Join the new world

Kedves ePolgárok!



Miután hosszú ideje nem néztem még a környékére sem az eRepnek (kb. egy évről van szó, bár nyáron lehet hogy bejelentkeztem, viszont azon sem lennék meglepve, ha már másfél év lenne...) néhány napja valamiért eszembe jutott. Mivel volt épp egy kis időm, gondoltam megnézem, hogy állnak itt a dolgok. Amit tapasztaltam, azt fogom most megosztani egy rövid cikk formájában.

Minden a feje tetejére állt

Mikor először beléptem rögtön szembeszökött valami nagyon furcsa és megmagyarázhatatlan. A szövetséges hadjáratok alatt egy horvát csata jelent meg, és a szövetségesnek megjelölt a horvát oldal volt...
Azon, hogy MPP-nk van velük még inkább csak meglepődött voltam. De ezután eszembe jutott, hogy megnézzem, kivel vagyunk még egyáltalán szövetségben. Amikor megláttam, hogy a nincs szerb MPP, sőt kvázi ellenséges oldalon vagyunk azt hittem leesek a székről! Alig hittem a szememnek. Mikor utoljára volt valamiféle tudomásom az eseményekről, akkor még mindig elképzelhetetlennek tűnt ilyesmi. Rémlett valami, hogy tovább távolodtunk az Asteriától, de erre tényleg soha nem gondoltam volna korábban. Legalább is amióta emlékszem a legjobb szövetségeseink a szerbek meg a szlovének voltak.
Miután felocsúdtam kábulatomból (érts😛 néhány nap múlva) felfedeztem a ritkuló médiában (erről lentebb) egy cikket, amely a román háború lezárását elemezte. Mivan? Szerbek ellenségek, horvátok, amcsik szövetségesek? Román háború? Már ott tartottunk, hogy esedékes lett volna hűteni a területeinket? Hát itt mindenki megőrült? (Válasz: Nem, mindig is őrült volt.) Kész szerencse, hogy ilyen unalmas időszakra értem vissza... Az ember már tanulni sem ülhet le anélkül, hogy fejére álljon a világ, míg nem figyel.
Mindeközben szépen felfedeztem, hogy megváltoztak a céges keretek is (első nap nem is dolgoztam a cégeimben, mert nem tudtam, hogy mit kezdjek a holdinggal), változott egy kicsit harcrendszer is. Még most sem vagyok benne biztos, hogy mi ez az ötödik divízió, de azt látom, hogy a többi látszólagos átalakulás csak egyszerű ráncfelvarrás. Mellékesen a térkép visszakerült a helyére, és kivették az ingame chatet. Persze ez csak a korábbi mellényúlások korrigációja, mintha mégis inkább leszerelték volna a traktorról a szaunát.
Így leírva nem is látszik olyan soknak a változások listája. De inkább sokk volt mint sok (elnézést). Ezt persze a nemzetközi viszonyokra értem. Ha a nagy változásokra gondolok akkor a szerbek, a szerbek és a szerbek jutnak eszembe. (Biztos, hogy ez a téma nagyon nagyon túlhaladott, amiért bocsánat, de az én egy-másfél éves információim nem kevésbé.) Meg hogy közben eltöröltek a románok... De már az is elmúlt szóval túltettem rajta magam, ahogy lassan túltettem a szerbeken is (nem is tudtam, hogy ennyire szerettem őket).


