A stratégiai tervezés szükségességéről
Day 2,668, 15:49
•
Published in Hungary 
•
by
•
by HercuIe Poirot
Üdvözlöm a kedves olvasókat!
Régóta szerettem volna leírni, azt amit a játékban stratégiával, vezetéssel kapcsolatban le lehet. Jelen cikk ennek egy kezdő állomását jelentheti. A cikk apropóját a kormány legutóbbi bejelentései adták; mondandója így a legutóbbi közlönyök tükrében kevésbé öncélú. Ami az aktualitásokat illeti, a legutolsó Magyar Közlöny pontjait veszem érvényes állásfoglalásnak, ezzel eltekintek az ellentmondásoktól mely az eddig megjelent állami közlönyök cikkei és az elnökjelölti kampánycikk egyes pontjai között húzódnak. Utóbbit jó szívvel ajánlom a politikai elemzéssel foglalkozni kívánó újságíró kollégák figyelmébe.
Első fázis: A tervezés
Először is leszögezem, hogy bármelyik állam ellen lehet hadjáratot tervezni, én azonban úgy gondolom, hogy olyan célpontot érdemes választani 1. ) amely ellen a győzelem egy reális végkifejlet lehet 2. ) amelynek megtámadása az ország diplomáciai tőkéjét növelheti: semleges országot, saját érdekszféránkba kapcsolhat/megerősíthet egy meglévő kapcsolatot 3. ) melynek megtámadása az országot gazdasági előnyhöz juttatja: bónuszkészlet bővítése.
Ezzel a három ponttal a lényegre szorítkozok; azért épp ezeket emelem ki, mert ezek negációja esetén a hadjárat elkezdését egy objektív szempontrendszer szerint ítélhetjük elhibázottnak. Tehát nem jó hadjárat, ahol a győzelem irreális, nem jó hadjárat ahol a célpont megtámadása a nemzetközi elszigetelődéshez vezethet, nem jó hadjárat, ami tartósan megfosztja az országot a termelést biztosító bónuszoktól. Ezen esetekben a hadjárat nem szolgálhatja a közösség érdekét, mert nem szolgál sikerélmény forrásául.
A hadjáratok elindítását kalkulációnak kell megelőznie: mekkora mozgósítást tudunk megvalósítani, mely államok/katonai csoportok feltétlen támogatását élvezzük, mekkora ellenállásra kell számolnunk az ellenségtől és a közvetlen szövetségeseitől, valamint hogyan fogja befolyásolni a hadjárat menetét azon államok sebzése, akik közvetlenül nem érintettek a konfliktusban. Ezek nem opcionális, hanem elementáris szempontjai annak a "jóslásnak", amely meg kell előzzön egy hadjáratot.
Ezek önmagukban tág kategóriák, nyilvánvalóan ezek kibontása a társadalmi törésvonalak feltárása árnyalhatja a képet. A kalkuláció meg kell jelenjen a rendelkezésre álló CO, tankosztás költségeinek kiszámításában, nem tévesztve szem elől az ellenséges ország erőforrásait. Lényeges kérdések: Volt-e van-e jelenleg konfliktusa a célországnak, van-e érvényben lévő puccs, készülődik-e felkeléshullám a kolóniáikon. Végül pedig, de nem utolsó sorban az MPP készlet összehasonlítása (copyright Istencsaszar), kieső MPP-k mekkora veszteséget jelentenek, akadályozhatja-e valami az újrakötésüket.
/Aktualitások/
Ezen a ponton reflektálnék az elnök azon kijelentésére hogy amelyik MPP-t nem tudjuk újrakötni, az annyit is ér. A cinikus kijelentéssel megpróbálja beállítani a román-magyar háború kérdést a SerHun tüzes vas próbájának, azonban vessünk egy pillantást a tényekre. Szerbia az Asteria szövetség tagja, s mint ilyen kötelessége részt venni a szövetség többi tagjának védelmében. Ezen egyszerű oknál fogva a szerb kormány nem támogathatja Románia eltörlését, mert az de iure és de facto a szövetség elárulását jelenti. A magyar kormány tehát egy nemzetközi szerződés megsértését várja el, amennyiben a szerb regulárisok támogatására számít.
