Join the new world

Köszöntöm a kedves olvasót!

Térben és időben is távolra vezetem az érdeklődőket. Térben azon belső –ázsiai vidékre, melyet több néven is emlegettek a történelem folyamán: Kelet-Turkesztán, Dzsungária, Kis- és Nagy-Bakária, Ujgurisztán. Időben 2000 évvel ezelőtti események indítják meg a magyarság őstörténetének ottani fejezeteit.
Homályban a nemzeti múlt, jelen és jövő.
Homályban a magyar emlékezet és vele a magyar eszmélet.
Három mondást kell felidéznünk:
-Elvész a nép, amely tudás nélkül való, és amely a legfontosabb tudásnak, az önmagáról való igaz tudásnak híján van.
-Elvész a nép, amely meghasonlott önmagával, és eltűri, hogy nemzeti összetartozó kötelékeit fellazítsák.
-Mert a közszólás szerint, akit Isten nagyon meg akar verni annak előbb az eszét veszi el.
Szerezzük vissza hát igaz tudásunkat valós múltunk megismerésével.




Bevezető az ujgur /uigur-jugur/ nép kutatásaival kapcsolatban

A magyarságeredetről szóló történelmünk politika volt, méghozzá Monarchikus politika. A mai napig a magyarságnak a Monarchia politikáját és a Monarchia történelmét tanítják.
Egész őstörténetünket 1821-ben találták ki. Kiszely István kutatásai során megtalálta a bécsi kancelláriának azt a leiratát, amelyben fölkérik az osztrák történészeket, hogy a rebellis magyaroknak egy olyan őstörténetet írjanak, amelyre nem büszkék. És akkor kitalálták azt a bohócságot, hogy őseink valahol az Ob folyó alsó folyása mentén, az Uráltól keletre együtt éltek a finnekkel.

A japán tudósok által végzett nagy genetikai vérvizsgálat alapján bebizonyosodott, hogy az ujgurok rokonaink.
A marker-gén vizsgálatok bebizonyították: az a marker-jelleg, amelynek legnyugatibb elterjedési területe a Kárpát-medencében a magyaroknál van, legkeletebbre Kelet-Turkesztánban a mai ujgurok és jugarok lakta területen fordul elő, de megtalálható Mongólia egyes délnyugati területein is. E két népesség között élettani, immunológiai rokonság áll fenn. Nem fordulnak elő ezek a markerek a finneknél és az ugoroknál, de megtaláljuk a mai finnugor népeknél, ezzel a biológia kizárja a magyaroknak a finnekkel és az ugorokkal való közös ősiségét (bármiféle ősi kapcsolatát), ugyanakkor bizonyosságot nyert az a tény, hogy a magyarság átvonult azon a területen, ahol a mai finnugor népek éltek/ élnek.
Azóta a finnek 2003-ban átírták tankönyveiket. Az új finn történelemtankönyvek így kezdődnek: „eddig az volt a nézet, hogy a magyarokkal rokonok vagyunk. Mára kiderült: barátság van, de genetika nincs.”
A kínai tudósok úgy vélik, hogy a magyarok a hunok leszármazottai. Kínában tehát a magyarság belső-ázsiai, hun származását vallják.
Az ujgurok egyetlen nemzetet fogadnak el rokonnépként: a magyarokat.

A magyarság ázsiai /török/ eredét kutatók közül a két legnevesebb:
Vámbéry Ármin (1832-1913) turkológus és Ázsia-kutató.
Stein Aurél (1862-1943). 1900 és 1931 között négy nagy jelentőségű expedíciót vezetett Belső-Ázsiába. Ásatásokat is végzett a hajdani ujgur főváros-Asztana- temetőjében. Az általa gyűjtött kéziratok és régészeti tárgyak jelentős része a British Museumba került.

