95 év - Erdély

Day 2,203, 11:15 • Published in Hungary Hungary • by Mvhely

Istenszéke


Tábori Piroska: Üzenet Erdélyből


(Ezért a verséért a román megszállók felakasztották.)

Üzent az Olt, Maros, Szamos,
minden hullámuk vértől zavaros.
Halljátok ott túl a Tiszán,
mit zeng a szél a Hargitán,
mit visszhangzanak a csíki hegyek?
Erdély hegyein sűrű fellegek.
Ez itt magyar füld, és az is marad,
tiporják bár most idegen hadak,
Csaba mondája új erőre kel,
segít a víz, a tűz, a csillagok,
és nem leszünk mások, csak magyarok!

Ha szól a kürt, egy szálig felkelünk,
halott vitézek lelke jár velünk.
Előttünk száll az ős turul madár,
nem is lesz gát, és nem lesz akadály.
Ember lakol, ha ellenünk szegül,
a székely állja rendületlenül.
Üzenik a gyergyói havasok:
megvannak még a régi farkasok.

Elő velük! Gyertek, segítsetek!
Hollók, keselyűk tépik a szívünket,
rabló hordák szívják a vérünket;
ha nem harcoltok vélünk... elveszünk!
A honszerző hősöknek hantja vár,
ha odavesz az ős magyar határ,
s ha rablónak kedvez a világ,
mutassunk akkor újabb magyar csodát.

Megmozdulnak mind a csíki hegyek!
A székely föld nem terem kenyeret,
elhervad minden illatos virág,
mérget terem mind a gyümölcsfaág.
Vizek háta nem ringat csolnakot,
székely anya nem szül több magzatot,
vadon puszta lesz az egész vidék,
s ha végzetül még ez sem lesz elég,
a föld megindul, mennybolt megszakad,
de Erdély földje csak magyar marad!

Akiket, ha ma élnének, nagyon sokan ma is lerománoznának:

Ady Endre (Érmindszent / Erdély), a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője;
Ajtay Zoltán Endre (Zilah / Erdély) bányamérnök, feltaláló;
Apáczai Csere János (Apáca / Erdély) író, a hazai művelődés, tudományosság és nevelésügy úttörője;
Apafi Mihály (Ebesfalva / Erdély) erdélyi fejedelem;
Áprily Lajos (Brassó / Erdély) József Attila-díjas költő, műfordító;
Arany János (Nagyszalonta / Erdély) költő, a Kisfaludy Társaság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója;
Asbóth Oszkár (Pankota /Erdély), a helikopter feltalálója;
Bánffy Miklós gróf (Kolozsvár / Erdély) író, az Erdélyi Helikon főszerkesztője;
Bartók Béla (Nagyszentmiklós / Erdély), a huszadik század egyik legnagyobb zeneszerzője, zongoraművész, népzenekutató;
Benedek Elek (Kisbacon/ Erdély) újságíró, író, mesemondó;
Bethlen Gábor (Marosillye / Erdély) erdélyi fejedelem;
Bocskai István (Kolozsvár / Erdély) Bihar vármegye főispánja, Erdély fejedelme;
Bolyai Farkas (Bólya / Erdély) matematikus, tudós;
Bolyai János (Kolozsvár / Erdély) matematikus, tudós;
Cseres Tibor (Gyergyóremete / Erdély) író, a Magyar Írók Szövetségének elnöke;
Dajka Margit (Nagyvárad / Erdély) Kossuth-díjas színművésznő;
Dózsa György (Dálnok / Erdély) hadvezér;
Dsida Jenő (Szatmárnémeti / Erdély) költő;
Gaál Sándor (Gogánváralja / Erdély) fizikus, az atomkutatás úttörője;
Gábor Áron (Bereck / Erdély), az 1848/49-es forradalom és szabadságharc legendás ágyúöntője és tüzértisztje;
Hunyady Sándor (Kolozsvár / Erdély) regény- és drámaíró;
Illyés Kinga (Bereck / Erdély) színművésznő;
Jávor Pál (Arad / Erdély) színművész;
Jékely Zoltán (Nagyenyed / Erdély) író, költő, műfordító;
Jósika Miklós (Torda / Erdély) báró, író, újságíró;
Károli Gáspár (Nagykároly / Erdély) református lelkipásztor, a Biblia első teljes magyar fordításának elkészítője;
Kazinczy Ferenc (Érsemjén / Erdély) író, költő, a nyelvújítás vezéralakja;
Kemény Zsigmond (Alvinc / Erdély) báró, regényíró, publicista, politikus;
Kiss Manyi (Magyarlóna / Erdély) Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő;
Kolozsvári Grandpierre Emil (Kolozsvár / Erdély) író, műfordító, kritikus;
Kós Károly (Temesvár / Erdély) építész, író, grafikus, könyvtervező; könyvkiadó, politikus;
Kölcsey Ferenc (Sződemeter / Erdély) költő, politikus, nyelvújító, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja;
Kőrösi Csoma Sándor (Csomakőrös / Erdély) nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója;
Kriza János (Nagyajta / Erdély) néprajzkutató, költő, műfordító, unitárius püspök, az MTA tagja;
Mátyás király (Kolozsvár / Erdély) , az egyik legnagyobb magyar király;
Mikes Kelemen (Zágon / Erdély) , II. Rákóczi Ferenc íródeákja, kamarása;
Misztótfalusi Kis Miklós (Alsó-Misztótfalu / Erdély) nyomdász, betűszedő;
Munkácsy Mihály (Munkács / Kárpátalja) festőművész;
Nyirő József (Székelyzsombor / Erdély) erdélyi magyar író, katolikus pap;
Páskándi Géza (Szatmárhegy / Erdély) erdélyi magyar író, költő, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségi tagja;
Reményik Sándor (Kolozsvár / Erdély) költő;
Sinka István (Nagyszalonta / Erdély) Kossuth-díjas költő, író;
Somogyi Adolf, a vízóra feltalálója;
Sütő András (Pusztakamarás / Erdély)Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író;
Sylvester János (Szinérváralja / Erdély) humanista tudós, bibliafordító, a magyar esszéirodalom megteremtője;
Szabó Dezső (Kolozsvár / Erdély)író, a két világháború közötti magyar irodalom nagy hatású képviselője;
Székely Bertalan (Kolozsvár / Erdély) festőművész;
Székely János (Torda / Erdély) költő, író, drámaíró;
Szerváciusz Jenő szobrászművész;
Szilágyi Domokos (Nagysomkút /Erdély) erdélyi magyar költő, író;
Tamási Áron (Farkaslaka / Erdély) Kossuth-díjas író, népi író;
Tinódi Lantos Sebestyén (Tinód / Erdély) énekszerző, lantművész;
Tóth Árpád (Arad / Erdély) költő, műfordító;
Tőkés Anna (Marosvásárhely / Erdély) Kossuth-díjas magyar színművésznő, kiváló művész;
Wass Albert (Válaszút / Erdély) erdélyi magyar író, költő;
Wesselényi Miklós báró (Zsibó / Erdély) , az országgyűlés főrendiház vezére, az MTA tiszteletbeli tagja;
Xantus János ifj. (Kolozsvár / Erdély) földrajztudós, tudományos szakíró;
Zilahy Lajos (Nagyszalonta / Erdély) író, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia tagja;