A "probléma" gyökere Szerbia geopolitikai helyzetéből adódik; a szerbek alapvető geopolitikai érdeke a Balkán stabilitásának megőrzése. A görög-török közeledés, valamint egy kiszámíthatatlan Bulgária és Horvátország mellett Szerbia nem engedheti meg, hogy Romániát is ellenségévé tegye, mert könnyen olyan átrendeződés indulhat meg, ami egy szerbellenes blokk létrejöttét jelentheti Dél-Európában. Ezt a szerb vezetés legalább ennyire átlátja, és ellentétben a magyar közbeszéddel, Szerbiában a "pragmatikus szemléletű kormányzás" és a "hazaárulás" nem egymás szinonimái.
Ami a konfliktus politikai vetületét jelenti, a háború feleslegesen kiélezne egy jelentéktelen törésvonalat a szerb társadalomban. Ez a szerb játékosközösségben zajló generációváltással áll kapcsolatban, rövidre szabva: az idősebbek a magyarokat helyezik előrébb a szövetségesek ranglétráján, a fiatalabbak erős szimpátiát mutatnak ortodox románok felé.
Alkalmazzuk az első fázisban javasolt metodikát a kormány által kívánt magyar-román háború esetére. A kalkuláció vonatkozásában a korábbi Weekly Challange eredmények átlagolt számadatai és/vagy az Avie féle rendszer nyújthat statisztikai adatokat. Ebben tehát semmi boszorkányság nincs, egyszerű matematika. Ezt követően rá kell térnünk a dolog politikai oldalára: van-e casus belli, nyerhet-e a hadüzenet legitimitást. Amennyiben Magyarország felvállalja az agresszor szerepét, az akció egységbe forrasztaná az Asteria románbarát erőit és az ellenséges oldal felé billentene számos jelenleg semleges/inkább baráti országot. (2-es pont) Ugyanakkor jelenleg nincs olyan nemzetközi konfliktushelyzet, aminek tükrében az ellenséges ország elleni agresszió legitimitást nyerhet. Adódik a történelmi példa, Budapest legutóbbi elfoglalása, ahol a kormány diplomáciai baklövései (kiszivárgott log, lengyel MPP) és a kiválóan működő ellenséges propaganda egységes Magyarország-ellenes front kialakulását tették lehetővé.
Második fázis: szervezés
A szervezés alatt a hadjárat operatív teendőinek megszervezését, a szükséges előkészületek megtételét tekintsük! Gondolhatunk itt a szükséges tárgyalások leszervezésére, a megfelelő időpont kiválasztására, a hadmozdulatok egységének időbeli megtervezésére (törvényjavaslat megfelelő időpontban való benyújtása, itthoni és ellenséges RW-k leszervezése, epik körök vagy éjszakáig húzódó csata), szükséges kiutalások megtörténte, MU-k feltöltése szükséges CO-val, CO-apparátus megszervezése, tisztikar/MU-k/tankok megkeresése. Bár koncepcionális kérdés, de érdemes elgondolkodni a háború lezárásának kívánt módozatán: eltörlés, békejavaslat, elérni kívánt célok függvényében. Ezekre a következő cikkben bővebben kitérek.
Köszönöm a figyelmet, remélem nem csak a magam szórakoztatására szolgált az összefoglaló. Örömmel veszem ha észrevételeket/kritikát fogalmaztok meg a komment-szekcióban.
Maradok tisztelettel,
Hercule Poirot
Régóta szerettem volna leírni, azt amit a játékban stratégiával, vezetéssel kapcsolatban le lehet. Jelen cikk ennek egy kezdő állomását jelentheti. A cikk apropóját a kormány legutóbbi bejelentései adták; mondandója így a legutóbbi közlönyök tükrében kevésbé öncélú. Ami az aktualitásokat illeti, a legutolsó Magyar Közlöny pontjait veszem érvényes állásfoglalásnak, ezzel eltekintek az ellentmondásoktól mely az eddig megjelent állami közlönyök cikkei és az elnökjelölti kampánycikk egyes pontjai között húzódnak. Utóbbit jó szívvel ajánlom a politikai elemzéssel foglalkozni kívánó újságíró kollégák figyelmébe.
