Az eMagyarországi választásokra

Day 1,752, 12:19 Published in Hungary Hungary by loserock
Válassz, szavazz, dönts! Élj a jogoddal! Élj a hatalmaddal! Teljesítsd állampolgári kötelességedet!

Gyakran hordja ezen szavakat pusztára a szél. Minél közelebb merészkedik a betyár a városhoz, annál többet hallja őket. A betyár viszont azt is megtanulta, hogy a szavak csengése sokszor olyan, mint az őszi hulló levelek. A széljárástól függ, melyik oldalukat, melyik színüket látjuk éppen. Mire az anyaföldön megállapodnak véglegesen, addigra újabb és újabb levelek temetik el őket, így létük érdektelenné is válik. Ilyenkor láthatnánk igazi arcukat, mikor már létük érdektelenné válik. Aztán elménkben döntsük el, jó eszme-e egy hangzatos eszme.

Az IRL politika és az e-magyar politika igen hasonló elemeket mutat. Néha meglepően, túlságosan is. Itt egyedül az időtényező a különbség. Mondhatjuk, hogy egy e-hét az hozzávetőlegesen egy IRL év, de ez nem igaz. Hiszen az emberek a napokat élik meg. Így, ahogy négy-négy évenként is kiborítók a választások, egy-egy havonta aztán különösen azok. Lennének, ha egy idő után nem esnének a teljes érdektelenség gémeskútjába.

A szeptemberi elnökválasztás ugyanis tökéletesen jellemezhető az ,,érdektelenség’’ szóval. Nem tiszte a betyárnak bele látni a hatalmasok szándékaiba, a koponyájukba pedig végképp nem. A betyár a koponyába nem néz, arra szerinte csak a fokos való, ha úgy alakul. Azt viszont lehet sejteni, ahogy erre többen is rámutattak, hogy nem nagyon van tolongás országunk vezető elnökének nemes pozíciójára.

Az elmúlt hónapok a pusztáról ugyan úgy teltek, mint máskor. Látszólag. Azt viszont a pusztán is látja a szürkemarha csorda, hogy a szomszéd oláh tolvajok nem lépnek a puszta területére, hogy elhajtsák őket! Így a betyárnak sem kell menni megvédeni a jószágot. Mehet harcolni, ha harcolni kell, de ezek az utak más, messzi tájakra vezetnek.

Közben pedig, amikor a magyar betyár bemegy naponta a városi vásárba, naponta megtekinti országunk kifüggesztett térképét. És a betyár naponta látja két szemével, hogy a határok kifelé mozdulnak, egész a messzi ukrán búzamezők végéig. Amikor szívének és feladatának kedves harcok dúlnak, természetesen ő is kiveszi a részét. Szép, dicsőséges idők ezek az atyafinak, hát még akkor, amikor a hódítás valóban hódítás, érdeke a haza érdeke, az otthon pedig tartós és értékes területekkel gyarapodik. Arról nem is beszélve, hogy a piacon látott portékák árában megjelennek a világ ezen történései. A föld pedig nő, gyarapodik, kincsei számosabbak lesznek. Ha nem is a legszebb, leggazdagabb tájak kerülnek Koronánk birtokai alá, értékük akkor is növekszik. A földből pedig jő a búza és jő az érc. Így gyarapodunk kenyérrel és fegyverrel egyaránt.

Ezen hónap után, mely természetesen minden bizonnyal problémákkal és hibákkal is terhesen telt, megüresedik az elnöki szék. Az indulók között pedig a pár nappal előtte megjelenő, a szinte ismeretlen, és a ,,nem is tudjuk mit akar igazából’’ emberek jelentek meg. Furcsa. Csak a medál, vagy mi az ok? Nem bánja senki, ha jön valami új, valami friss erő. De elég ködös, szinte albioni völgyeket idéző, álmos pára rakódik most a puszta ege fölé.

A betyár azt teheti, hogy üzen a Hazája mindenkori urainak.
Urak, kik a világ dolgaiban jártasok vagytok. Őrizzétek meg a Hazát, és ne engedjétek, hogy elvegyék a hegyeinket! Szerezzetek bölcsességet, figyeljétek és tanuljátok az idők szavát, de sose felejtsétek el, mely földben születtetek! Követhettek el hibákat, érhettek el örömöket. A lényeg, hogy szívetek s lelketek helyükön legyen. Ha pedig ráéreztek az irányra, váljatok akár igazi vezérekké. De ne csaljátok hamisan az atyafiakat, s ne szavaitok, hanem tetteitek legyen védjegyetek!

Kívánok erőt, időt, jó s szép ötleteket, kitartást! Áldjon meg puszták tengere, ha jóra fordítjátok hatalmatokat! Verjen meg a vihar szele, ha rosszra fordítjátok erőtöket!


Ceterum censeo:
Üssetek a Haza, a század előírása, valamint a Hadügyi Közlöny kívánalmai szerint!