Join the new world

Kisborok cikkjében lehetett olvasni többek között az edzőterem fejlesztésről, mint befektetésről, ami mellett a nyersanyagcégek voltak összehasonlításként bemutatva. Ez volt az egyik oka a cikk megszületésének. A másik, hogy mivel már az edzőtermeimen nincs mit fejleszteni, valamit kellene kezdeni az aranyaimmal, mert szépen mutatnak az oldalsávban, de sok hasznuk nincs.

A fentebb említett cikkben a befektetések megvalósításának fő szempontja a megtérülési idő. Én ezen változtatva, adott időhöz kötött profitot vizsgáltam meg.
5 épületet néztem meg 3 különböző időtávban, Mindez jöjjön táblázatokban.
(1 arany=220 Huf; vas ára=0,03Huf; 80% bónusz;fegyverek: Q2=1,05 Q3=1,5 Q4=2,25)





Az adatokhoz nem kell sok magyarázat egyedül a maradványértéket kell mindenféleképpen megemlíteni. Számomra nem fontos, hogy az adott gyár mindenféleképpen működjön. Így a lebontásából visszafolyó aranyat is bevételként tüntettem fel.
Diagramként a nyereségek jobban szemléltethetőek.



Itt úgy tűnik, hogy a fegyvergyárak kiemelkedőek, viszont cikkírás közben jöttem rá egy kimaradt dologra mégpedig, hogy nem azonos volumenűek a beruházások, így hát jöjjön ugyanez a táblázat, ha feltételezzük, hogy 100 aranyat fektetünk be az adott cégekbe:



A kezdeti nagy mínusz a nyersanyagcégeknél amiatt van, hogy míg ott csak a befektetés felét kapjuk vissza, ha lebontjuk az épületet, a fegyvergyáraknál ez jóval magasabb arány. Ebből adódóan a gumigyár nem is tud magas profitot hozni, míg az alumínium a legnagyobb kilengéssel toronymagasan a legtöbb profitot hozza. A Q4es fegyvergyár, bár rövid távon sincs túl sok veszteség ha úgy döntünk lebontjuk, de hosszútávon nem nő kellő mértékben a profit.
A nyersanyagcégek előnyét növeli még az is, hogy a fegyverárakba nem számoltam bele az adót, ami tovább csökkenti a nyereségüket.
Sok sikert a jövőbeli beruházásaitokhoz, remélem tudtam benne segíteni ezzel a cikkel.