🙂
Első fázis: A tervezés
Először is leszögezem, hogy bármelyik állam ellen lehet hadjáratot tervezni, én azonban úgy gondolom, hogy olyan célpontot érdemes választani 1. ) amely ellen a győzelem egy reális végkifejlet lehet 2. ) amelynek megtámadása az ország diplomáciai tőkéjét növelheti: semleges országot, saját érdekszféránkba kapcsolhat/megerősíthet egy meglévő kapcsolatot 3. ) melynek megtámadása az országot gazdasági előnyhöz juttatja: bónuszkészlet bővítése.
Ezzel a három ponttal a lényegre szorítkozok; azért épp ezeket emelem ki, mert ezek negációja esetén a hadjárat elkezdését egy objektív szempontrendszer szerint ítélhetjük elhibázottnak. Tehát nem jó hadjárat, ahol a győzelem irreális, nem jó hadjárat ahol a célpont megtámadása a nemzetközi elszigetelődéshez vezethet, nem jó hadjárat, ami tartósan megfosztja az országot a termelést biztosító bónuszoktól. Ezen esetekben a hadjárat nem szolgálhatja a közösség érdekét, mert nem szolgál sikerélmény forrásául.
A hadjáratok elindítását kalkulációnak kell megelőznie: mekkora mozgósítást tudunk megvalósítani, mely államok/katonai csoportok feltétlen támogatását élvezzük, mekkora ellenállásra kell számolnunk az ellenségtől és a közvetlen szövetségeseitől, valamint hogyan fogja befolyásolni a hadjárat menetét azon államok sebzése, akik közvetlenül nem érintettek a konfliktusban. Ezek nem opcionális, hanem elementáris szempontjai annak a "jóslásnak", amely meg kell előzzön egy hadjáratot.
Ezek önmagukban tág kategóriák, nyilvánvalóan ezek kibontása a társadalmi törésvonalak feltárása árnyalhatja a képet. A kalkuláció meg kell jelenjen a rendelkezésre álló CO, tankosztás költségeinek kiszámításában, nem tévesztve szem elől az ellenséges ország erőforrásait. Lényeges kérdések: Volt-e van-e jelenleg konfliktusa a célországnak, van-e érvényben lévő puccs, készülődik-e felkeléshullám a kolóniáikon. Végül pedig, de nem utolsó sorban az MPP készlet összehasonlítása (copyright Istencsaszar), kieső MPP-k mekkora veszteséget jelentenek, akadályozhatja-e valami az újrakötésüket.
/Aktualitások/
Ezen a ponton reflektálnék az elnök azon kijelentésére hogy amelyik MPP-t nem tudjuk újrakötni, az annyit is ér. A cinikus kijelentéssel megpróbálja beállítani a román-magyar háború kérdést a SerHun tüzes vas próbájának, azonban vessünk egy pillantást a tényekre. Szerbia az Asteria szövetség tagja, s mint ilyen kötelessége részt venni a szövetség többi tagjának védelmében. Ezen egyszerű oknál fogva a szerb kormány nem támogathatja Románia eltörlését, mert az de iure és de facto a szövetség elárulását jelenti. A magyar kormány tehát egy nemzetközi szerződés megsértését várja el, amennyiben a szerb regulárisok támogatására számít.
A "probléma" gyökere Szerbia geopolitikai helyzetéből adódik; a szerbek alapvető geopolitikai érdeke a Balkán stabilitásának megőrzése. A görög-török közeledés, valamint egy kiszámíthatatlan Bulgária és Horvátország mellett Szerbia nem engedheti meg, hogy Romániát is ellenségévé tegye, mert könnyen olyan átrendeződés indulhat meg, ami egy szerbellenes blokk létrejöttét jelentheti Dél-Európában. Ezt a szerb vezetés legalább ennyire átlátja, és ellentétben a magyar közbeszéddel, Szerbiában a "pragmatikus szemléletű kormányzás" és a "hazaárulás" nem egymás szinonimái.
