eladjam az egész termésem ! Mert mások nem nagyon vásároltak. Hogy miért ? Kit érdekel !
Fő hogy PÉNZT kaptunk az árunkért ! Még ha keveset is.

Aztán jön az érem másik, fájdalmasabb oldala.
Este az eMagyar termelő bejön a kocsmába, de ahelyett hogy berúgna – kijózanodik: kétszer annyit adott el ma is a piacon mint negyed évvel ezelőtt, de . . . a kocsmárostól csak ugyanannyi italt kapott érte !!!
Mit csinál ilyenkor az ”okos” paraszt ? Meg jön az ”esze”, nagyot gondol, majd elrohan a maradék eForintjával a Bankba, ARANYAT vásárolni ! Aranyat, mert az legalább tartja az árát !
Odaérve hosszú sort talál: az egész falu aranyat akar vásárolni !
Persze, aranyból kevés van, vásárolni akaró pedig egyre több, mert új gyárat és fejlesztést stb csak aranyért lehet. Ezenkívül az a pletyka is járja, hogy alig fél áron is lehetséges lesz, mert negyedévenként esedékes. Mikor kedvezmény van (44%-os ! ), nem szabad kihagyni ! mindenki rohan vásárolni, kihasználni az ”alkalmat”. És mindenki boldog, akinek sikerült !

Nem furcsa ? Nekem igen !

Kezdek visszafelé számolni.
Körülbelül 3 hónaponként van kedvezmény, 44%-os.
MINDEN, hangsúlyozom: minden árkedvezmény alkalmával ”nyert” aranyunk gyakorlatilag ... ráfizetés !
Amennyit ”nyerünk” bónusszal az kevesebb mint amennyit veszítünk a piaci árak csökkenése miatt !

Tehát:
Ha kevesebbet adunk el, akkor jobban járunk.
Kevesebb eladáshoz kevesebb munka is kell.
Ha nem adunk el, akkor dolgozni sem kell.
Akkor nem lesz ”nyereségnek” nevezett vesztességünk !
Pénzünk sem lesz, de az meg minek ? Vesztességet vásárolni és idegeskedni a piacon érte ?
Tankokat vásárolni, amivel több bónuszt szerezni vagy legalább megtartani ami van ?

Ugyan már kérem !
Inkább iszogassunk a kocsmában, fizessen csak Bot úr egy-egy ingyen kört, örömében !
Legalább addig, amíg rájön, hogy átvertük.
Mert így a munkaerő ára fog egyre jobban emelkedni (egyre kevesebben fognak dolgozni, termelni), a fizetés elegendő lesz a mindennapi kenyerünkhöz, piánkhoz, a jó öreg ”szocialista” jelmondat szellemében: mi tesszük magunkat hogy dolgozgatunk, Bot uramék pedig teszik magukat, hogy bőkezűen bónuszokat osztogatnak.

Ha pedig feleslegem is marad a termelésből, félre teszem a raktáraimba, majd eladom mikor jó ára lesz. A bejövő eForintot is elteszem jobb időre, akkor majd – jó árfolyamon - aranyra váltom üdülő házakat vásárolok rajta. Természetesen minden ellenséges katonát szívesen várok oda, ha jól fizet.

Lesz egy díszvendég is: Plátó.
Neki évente 1 hét ingyen szállást biztosítok majd, bonuszként.
Elvégre nagyon bele fog fáradni hogy megtudja: hogyan lehet a XXI. században munka nélkül jól megélni.

Még akkor is, ha ő is görög.


- - - - - - - - - -

Ha tetszett a cikk, Megéri !

Add (link-eld) tovább, barátaidnak is !

Kaja, fegyver, vagy pénz, gold adományoddal IS támogassad a szerkesztőség működését!
Köszönet érte !