Join the new world

Hazánkban az egyik legnépszerűbb hagyomány a pünkösdi király választása. Az, hogy ki legyen a pünkösdi király, mindig valamilyen vetélkedésnek az eredménye. Dunántúlon a fiatal legények lóversennyel döntötték el a királyi cím sorsát. A lovakat szőrén megülve kifeszített akadályokon kellett túljutni a győzelemhez. A királyt fiatal lányok koronázták meg az általuk készített virágkoszorúval. A királynak ezután minden földi jóban része volt.

Másutt obsitos katonák között zajlott a verseny. A győztes a beöltözött udvartartásával járta a falut, ahol cserépdarabokkal, lyukas lábasokkal dobálták meg "tiszteletnyilvánításként".

A pünkösdi királyságra jellemző, hogy nem tart túl sokáig. A népi versenyek győztesei általában csupán egy napra váltak koronázott uralkodóvá. Innen ered a magyar nyelvben a "pünkösdi királyság" kifejezés, amely a rövid ideig tartó és igen csak bizonytalan hatalmat jelenti.

Érdekesség, hogy a "pünkösdi király" jelentését mennyire komolyan is lehet venni. Ferenc Józsefnek a kiegyezés után történő megkoronázása eredetileg pont pünkösdhétfőre esett volna. De egy élelmes szervező felfigyelt az időpont jelentőségére és nehogy a király uralkodása is csak "pünkösdi királyság" legyen, pár nappal elhalasztották a jeles eseményt. Ferenc József talán éppen emiatt uralkodott olyan sokáig.


Pünkösd napján is üss a közlimözli szerint