Ami a konfliktus politikai vetületét jelenti, a háború feleslegesen kiélezne egy jelentéktelen törésvonalat a szerb társadalomban. Ez a szerb játékosközösségben zajló generációváltással áll kapcsolatban, rövidre szabva: az idősebbek a magyarokat helyezik előrébb a szövetségesek ranglétráján, a fiatalabbak erős szimpátiát mutatnak ortodox románok felé.
eMagyarország a 2668. napon
Alkalmazzuk az első fázisban javasolt metodikát a kormány által kívánt magyar-román háború esetére. A kalkuláció vonatkozásában a korábbi Weekly Challange eredmények átlagolt számadatai és/vagy az Avie féle rendszer nyújthat statisztikai adatokat. Ebben tehát semmi boszorkányság nincs, egyszerű matematika. Ezt követően rá kell térnünk a dolog politikai oldalára: van-e casus belli, nyerhet-e a hadüzenet legitimitást. Amennyiben Magyarország felvállalja az agresszor szerepét, az akció egységbe forrasztaná az Asteria románbarát erőit és az ellenséges oldal felé billentene számos jelenleg semleges/inkább baráti országot. (2-es pont) Ugyanakkor jelenleg nincs olyan nemzetközi konfliktushelyzet, aminek tükrében az ellenséges ország elleni agresszió legitimitást nyerhet. Adódik a történelmi példa, Budapest legutóbbi elfoglalása, ahol a kormány diplomáciai baklövései (kiszivárgott log, lengyel MPP) és a kiválóan működő ellenséges propaganda egységes Magyarország-ellenes front kialakulását tették lehetővé.
Második fázis: szervezés
A szervezés alatt a hadjárat operatív teendőinek megszervezését, a szükséges előkészületek megtételét tekintsük! Gondolhatunk itt a szükséges tárgyalások leszervezésére, a megfelelő időpont kiválasztására, a hadmozdulatok egységének időbeli megtervezésére (törvényjavaslat megfelelő időpontban való benyújtása, itthoni és ellenséges RW-k leszervezése, epik körök vagy éjszakáig húzódó csata), szükséges kiutalások megtörténte, MU-k feltöltése szükséges CO-val, CO-apparátus megszervezése, tisztikar/MU-k/tankok megkeresése. Bár koncepcionális kérdés, de érdemes elgondolkodni a háború lezárásának kívánt módozatán: eltörlés, békejavaslat, elérni kívánt célok függvényében. Ezekre a következő cikkben bővebben kitérek.
Köszönöm a figyelmet, remélem nem csak a magam szórakoztatására szolgált az összefoglaló. Örömmel veszem ha észrevételeket/kritikát fogalmaztok meg a komment-szekcióban.
Maradok tisztelettel,
Hercule Poirot
Facebook
Twitter
Discord
Comments
A stratégiai tervezés szükségességéről
http://www.erepublik.com/en/article/2505362/1/20
vote | shout
Senki nem mondta még neked, h nem éjjel kell ilyen hosszú cikket kiadni?
Ja és ICS-fék!
Még egy dolog: a lengyelek brazil NE-je egy későbbi kellemetlen eset december-január környékén, nem volt köze Buda elestéhez!
ennek holnap utánanézek..
Mintha nem tudnád, hogy ICS fékje vagy. Elegem van már az alaptalan rágalmazásaitokból!
Na az első illusztráció az sz...t sem ér, legalábbis az én szememben. Majd én stratégálom magamat, többé-kevésbé sikeresen meg is tudtam valósítani. Erről ennyit. Hercule Poirot erre nem lenne büszke amúgy, mivel a nácik elől menekült Belgiumból Nagy-Britanniába.🙁
Ne keverjük bele az RL-t feleslegesen!
Én, olálá.... Akkor nézd már a nésönel rankomat, vagy mit. Tudni tudok, de azért ez még nekem sem menne Mucikám.😛
De vagytok fosva egy kis román NE-től!
.
Mi az amit féltetek?
Játékpénz?
Mikróközösségen belüli pozíciók?
