Nem unalmas a sok siránkozás?

Day 709, 16:19 Published in Hungary Hungary by Tomjohnson
Ha azt mondom igen, akkor megvádolnak, hogy kicsinyes vagyok, akinek akármilyen szart ledughatnak a torkán, akkor sem veszem észre.

Ha azt mondom nem, akkor azt kapom a fejemhez, hogy nekem semmi sem jó, visznek előre az érzelmeim és nem tudok reálisan gondolkodni.

Ezek megint a végletek. Nem mondom, hogy akármelyik is helyes. Mert mindegyik az. Itt, az erepen több ezer ember küzd, harcol, ír, beszélget, közösséget épít, éldegél - de mindenki más céllal. Egy dolog közös: eMagyarországért tesszük.

Itt vagyunk hát mi, egykori v. mostani világhatalom (ki tudja?) és siránkozunk azon, hogy nem tudjuk megtartani a területeinket. Igen, szar érzés hogy ha már egyszer eljutottunk a csúcsra, akkor ilyen gyorsan és látványosan összeomolva esünk le onnan. A nép nem lázadozna, ha látná a megújulást, az alternatív lehetőségeket. Most azonban a sötét felhőkön kívül semmit sem veszünk észre. Talán nincs is semmi. Teljes nihill.

Siránkozol v. nem, teljesen mindegy. Talpra akarunk állni és ehhez mindenki kell. Még el sem értük a földet, de sokan már sorban állnának a klinikán a karjukkal, ami el fog törni. Pedig ez nem pont így működik.

Mit lehet tenni? Írni könnyű, utasítani pedig a világ legegyszerűbb dolga. Szervezni, tervezni, gondolkodni és valami nagyot alkotni - ez keveseknek adódik meg. Ha nem tetszik a jelenlegi eélet, akkor aktivizáld magad és változtass. Pár nap múlva itt vannak az elnökválasztások. Sokan azt hiszik, hogy egy kattintással elérhetnek valamit. Nem, ez nem így működik. Sok ezer karakter, sok-sok idő és sok ember rávétele arra a kattintásra. Ha ezt elmondhatod magadról, akkor te már tettél valamit, hogy ne csak siránkozz.
Ha pedig elégedetlen vagy az elégedetlenekkel, próbáld meg őket jobb belátásra bírni.

Mindig van lehetőség! Előre eMagyarországért! Ne temessük az országot!