Ünnepi beszéd

Day 2,446, 09:45 Published in Hungary Hungary by montaigne

-ÜDVÖZLÖM AZ EGYBEGYŰLTEKET EZEN A RENDKÍVÜLI NAPON!

-A ráérős jó édesanyád is üdvözli a török kamion sofőröket…
-Pszt, halkabban, mert meghallja!
-És akkor? a kedves mutti esetleg más munka után fog nézni?
-Azt talán nem teszi, de esetleg átértelmezi a kézimunka fogalmát.
-Ne már, ez tényleg kínos, ha ki akarod magad rúgatni, akkor csak rajta, nekem gyerekeim vannak!

-AZÉRT GYŰLTÜNK MA ÖSSZE, HOGY MEGÜNNEPELJÜK AZ ÖSSZEFOGÁS, A KÖZÖS GONDOLKODÁS, A TENNI AKARÁS ÉS A MAGYAR KREATIVITÁS ÚJABB NAGYSZERŰ SIKERÉT.

-Mit hablatyol ez össze-vissza? Micsoda összefogás?
-Monti, én egy egyszerű székely lány vagyok, de azt én is látom, hogy ez az ember hazudik. Ejsze azt akarja nekünk bémagyarázni, hogy még neki is köze volt az FX87-eshez?
-Monti, szerinted hol lehet lekapcsolni a kihangosítót?

-A KOLLEKTÍVA NEVÉBEN SZERETNÉM MEGKÖSZÖNNI A CÉGVEZETÉS TÁMOGATÁSÁT, A BEFEKTETŐK ÉS RÉSZVÉNYESEK TÜRELMÉT ÉS AZ ÜGYFELEINK - IGEN MR REYNOLDS, AKI MOST IS ITT ÜL KÖZÖTTÜNK - SZÓVAL AZ ÜGYFELEINK RENDÍTHETETLEN HITÉT. AZT A HITÉT, HOGY EZT AZ ERŐFESZÍTÉST EGYSZER MAJD SIKER KORONÁZZA, MERT MI MAGYAROK SIKERRE VAGYUNK ÍTÉLVE.

-Csezd meg Jenő, talán megkaphatnánk az elmaradt prémiumunkat, ha már annyira sikeresek vagyunk.
-Monti, volna egy lőfegyvered? Az én betegségemmel, úgyis meghalok, mire ítéletet hoznának az ügyemben, de addig is legalább valami jót tennék a szeretett kollégáimmal.
-Halkabban gyerekek, mert ez a görény még meghallja és akkor megszívtuk.

-SOROLHATNÁNK A RENGETEG KIHÍVÁST, AMELLYEL MEG KELLETT BIRKÓZNUNK, DE ELEJÉTŐL FOGVA TUDNI LEHETETT, HOGY SEMMI SEM ÁLLHATJA UTUNKAT.

-Jenőkém, az anyád kihívásait is sorolhatnánk, de ha annak idején egyszerűen csak lenyelt volna téged, akkor most mindenkinek jobb lenne.
-Hát igen, a fater vélhetőleg nem bírt magával. Vagy csak rosszul időzített. Nehezen tudom elképzelni, hogy szándékosan ejtette teherbe a Jenőkénk anyját.
-A hűtőszekrény ajtajára kitettek egy üzenőcédulát mágnessel, hogy reszkess, mert Jenőke anyja ismét terhes.
-Remélem nem komoly, de viccnek azt kell mondanom, hogy elég durva. Ilyesmivel nem illik viccelődni.

-VÉGEZETÜL A KOLLEKTÍVA NEVÉBEN A MAI NAP EMLÉKÉRE ÁTADOK EGY SZIMBOLIKUS AJÁNDÉKOT AZ IGAZGATÓNK RÉSZÉRE. MISI, TUDJUK, HOGY SZERETSZ BÜTYKÖLNI, EZÉRT AJÁNDÉKUNK EGY MAKETT. EGY OLYAN SZERKEZET MAKETTJE, AMELY A NAGYSÁGOT ÉS A TÖKÉLETESSÉGET SZIMBOLIZÁLJA: EZ A BISMARCK CSATAHAJÓ MAKETTJE.

-Pszt, Monti, ez az észlény most milyen kollektíváról dumál? Ő ott sem volt! Hárman csinálták meg az FX87-est, a Dóri találta ki, Edit hajtotta fel a befektetőt, és Petya dolgozta ki a prototípust javarészt fizetetlen túlórában, a Misi hallgatólagos támogatásával.

-MISI, KÉRLEK FÁRADJ A MIKROFONHOZ! KÉREM TAPSOLJUK MEG SIKERÜNK ZÁLOGÁT, FEKETE MIHÁLY IGAZGATÓ URAT!

-Bocsi fiúk, átveszem ezt a kütyüt és visszajövök.
-Bakker Főnök, nem láttuk, hogy itt vagy.
-Főnők, mi van, ha nem veszed át? Valóban muszáj?
-Átveszem, mert nem akarok fesztivált a részvényesek előtt.
-A szeretett Jenőkénk pont erre játszik. No mindegy, kimegyünk a teraszra, szívunk egy kis füstöt és távollétedben kipletykálunk.