A SerHunt, mert az eternal, ezért félteni kell. lol
Mucikám, én sosem voltam befosva a román NE-től. Sőt, volt olyan fejezete ennek a játéknak, amit kifejezetten élveztem. Mert egy szép nagy zöld paca voltunk a térképen.😛
Mucikám, azért azt is elmondanám, hogy majd éhen döglöttem, amikor Bp-t elfoglalták és hiába melóztam annyit, mint állat, az a kajámra sem volt elég, a munkáltatóim meg magasról tettek rám. A legszebb időszakom és a leggazdagabb korszakom annyi vándorlás után Japánban volt.
Csak mindazt, amit hosszu honapok kemeny munkajaval epitettunk fel. De megertem, ha neked, aki egy percig nem volt kormanytag, ez nem mond semmit.
Igenis rossz erzes belegondolni, hogy az elmult harom honap soran hiaba hoztuk ossze a fullbonuszt, noveltuk az allamkasszat szuk masfel millaval, ha jon egy gyoker kormany aki egy het alatt szetrombolja az egeszet. Ezert kar volt napi 4-5 orakat aludni.
De amig mi szinte kizarolag a pocskondiazast kaptuk a magadfajta kivulalloktol, addig most egy ongyilkos lepesert is megy a rajongas.
Jó lecke lesz.
Ti a hosszu evek alatt megszerzett es megtartott Ukrajnat dobtatok egy kezlegyintessel oda a legnagyobb ellensegunknek. Neked van rossz erzesed par honap utan?
Az én külügyi tevékenységem kezdetén ugyanannyi ukrán régiónk volt, mint elnöki leköszönésemkor. Megint olyasmivel vádolsz, amihez semmi közöm (ez az a bizonyos "ti-logika", amit oly gyakran alkalmazol).
Mintha te nem ezzel jottel volna mikor kozlonyben fikautad az mnpt.
Az általad oly szívesen idézgetett közlönyben azt írtam, hogy az NMP (nem mnp) képviselője volt. Nem azt, hogy az egész NMP tagság műve lett volna. hagyjuk már abba a ferdítéseket, te is tudod, hogy balgaság amivel most is vádolsz.
Te tertel el a targytol ami az volt hogy kinek mi esik rosszul. Teljesen mind1 hany ukran regiod volt. A lenyeg hogy a hercule kormany volt az elso 2012 ota aki lemondott a visszaszerzesukrol a romanok javara. Persze neked kiesett az a ket ev amig energiat idot es penzt aldoztunk arra hogy ukeajnat megtartsuk. Es akkor jossz a 3 honapoddal...Azert kicsit ebbe is belegondolhatnal.
Szóval azzal, hogy reagáltam a hozzászólásodban levő fals vádra, máris eltértem a tárgytól szerinted. Ennyi erővel én is elmondhatnálak mindennek, de ha felteszek egy kérdést a végén, akkor már csak arra reagálhatnál?
A "lényeg", hogy már megint rajtam éled ki a más (jelen esetben a decemberi kormány) tettei iránt érzett ellenérzésedet.
Mellesleg nem hiszem, hogy rajtad kívül bárkinek is bármit jelentettek volna érzelmi szempontból az ukrán régiók. Mindig is csak a bónusz miatt kellettek, akármikor elcserélném én is simán olyan relatíve veszélytelen (és sokkal könnyebben védhető) területekre, mint az osztrák, vagy a német régiók.
Se a decemberi, se a januári, se a februári kormány nem rontotta az ország helyzetét, se gazdasági, se diplomáciai szempontból. Te tuti máshogy érzed ezt, de a fullbónusz és a stabil külpolitikai helyzet a többség szemében azért nem elítélendő dolog.
Tehat te felrovod fsbnek hogy ot nem erdekli a te fullbobuszod meg a diplomaciad de kozben ugyanigy nem erdekel az ha masnak ukrajna fontos. Az hogy kinek fontos ukrajna te honnan tudod? Itt se voltal 3 evig. Ukrajna volt a nagyhatalmi status szimboluma amikor ti atadtatok a romanoknak akkor lettunk senkik. Diplomaciailag senkik vagyunk ezert sirtso te is az asteria kozlony alatt. Le se szarja senki mit mondunk erre vagy te buszke?