Máthé Lajos 2006 nyarán, saját költségén kutatta a magyarok rokonait Belső-Ázsiában.
Máthé Lajos, csak úgy, mint Kiszely István vagy éppen Bakay Kornél, szintén tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Ám, csak úgy, mint előbbi kettő, ő is kilépett a magyar tudomány "fellegvárából". 2006-ban pedig elindult, hogy Kőrösi Csoma Sándor végakaratának megfelelően eljusson Belső-Ázsiába, a mai Kína területére, s ott felvegye a kapcsolatot rokonainkkal, az ujgurokkal. Sikerült is megtennie, de nem volt könnyű feladat - az út néhol életveszélyes volt.
Sikerült 35 kg feljegyzést, könyvet, hang-és képanyagot hazahoznia. Ebben 350 ujgur népmese, 250 rege és monda, 4400 népdalszöveg, valamint számos közmondás, mondóka, feljegyzés és szakcikkek fénymásolata található. Mindezt kiegészíti kb. 35 óra hanganyag, 30 óra mozgókép és kb. 1200 fényképfelvétel. 40 db DNS mintát is vett ujguroktól, amely már feldolgozás alatt van.
Rendkívül nagy anyagot sikerült tehát hazahoznia, amit csak hosszú évek alatt lehet teljesen feldolgozni.



Ujguria területe:

Az egykori Ujgurisztánt jelenleg Hszincsiang-Ujgur Autonóm Tartománynak (Xinjiang Uygur Zichi Qu) hívják; ez a Kínai Népköztársaság északnyugati egyhatoda. Délen a Himalája északi hegyvonulata határolja, a Kunlun. Az ország közepén nyugat-kelet irányban a Tien-San hegyvonulat húzódik, ahol a legmagasabb pontja 7719 méter magas Kongur Shan hegycsúcs. Két nagy medencéje van: Dzsungária és a Takla-Makán, melynek legnagyobb része a Tarim-medence. Kevés folyója van. A leghosszabb a Tarim-folyó. Nyolc tava van, a legnagyobb tava a Lop-Nor-tó, de vannak időszakos tavai is. A szárazföldi kontinentális éghajlatnak köszönhetően a terület nagy része sivatag, csapadék alig esik, évi 250-500mm átlagosan.
Főbb nemzetiségek: Ujgur – 45% Han – 41% Kazah – 7% Hui – 5% Kirgiz – 0,9% Mongol – 0,8% Dongxiang – 0,3% Tadzsik – 0,2% Xibe – 0,2%

A kínai han nemzetséghez tartozó betelepülők különböző kiváltságokat élveznek. Az ötvenes-hatvanas évek intenzív betelepítési hullámainak következményeként az ujgurok aránya 50 százalék alá csökkent. Ez a tény azonban nem akadályozza abban az ujgurokat, hogy – egyre erőszakosabb módszerekkel – egy önálló, független állam létrehozását szorgalmazzák.
Első lépcsős követelésként a kisebbségi jogok számonkérése van napirenden, a tartományban ugyanis minden komolyabb állami és párt-beosztás han (azaz betelepült kínai) kézben van.
Tiltakoznak a területükön végrehajtott kínai atomkísérletek ellen. És továbbra sem adják fel függetlenségi törekvéseiket. Erre azonban vajmi kevés az esély, hiszen Peking soha nem mondana le egy olyan régióról, amelynek földje 122- féle ásványkincset- köztük olajat, gázt, szenet és aranyat rejt.
Ha megnézzük ezt a térképet, arra lehetünk figyelmesek, hogy a jelenlegi KNK területének mintegy 30 százaléka finoman szólva nem ősrégi kínai föld; Tibet problematikáját valamennyien ismerjük, Ujgurisztánról most beszélünk, Belső-Mongólia pedig hasonló pályaívet tudhat a magáénak, mint Kelet-Turkesztán – ütközőzónaként kezdte, kérészéletű államként folytatta, kínai „autonóm” tartományként fejezte be a népköztársaság kikiáltása után.



Ujgurisztán történelme:

