Itt állok a harcmezőn...[Olvasd el és ÜSS!]

Day 701, 02:38 Published in Hungary Hungary by Tomjohnson

Fegyver a kézben.
Hatalmas zajjal közeledik az ellenség, a tankok dübörgése sikít az üres mezőn keresztül. Már látjuk őket. Egy hatalmas massza folyik le a domboldalon, tele eltökélt katonával. Látjuk az arcukon a feszültséget. Vérre és győzelemre szomjaznak, a bosszú élteti őket. Egy hete csúfos vereséget mértünk rájuk.

Itt ülünk a lövészárokban és várjuk, hogy elsüthessük fegyverünk, hogy megvédjük azt, ami a miénk. Végignézek az arcokon, a nunavuti barátok feszült mosollyal biccentenek. Az alaszkaiak csendben merednek maguk elé. Mindenki tudja, hogy ez most még nehezebb lesz. Az ellenfél újra nem követi el azokat a hibákat, amiket az előző csatában. Felkészültek, szervezettek, erősek.

Nem félünk.

Ez a magyar sereg, kiegészülve hű szövetségeseinkkel meg fogja mutatni, hogy mire képes. Hogy meddig tudjuk tartani a területet? Amíg csak kell. Ha holnap tovább kell állnunk, akkor megtesszük. Elmegyünk máshova, ahol folytatjuk a hazánk megvédését. Akárhogy is lesz, harcolunk amíg lesz fegyverünk, ütünk amíg tudunk.

És ha elbukunk? Akkor újra megpróbáljuk. Nem adjuk fel!

Ez a mi sorsunk. Az amerikaiak pár száz éve léteznek csak, gyakorlatilag nem kellett megharcolniuk semmiért. Nem tudják milyen az, ha egy országot több részre szakítanak. Ha törökök, osztrákok és egyéb népek uralkodnak felettük. Ha idegenek által irányított bábok mondják meg, hogy mit tegyünk. Ha nincs szavad, ha a föld alá kényszerítenek, ha nem marad más csak az ellenállás. Az örökös háború. Ha lerohannak népek, majd a semmiből kell építkezni. Ha azt látod, hogy elüldözik honfitársaidat. Ha befogják a szádat, ha az őseid között alig találsz olyat, akit nem idegen kezek fosztottak meg az életétől.
Ők nem tudják min mentünk keresztül!

Idejönnek ebbe a játékba, összeszervezik a lakosságukat, megpróbálnak pusztán erőből nyerni. Mert mindig is ezt tették. Mi pedig, egy kis nemzet Európa közepén, mi, akik mindig is háborúztunk, lázadtunk, harcoltunk az igazságért, most ebben a játékban - legalább itt - megmutatjuk, hogy miért nem lehetett eltiporni ezt a piciny nemzetet.

Akár érdekelten lesz ez a terület, akár nem, most azt a parancsot kaptuk, hogy védjük meg a területeinket. Üssetek Mantiobaban és ha kell, Nunavutban.

És ha el is veszítjük, emelt fővel tegyük. Ne cseszekedjenek velünk ezek az országok! Mutassuk meg milyen a magyar a virtus!

Fegyver a kézben, célpont bemérve.
Mindent bele!