Még egyszer mondom, én semmit nem adtam az ukránoknak át. A "ti" személyes névmás jelentése: "te" és még valaki(k). Mivel ebből a "te" (ami rám vonatkozik) kapásból kiesik, így ez megint kamuduma.
A románcsicska Asteriával nyilván nem mentünk sokra (nem is kellünk a romiknak), de ez se romlott a november végi időszakhoz képest.
Ne ezen a ti meg mi dolgon lovagolj. Szerves resze voltal a kulugynek meg a belso koroknek akik dontottek arrol hogy inkabb meghunyaszkodunk a romanok elott cserebe a biztonsagos bonuszert. Feherlo meghunyaszkodott volna?
Pont, hogy semmi közöm nem volt a külügyhöz, amikor ilyesmiről szó esett. Amikor bekerültem, ugyanaz a 3 ukrán régiónk volt, mint most. Ennyi.
Jó lett volna nem jetibarát és jetibarát-barát eMagyarországot felépíteni azzal a sok befektetett munkával.
Te ezt nagyon rosszul látod Mucikám. Pontosan arról beszéltem, hogy anno milyen szar volt egy magadfajta okádék kormány alatt komolyan venni és játszani ezt a játékot.🙂 Amióta nem veszem és játszom az ilyesmit véresen komolyan, csak "játéknak", azóta valahogy jobban megy minden. És mára 1848 lett a helyezésem is, igen. Pedig egy lépést sem tettem az ügy érdekében, na ehhez mit szólsz?
Nagyon jó cikk! Örülök, hogy ez a téma napirendre került ismét, mert a stratégiai tervezés, mint fogalom eléggé hányattatott sorsú dolog a magyar vezetésnél, és sok kormány csak megtűrt mostohagyermeknek tekinti, pedig tényleg elementáris része kéne legyen a játéknak, főleg a kormányok játékának.
ICS mi a véleményed a Román NEről? Akarok csinálni 1 akkor és most cikket XD ahhoz kellene ... nyugi csak rólad fog szólni és a "stratégiádról" XD
Mondjuk megértem, hogy az én - egy átlagos újságíró stratégiáját - kell elemzned mert a kormánynak és a támogató erőknek nincs. 😃
ICS "nagyszerű" munkád gyümölcse amit sok-sok év alatt itt produkáltál ennyit megér 😉 XD
Alig várom, hogy meglássam. Gondolom tele lesz egy perc alatt cáfolható hazugságokkal, szóval élvezettel fogom olvasni 😃
Ráhibáztál ICS!😃
"Gondolom tele lesz egy perc alatt cáfolható hazugságokkal,,-mivel a te szavaid lesznek idézve!:d
ICS a te aranyköpéseiddel lesznek tele:
ICS😒zükségünk van a romák sebzésfölényére a SERHUN sebzéshez....
pár évvel később: Én ártottam a legtöbbet a romáknak...
/Ami igaz is lenne ha a romák helyett a magyarokat írtad volna/
De mivel a te szavaid lesznek idézve így igen tele lesz 1 perc alatt cáfolható hazugságokkal XD
Magad alatt vágod a fát Rovarcsászár XD
Na ezért érdemes a KARD-ba lépni, intelligens, képzett, kreatív emberek vesznek körül.
Köszi a cikket!
Bújtatott KARD propaganda!
A KARD lepett ki eszetlenul az asteriabol ezzel orokre szopoagra allitva minket
Szeretem a kommentjeidet. Akkor jeticsicskak voltak akik NEM akartak kilepni, de most a kard a hibas azert, amit anno tamogattal. 😃 😃 😃
A Kard az érzelem vezérelt emberek gyülekezete, akik ráadásul lépten-nyomon külföldieknek adják el az accountjaikat.
Én SOHA nem adnám el külföldinek a karakterem, akkor sem, ha nagyon jó árat fizetne érte.
Érzelemvezérelt játéktechnikusokat a kormányba!