Följegyzések szerint a mai Mongólia északi részében, az Orkhon, Tula és Szelenga folyók mellékén élt az ujgúrok népe, s úgy látszik, a hiung-nu, vagyis hun népnek volt uralkodó, mindenesetre, pedig egy jelentékeny törzse. Kezdetben semmiféle uralkodót nem ismertek, azután 500 évig egyes nemzetségek főnökei alatt éltek, mígnem Buka kán kezdett uralkodni, kinek székhelye, Ordubalik, az Orkhon folyó partján, a Karakorum hegy alján volt, s aki, meghódítva a mongolokat és kirgizeket, Tangutot, Tibetet és Kínát, s adófizetőivé tevén a nyugati országok fejedelmeit, óriási birodalmat alapított. Az ujgur hagyományok Buka kánja kétségkívül azonos a hiung-nu birodalom alapítójával, kit a kínai évkönyvek Mao-Tun néven emlegetnek, s akinek birodalma Koreától Kicsakig és a Kaspi-tengerig terjedt. Uralkodott Kr. e. 209-174-ig.
A máig élő ujgur hagyomány szerint élt Közép-Ázsiában két testvér, "10 ujgur" és "9 ujgur". Tőlük származik e pusztai nép két csoportja: a kínai Hszincsiang területén élő népcsoport a "9 ujgur" népe, míg a "10 ujgur", az onogurok Európába vándoroltak, s ők a magyarok ősei - tartja a máig is élő legenda. Az ujgurok a mai napig számon tartják a magyarságot, mint távoli rokonokat. 14 milliónak tudják az Európában élő magyarok számát, Kelet-Ázsiában 22 millióan vannak, így a törzs leszármazottait 36 milliós lélekszámúra becsülik.
Kínai, iráni és görög források már az időszámításunk előtti harmadik században beszámolnak a közép-ázsiai harcias ujgur törzsekről („fehér emberek hosszú, világos hajjal” – ahogyan egy korabeli kínai utazó látja őket), akik a Sárga folyó és a mongol sztyeppék között éltek.
Ujgurisztán az ujgurok otthona volt legkevesebb 2000 éven át, amely idő alatt kisebb megszakításokkal szabad és független ország volt, szemben a kínaiak állításával, mely szerint Ujgurisztán ősi, elválaszthatatlan kínai föld.
A történelmi tények világosan bizonyítják, hogy Kína ezen állítása történelem hamisításon alapszik, annak a reményében, hogy az elnyomás és az asszimiláció eredményeit idővel legitimálhatja a világ szemében.
A kínai inváziók sora Kr. e. 104-ben kezdődött, és azóta Ujgurisztánt többször foglalták el kínai csapatok, ám ezek a megszállások soha sem voltak hosszú életűek.
Felettébb tetézte a helyzetet, hogy az ujgúrok területén haladt át az ősi selyemút, mely fontos kereskedelmet bonyolított Európa és Kína között. Ezt a területet a kereskedelmi fontossága miatt, több idegen hatalom is birtokolni szándékozta a történelem folyamán.

Kr. e. 104 és Kr. u. 751 között hat kínai hadjárat indult Ujgurisztán ellen. Ezalatt a 855 év alatt, a kínaiak mindössze 157 évig uralták Ujgurisztánt, és mint ahogy a hadjáratok gyakorisága mutatja, ez az uralom mindvégig csak részleges és időleges maradt. A fennmaradó 698 évben Ujgurisztán szabad és független ország volt.
A nyolcadik században már igazi államuk is van, melynek legfontosabb szövetségese a déli szomszéd, Tibet, illetve az egyre erősödő, és a nyugat felől egyre komolyabb geopolitikai nyomást kifejtő iszlám.
A középkori (meglehetősen zaklatott) ujgur történelemből egyetlen históriai pillanatot feltétlenül szükséges kiemelnünk, ennek – nem túlzás! – világtörténelmi jelentősége miatt: 751-ben, a közép-ázsiai Talass folyó völgyében az egyesült ujgur-muszlim-tibeti seregek hatalmas győzelmet aratnak a területre benyomulni szándékozó kínai Tang dinasztia reguláris csapatai fölött; visszaverik őket s ezzel eldőlt, hogy ez a vidék lesz egyfelől az iszlám, másfelől a kínai civilizáció közötti kulturális és földrajzi törésvonal.
A mindössze fél évszázadot megélt, kirgiz támadás nyomán összeomló birodalomból Kasgar központtal, 840-ben újjáalakuló ujgur királyság ritka virágzásnak indul és a muzulmán vallást felvevő nép a mandzsu kínai hódításig függetlenségben él.