Semmi sem változott

Szóval szép lassan megnyugodtam, elkezdtem dolgozgatni, edzeni, néha még ütni is, persze nem akárhova (pl.: szerbek ellen nem, okok fentebb). Éltem az egyszeri kétkattosok életét és szép lassan rájöttem, hogy itt egyáltalán nem változott semmi. Pont ugyan azt a monoton napi rutint nyomom végig most is, mint két éve. Edzés, munka, maradék elütése. Napi 10 perc lenne mindössze. Végül az egyik cikk mélyítette el bennem a változatlanság érzetét. ICS egyik írásáról van szó (ugyan ez fentebb is). Nem is maga a cikk volt ami felnyitotta a szememet, bár stílusában és gondolatmenetében ugyan olyan, mint amit egykor megszoktam tőle, amolyan klasszikus ICS cikk. De aztán legörgettem a komment szekcióba. Itt már teljesen megnyugodtam, látva a sok románozást, ahogy t. játékosok egymást szidták jó szokás szerint. Ebben semmi nem változott, megy tovább az anyázás, csak éppen más a téma. Ugyan azok a nevek ugyan azokat a hozzászólásokat írják hosszú évek óta. A hab a tortán eheslo megjelenése volt. Azt kell mondjam, valahol tiszteletreméltó, hogy mennyire tisztán tartja az álláspontját annyi év után is, és egy centit sem enged az elveiből. Jó látni, hogy van aki ennyire következetes a nézeteiben, szó szerint örültem neki. (Mellesleg eszembe jutott egy régi oldal amit még Szellsz készített egykoron. szívmelengető érzés volt, hogy ilyen kincseket még megőrzött az internet.)
Szóval szó ami szó, itt tényleg ugyan az folyik, mint két éve. Kicsit lassabban, kicsit unottabban de ugyan az megy. Kikívánkozott belőlem a kérdés: emberek, hogy nem untátok még meg és mentetek el valami értelmeset csinálni? Érdekes belegondolni, hogy lassan elvégzek egy egyetemet (amiben nagy segítség volt, hogy nem játszottam a játékkal. Sőt a tanulás mellett képtelenség is lett volna eRepezni) és még mindig itt vannak ugyan azok az arcok ugyan abban a játékban és játszanak tovább ugyan úgy. Örömteli, hogy a dinamikusan változó életünkben van egy ilyen színfolt amely ennyire megőrzi az elmúlt idők lenyomatát, sőt magukat az elmúlt időket is.
Az megint csak külön érdekesség volt számomra, hogy éppen szemi elnökségére értem ide. Akinél a külügyben is dolgoztam lassan három évvel ezelőtt, amikor az aktivitásom maximuma volt.


Konvergálunk a nullába

Szóval ugyan az megy tovább csak egyre kisebben. De tényleg egyre csak lassabban és unottabban. A média olyan mint valami lehanyatlott kávéház, ahova hajdan rengeteg felkapott művész és politikus járt. Bármikor ment be az ember biztos ott talált egy önjelölt költőt, egy ünnepelt újságírót vagy legalább valami közismert kétes alakot. Ma meg már csak pár alkoholista, és a még megmaradt törzsvendégek koptatják a pultot, akik ugyan azt mondogatják mind a mai napig.
Persze ez a kép talán túlságosan borús. Főleg ha mondjuk monti tegnapi cikkét nézem, akkor hirtelen nagyot ugrik a színvonal.
Viszont a média pörgését jól mutatja, hogy a fentebb említett 97 !! napos ICS cikk még mindig ott csücsül a hadügyi elemzések fül első ötjében (sőt két napja még ez volt a harmadik).
A háborúk is alig mennek. Mindenki nyugodtan elmalmozgat, épp csak Dél-Amerikában van valami komolyabb akció, azt viszont a rezignált és unott közösség a szokásos kattogtatással ütögeti. Már ha éppen nem bármelyik random magyar csatába tolja bele a kajás körét, biodroid módjára.

Konklúzió

Szóval a játék szép lassan döcög tovább a lekapcsolás felé. Kellene valami erős ötlet Platóntól, hogy komoly jövője legyen. Mármint a jelenlegi tempóban is elmehet még akár évekig, sőt 10 évig is. Ahhoz, hogy fellendülés legyen viszont változtatni kéne. Persze mindig lesznek fiatalok, akik még nem ismerik a játékot, de meg kell őket tartani a fiatalításhoz. És mindezt anélkül, hogy a régieket elrettentenénk.
Azt hiszem most már én is megvárom a végét. Csalódott lennék ha egyszer csak arra ocsúdnék fel fél év távollét után, hogy már nincs is eRep, és nem is tudtam róla. Meg hát amúgy van még leróvandó tartozásom, talán azért is tértem vissza.


Köszönöm, ha valaki elolvasta. Jó játékot, és üssetek a HK szerint!

Klopimida