-OK, skacok, szóval egy kicsit megzavart ez a hirtelen jött ünnepség.Monti, lécci dekódold, miért kaptam én ezt a Bismarck csatahajó makettet?
-Nos, főnök, keressük meg minden cselekmény mozgatórugóját. Mi lehet a Jenőke mozgatórugója?
-Gondolom szarja össze magát, hogy egy esetleges tulajdonos-váltás során lapátra kerül. És lássuk be, hogy erre minden esélye meg is lett volna, ha nem jön össze az FX87-es. Ugyanakkor ha megvalósul az FX87-es és tényleg behozza azt a pénzt...akkor felvásárlási célponttá válunk és ismét Jenőke és a HR osztálya remeghet. Mert bármilyen jól is dolgozna egy HR-es, ez mégiscsak inkább bizalmi, mint szakmai pozíció és egy új vezetőség őt az elsők között váltaná le.
-Hacsak…hacsak el nem tudja hitetni az új tulajdonosokkal, hogy ő szakmailag is megállja a helyét, és olyan mélyen összeolvad a csapattal, mint a malter a téglával. Sőt nemcsak a csapattal olvad össze, hanem a siker zálogát képező termékkel is.
-OK, idáig tart a porhintés, de mi a helyzet a makettal?
-Nos, ehhez már Freud-i mélységekbe kell lemennünk. Jöhet?
-Hm...értem, talán sétáljunk egy kicsit.
-Bocsi urak, tépjétek ki a nyelvemet, azt sem bánom, de hallani akarom, hogy mit dekódol a Monti.
-Én is!
-Meg én is!
-És én?
-OK, skacok, bármit is kombinál ki Monti ebből a helyzetből, hadd hallja mindenki ebben a szűk körben!
-Nos főnök, azt hiszem, hogy Jenő tudatalattija néhány pillanatra átvette a hatalmat. Ő egyértelműen a székedre tör és most véletlenül elárulta magát.
-Ugyan már Monti, neki ehhez nulla esélye van. De még ha sikerülne is, kb secc-pecc alatt kitúrnák őt a többiek.
-Ez így van, de ő ezt nem így látja és önértékelése nulla. A magyarkodás, meg a német háborús szimbólum is azt a célt szolgálta, hogy a veled szembeni felsőbbrendűségét kinyilvánítsa.
-Mármint? Nem értem.
-Széles körben terjeszti, hogy édesanyád leánykori neve Schwarz Ráchel, csak később lett Fekete Rózsa és csak a zsidók között szokás családon belül házasodni. Így történhet meg az, hogy édesanyád és édesapád családneve is Fekete. Te meg eredetileg nem Mihály vagy, hanem Mordecháj. Elnézést...
-A kurva életbe, Monti, apám még a születésem előtt halt meg, ezért viselem az édesanyám nevét, azonfelül én katolikus magyar vagyok, vasárnaponként templomba járok, mit zsidóz ez itt nekem?
-Nézd, Főnök, engem akkor sem érdekelne az egész, ha hottentotta családból származnál. Munkát és kenyeret adsz nekünk, ez számít.
-Főnök, csak szólok, én egy egyszerű székely lány vagyok, de a húgom egy palesztin üzletemberhez ment feleségül. Remélem ez nem baj, ha már így alakult, szóval mindhárom gyerek hithű muzulmán magyar, de kóser zsidó iskolába járnak Haifában.
-Jolikám, tudom, hogy egyszerű székely lány vagy, ezért kérlek tarts egy kis beszédszünetet! Ennyi lenne?



-Dehogy, még nem értünk a végére a Freud-i kódolt üzenetekkel.
-Ajjaj, halljuk Monti!
-Nos, Főnök, beugrik, hogy mi lett a Bismarck csatahajó sorsa?
-Megtorpedózták, irányíthatatlanná vált, majd körbevették az ellenséges csatahajók és addig lőtték, amíg el nem süllyedt.
-Hm...szegény Bismarck, egyedül vívta meg az utolsó csatát. Pedig eredetileg volt neki egy kísérőhajója is.
-A Prinz Eugen, ha jól emlékszem.
-Pontosan, Prinz Eugen. Ezt hogyan fordítanád magyarra?
-Jenő herceg, illetve Szavoyai Jenő herceg.
-És mi a mi kedvenc Jenőkénk családneve?
-Herceg!
-Pontosan. Ő a Prinz Eugen, a Jenő herceg, vagy Herceg Jenő, aki elkíséri a Bismarck-ot (vagyis a szimbólumok nyelvén Téged) a hullámsír kapujáig, de ott cserbenhagyja őt (illetve Téged), majd lazán túléli a világháborút, sőt jóval később egy kísérleti atomrobbantást is.

-Fönök, már meg ne haragudj, én csak egy egyszerű székely lány vagyok, de ezt a g@ci állatot kirúgnám a büdös francba!

SHOUT!
[monti] Ünnepi beszéd
http://www.erepublik.com/en/article/2420456