Az Ezer Buddha-barlangok egyikének belső terme

Az ujgurok önkéntesen csatlakoztak a Mongol Birodalomhoz, ahol 207 éven keresztül megtartották függetlenségüket és fontos szerepet játszottak annak kulturális és politikai életében. A fennmaradó 800 éven keresztül Ujgurisztán teljesen független volt, a jólét és fejlődés saját útját járta.
A mandzsu hódítók mintegy egy millió polgári lakos élete árán 1876-ban elfoglalták Ujgurisztánt és formálisan is betagolták a Mandzsu birodalomba, Xingjiang (vagy Sinkiang, amelynek jelentése "új tartomány") Tartomány néven. Ezen időtől fogva Ujgurisztán folyamatosan katonai közigazgatás alatt állt. 1949-ig 42 fegyveres felkelés tört ki (átlagosan négyévente) a mandzsu uralom ellen, a függetlenség visszaszerzéséért.
1933-ban az ujgurok Ujgurisztán déli részén megalakították a Kelet-Turkesztáni Iszlám Köztársaságot, majd Ujgurisztán egészén a második Kelet-Turkesztáni Köztársaságot. Az előbbi államalakulat 3 évig, míg az utóbbi 5 évig állt fenn.
A kommunista Kína 1949-ben foglalta el Ujgurisztánt, és 1955-ben változtatta XUAR-ra a nevét, azóta is gyarmatosító uralmat valósítanak meg Ujgurisztánban.
Az ujgurok 1954 óta, a kockázatok és veszélyek ellenére tüntetéseket és felvonulásokat szerveznek, földalatti mozgalmakat alakítanak, hogy kivívják jogegyenlőségüket vagy akár függetlenségüket, harcuk mely csúcspontját 1996-ban érte el, soha sem szűnt meg. Legutóbb 2009-ben voltak komolyabb tüntetések az ujgur tartomány fővárosában, Urumcsi-ban: nem hivatalos források szerint a Han rendőrterror több mint 140 halottat és 800 sebesültet eredményezett.

Az elmúlt években Peking számtalan ujgurisztáni mecsetet és iszlám iskolát záratott be, több tízezer muzulmánt vett őrizetbe, s mindezt nagyon ügyesen, a napjainkban az állami erőszakszervezeteket szinte mindenre feljogosító, terrorizmus elleni fellépés jegyében. Kína nem habozik jelentős nemzetközi érdekérvényesítő képességét bevetni annak érdekében, hogy a külföldre menekült – általa szélsőségesnek bélyegzett – ujgur mozgalmárok ott se érezzék biztonságban magukat.

Az Ujgur Világkongresszus (Dunya Uyghur Qurultiyi) nevű pártnak otthont adó Németország diplomáciai csatornákon szinte havi rendszerességgel szokta kikérni magának a „fokozott kínai érdeklődést”, amibe olykor még emberrablási vagy gyilkossági kísérlet is belefér – természetesen egyetlen ilyen eset sem köthető bizonyítható módon a pekingi hatóságokhoz.
2004 óta pedig Washingtonban működik a magát Kelet-Turkesztán Száműzött Kormányának nevező politikai szervezet (Dogu Türkistan Süngündeki Hükűmeti). Mondanom sem kell talán, hogy ezek ketten (a németországi és az amerikai ujgur szervezet) nem ismerik el egymást és gyakran kölcsönösen anyáznak is, tehát lehet abban valami, hogy a rokonaink.
1996 óta a tartományban különleges rendőri és katonai alakulatok tartózkodnak, és a belügyi adminisztráció nagyszabású, komplex műveletsorozatot indított a szakadárok ellen, amelynek a mai napig nincs vége.



Az ujgur civilizáció

A történelmi feljegyzések szerint az ujgurok történelme több mint 4000 évre nyúlik vissza. A történelem során az ujgurok egy sajátos kultúrát és civilizációt fejlesztettek ki, és járultak hozzá az emberi civilizáció fejlődéséhez.
A századok során az ujgurok három fajta írásrendszert használtak. A VI. és VII. században a kök-türkökkel közösen a orhoni róvást használták. Később bevezették az ujgur írásként ismert irásrendszert., ez az írás mintegy 800 éven keresztül volt használatban, és az ujgurokon kívül más türk népek, a mongolok és a mandzsuk is használták, kínai uralmuk kezdeti szakaszában. Az Iszlám X. századi felvétele után az arab abc került bevezetésre, ami a XI. századtól vált általánossá. A korai ujgur irodalmi alkotások nagy része buddhista és manicheus vallási szövegek fordítása ám van köztük narratíva, költemény és epikai munka is.
Az iszlám felvétele után az ujgurok megőrizték kulturális vezető szerepüket Közép-Ázsiában. Az ujgur írástudók felvirágoztatták az újra birtokba vett világot, az ujgur irodalom felvirágzott.
Az ujgurok kiterjedt orvosi ismeretekkel és gyakorlattal bírtak. Az ujgurok más területeken is magas szintet értek el, mint az építészet, művészet, zene és könyvnyomtatás. Nyugati tudósok munkája szerint, Ujgurisztánban fellelt dokumentumok tanúsága alapján megállapítható, hogy ujgur földműves hivatalos nyelvezettel megírt dokumentum megírására volt képes akkor, amikor Európában erre még csak keveseknek volt meg a kellő ismerete. Megállapították, hogy az ujgurok könyveket nyomtattak már évszázadokkal azelőtt, hogy Guttenberg felfedezte volna a nyomdát. Az is tény, hogy az ujgurok nagy hatással voltak a középkori kínai költészetre, irodalomra, színjátszásra, zenére és festészetre.