MEg néhány állat 😉
De azok a legjobbak 😃
Nos nehéz.
Egyrészt igazat adok HP és ICs féle elemzéseknek, mert az ország stabilitása fontos. Fontosak a bónuszok, fontosak az ország külpolitikai stabilitásának megőrzése illetve egy nagyon fontos elemzést még igaznak vélek, hogy totálisan felkészületlenek vagyunk bármiféle harcra ahol a román, görög és argentín trió ellenünk fog ütni. Szerbiát nem számolom bele, talán a legszerencsésebb helyzet az, hogy nem ütnek ellenünk de mellettünk sem fognak.
Ez a nagy külpolitikai helyzet.
Ugyanakkor a Román NE mellett érvelőknek tökéletesen igazuk van abban, hogy unalmas a játék (játékélmény), utáljuk a románokat és csak egy befosos kis sz@rok vagyunk, mert egy játékon belül félünk attól, hogy eltörölnek. És akkor mi van? Ebben még ICS is egyet ért, hogy akár jobbá teszi a közösségünket. A régóta várt babyboom is bekövetkezne. De felkészületlenek vagyunk, egy hónapos kormányok nem tudják és nem akarják megvaltoztatni az eRepublik posványát, jelenlegi szövetségi rendszerét. Habár nem szavaztam (IRL tényezők miatt, de egyet értettem azzal a programmal, hogy a jelenlegi kormány újabb utakat nyisson. Nem gondolom, hogy ajtóstól kell a románoknak ugrani (de ha ezt teszi a kormány tisztelni fogom döntését), de szerintem hosszabb távú tervezés kell, mert egyik napról a másikra nem lehet színt és buszt váltani. Tisztelem a SerHun politikát és tökéletesen megértem, de ha egyedül maradunk eltörölve, legalább tiszta lappal indulunk. Újra említhetjük a kapcsolatokat. Magyarország nem a legerősebb állam denem is gyenge, mindig akad majd erős ország az oldalunkon akik majd a szövetségesünk lesz. De könyörgöm előre kell tervezni és propagandát kell csinálnom, hogy MI MAGYAROK UNJUK a jelenlegi rendszert.
tiszta lappal? hova? örülhetünk, ha z eredeti régióinkat vissza tudjuk majd rw-zni. Ausztriába abban a pillanatban mennek be a szlovének, szlovákiába a lengyelek, németek kirw-zik magukat, rajtuk keresztül ismét megindulnak a lengyelek, ukránokhoz meg bemennek a románok. Na, innen majd merrefelé akarsz kitörni? AS-sel Izraelbe???
Az eredeti területeinket egy kaja bónusz van - gyakorlatilag alá lehet írni a kivándorlást, a kicsik meg éhenhalnak - ha jönnek egyáltalán, mert egyetértek azzal, hogy ez a játék már elérte a terjeszkedése határát, aki akarta, kipróbálta.
A cél a nagyok/öregek itttartása lenne, hogy a jelenelgi erőnket ne veszítsük el.
"Mi magyarok unjuk a jelenlegi rendszert" - meggyőződésem, hogy erős kisebbségben vagytok, csak a tömeg nem nyilvánít véleményt
Ez így nem igaz, mert játéktechnikailag könnyen, kevés erőforrással kivitelezhető a területek visszaszerzése rw-k útján.
Persze ehhez az is kell, ha a nagyságos asszonynak azt mondjuk, hogy például szombat hajnal 3 órakor kelés mert rw-t indítunk, akkor örömmel felkelni akárcsak 20 percét is, és nem prüszkölni.
A "nagy, és bölcs öregekben" általában még annyi sincs, ha itt hagyják ezt a jetifost, legalább annyi hazafiság lenne bennük, hogy magyarnak adják oda/adják el a karakterüket. Erről meg ennyit.
Hogy RW-zed vissza a kajabonuszt?
nem a magyar területek visszarw-zése a kérdéses, olvasd el, mit írtam...
Kistivadart kérdeztem csak nem írtam ki sry
Nagyszeru cikk, varom a folytatast!
A cikkes avataron meg van sapek 🙂