A vita fája

Day 1,541, 07:50 • Published in Hungary Hungary • by Tomjohnson


200 évvel ezelőtt egy öregember elültetett a háza elé egy kis fát. Ma ez egy tér közepén áll egymagába, korhadva, évek óta levelek nélkül, haldokolva. Lakossági fórum indult a sorsáról.
Először az önkormányzat képviselője szólal meg:

- Bár ez a fa a település szimbóluma, legöregebb lakója, mégis az állapotára való tekintettel az önkormányzat álláspontja szerint az említett tárgyat el kell távolítani, nem megmentethető.
Hangosan felmorajlik a tömeg. Egy idős bácsi áll pattan fel korát meghazudtoló vehemenciával, igaz a további állva maradás a nehezére esik.
- Ezt a fát az én őseim építették és nem hagyom, hogy kivágják!
Két sorral hátrébb megszólal valaki:
- Lajos bá, az elmúlt héten még büszke sváb volt, akinek a családja 50 vándorolt be.
Újabb hang a tömegből:
- Azelőtt meg orosznak vallotta magát.
- Nyugodjon meg Lajos, a kocsma a helyén marad!

A hangulat egy pillanatra oldott lett, ám a képviselő kezdett ideges lenni.
- Uraim! Viselkedjenek!
A szavaira egy fiatal asszony állt fel.
- Köszönöm a szót, képviselő úr (gúnyosan megnyújtva az ÚR szót). Azt gondolom, hogy a fát meg menteni, de persze a városnak nincs rá pénze, hiszen ezek csak ülnek ott aztán lopják a pénzünket! Most épp, amíg beszélek, mennyi pénz vándorol a zsebükbe? És ez a szegény fát meg hagyták rohadni...
A képviselő szája szóra nyílik, de egy másik férfi ordibál közbe a látogatók közül:
- Nem lehet azt megmenteni, már rég elhalt, több, mint kétszáz éves
- Nem lenne semmi baja, ha nem hagyták volna elrohadni - kontráz rá az asszony.
- Rég megdöglött az! (hátulról: Igen, úgy van!)
- Maga esetleg biológus? - kérdezi az asszony.



- Nézze hölgyem, a kezit csókolom alássan, de nekünk nem kellenek ilyen humbug tudományok. Egy tölgyfa nem él 200 évnél tovább, még pár évet nyerhettek volna, ha jobban gondozzák.
- Ahelyett, hogy az Audira ment volna a pénz! - reagált (?) a felvetésre a nő. A képviselő kezdi úgy érezni, hogy nem közelednek az álláspontok, de hirtelen hárman is felállnak, ezért inkább visszaül és kezét az arcába temetve figyeli a vitát.
- Elnézést! Szerintem itt az a kérdés először, hogy maradjon, vagy ne, ezt döntsük el, nem érdekes, hogy eddig mi történt, a vita szempontjából nem releváns - szólal fel az önjelölt moderátor. Ugyan megint felhangzik a morajlás, de ő erősebb hangon folytatja - A véleményem, hogy a fát vágjuk ki, lehet, hogy 200 éves, de csak rontja a park képét. Meghalt, kimúlt, ennyi volt.
- De ez a város egyik szimbóluma! Az anyját is inkább hagyja meghalni, ha már beteg lesz, mint, hogy élne még 5-10 évet? - teszi fel a kérdést egy ötvenes bajszos férfi a hátsó sorokból.

Mielőtt válaszolna az előző hozzászóló, újabb férfi kapcsolódik be a beszélgetésbe:
- Jogilag úgy gondolom van különbség, hogy emberről, vagy egy növényről beszélünk, etikailag meg főleg.
Egy idősebb hölgy ugrik fel hirtelen, hiába ilyenkor nem számít a kor:
- Na hallgassanak erre a zsidóra! Neki is csak a föld kell! (hátulról: úgy van, igaz! Valaki belekezd a szomszédjának egy történetbe, hogyan kopasztotta meg a Jánost a pénzétől ez a "kapaorrú").
A képviselő közben SMS-t küld szeretőjének: "Drágám, egy kicsit több időt elvesz ez a fórum, szerintem össze is verekednek ezek a parasztok mindjárt egymással. Egy óra múlva azért ott leszek. A tudodki 🙂"
Önjelölt moderátorunk megint feláll és erős hangon megszólal:
- Nyugalom emberek! Viselkedjünk civilizált emberek módjára, ne személyeskedjünk! Hallottunk Pro és Kontra véleményeket, tehát ahogy az önkormányzat állítja, nem lehet megmenteni a fát, azonban az a kérdés, hogy tud-e valaki olyan eljárást a jelenlévők közül, akik szerint az egészségét meg lehetne őrizni valahogy kedves tölgyünknek.



Többfelől ordibálás hallatszik
- Többet locsoljuk!
- Én vállalom, kimegyek minden nap!
- Az nem elég, szerintem vágjuk vissza pár ágát, aztán jobb lesz!
- Meddig? Az a szar szégyenkedik a tér közepén, tönkre vágja az egészet.
- Locsolnád inkább a saját kerted, te kretén!
Már-már egymásnak ugranának, amikor Lajos bá áll fel. Hirtelen elcsendesülnek, hogy mit akar az öreg mondani, de ő csak tesz egy lépést hátra, majd eltűnik a sorok között. A képviselő is felébred a zaj hallatán, feláll és kihasználja a keletkező csendet:

- Hölgyeim és Uraim! Úgy látom, hogy ma sem tudtunk megegyezni, ám a polgármester úr fontosnak tartja városunk legfontosabb kérdésében az önök véleményét, ezért jövő héten újabb fórumot tartunk. Addig is, az ötleteiket felvetjük a következő pályázat kiírásában. Köszönjük, hogy itt voltak!

A fa még mindig ott áll, évekkel később is. Pár ágát levágták, bár az önkormányzat tagadta, hogy ők tették (viszont tél volt és égni jól ég...), ráadásul a környékbeli fákkal is ez tötrént. Állítólag vihar, ki tudja. A legújabb lakossági fórumon a téma, hogy milyen fát állítsanak majd a helyére és az emléktábla márványból, vagy stílszerűen fából álljon. Addig se akarják kivágni az elhalt tölgyet, ami egyébként még csak nem is tölgy.

Ja igen, a polgármester most börtönben ül, sikkasztás miatt.

(Ha lusta vagy elolvasni az egészet: amiért megírtam a cikket: tök felesleges vitatkozni olyan emberekkel, akikkel teljesen más az ideológiád, előtörténeted, életfelfogásod, gondolkodásod. Mert máshogy látod a dolgokat, más az érzékelésed. Ez természetes. Viszont akivel egyezik, azzal meg nagyon lehet vitatkozni, mert könnyen megért. És a vitának mi a lényege? A vita maga)