Emin Minaret Turfán városában

Többek között 62 féle hangszert készítettek. Több száz neves tudósuk volt.
Az egykori magyarokéval rokon sámánista világnézetüket előbb a buddhizmus,majd az iszlám vallás váltotta fel, de a keresztény vallásnak is voltak követői körükben. Az ujgurok építette Ming Oy vagy az Ezer Buddha Temploma még megtekinthetők Kucha, Turfán és Dunhuang városaiban, ahol a kanchou ujgurok éltek.
Az iszlámot 934-ben vették fel, mely az ujgurok egyetlen vallása, mind a mai napig.
Az ujgur hatalom, tekintély és kultúra a történelem hosszú folyamán át virágzott és több mint 1000 éven át uralta Közép-Ázsiát majd meredek hanyatlásba kezdett a mandzsu invázió után, majd a nacionalista de különösképp a kommunista Kína uralma alatt.

A magyar és ujgur nép közötti párhuzamok:

-Az ujgurok és magyarok népdalai között sok a közös vonás. Nemcsak pentaton, hanem ereszkedő dallamú, hangsúlytalanul végződő, kvintváltós mindkettő. Azonosak a visszatérő dallamok zenei komponálásai is.
-Sok megegyező szavunk van (pl. alma, szakáll, dob, bicska) de van még több száz szó, ami nagyon hasonló.
-Népművészetük alapmotívumai (tulipán, szegfű, gránátalma, páva, búzavirág) azonos a mi népművészetünkével, táncviláguk, meseviláguk közel áll a miénkhez. A menyasszonyi láda díszítése szinte teljesen megegyezik a miénkkel, vagy pl. őseik temetésekor ők is kopjafákat állítottak!
-Nem hétköznapi használati írásuk közel áll az ősi magyar rovás íráshoz.
-Ma is főbb ételeik közé tartozik a keng (pörkölt), a takeng (a gulyás), a csuro (túró), a hurka, a csörege, a lebbencs. Egyik kedvenc ételük a dapandzsi, amelyet soha nem felejt el, aki megkóstolta. Egyfajta átmenet a pörkölt és a paprikás csirke között. Tartozékai: csirke, hagyma, fokhagyma, édes zöldpaprika, a bogyiszlóihoz hasonló erős paprika, krumpli, római kömény, őrölt szecsuáni bors, olaj, szójaszósz és - igen - sör, noha a legtöbb ujgur muzulmán.



Csak mellékesen jegyzem meg, hogy az ujgúr területeken mintegy 250 kisebb-nagyobb piramis helyezkedik el, ezeket nem olyan régen műholdak segítségével fedezték fel. A kínai kormány ezeket igyekszik titokban tartani…

Források:

Bakay Kornél, Kiszely István, Máthé Lajos munkássága és művei.

Ajánlott videók:

Ujgur tánc
Ujgur-magyar üveges tánc
üveges tánc
népzene
népzene cimbalmos kísérettel 1.
népzene cimbalmos kísérettel 2.
Ujgur zenés műsor
Ujgur hölgyek, arcok

Ajánlott cikkek:

Pályázati felhívás! Videó készítésre fel!
www.erepublik.com/hu/article/2243062/1/20

[ICS] Airstrike
www.erepublik.com/hu/article/2243611/1/20

Ha teheted, üss a hadügyi közlöny szerint: http://www.erepublik.com/en/newspaper/hadugyi-kozlony-177586/1