[Reakció] Gondolatok az elnöki tisztségről, a kormányokról, és az országról
Mandalaa
Kmerse - [ALELNÖKI LEKÖSZÖNŐ] Egy hónap belső nézetből II őszinte írása nyomán először kommentelni akartam a cikk alá, de aztán meggondoltam magam, és inkább a publikáció szintjére emelem a tétet.
Igazából nem először írok az elnök és a kormány szerepéről. Ha valaki olvasta a (KORKOMIN) ideológiája című írást, akkor talál benne ismerős idevágó gondolatokat.
Mostanában a helyzetet az, hogy eMO elnökének nagyon nem éri meg lenni. Tudniillik úgy általában nem azt nézzük mi magyarok, hogy hogyan segítsük az elnök és a stáb munkáját, hogyan állhatnánk mögé, hanem azt figyeljük, mikor lehet a legelső gyanús alkalommal jó nagyot belerúgni, kárörvendeni, a fájó pontokat gondosan és alaposan masszírozni, stb.
EZ JOGVÉDETT MAGYAR SPORT KÉREM SZÉPEN, vagy inkább HUNGARIKUM!
A következő dolog az, hogy a vállalkozó szellemű elnöknek ezzel tisztában kell lennie, és képesnek kell lennie felülkerekedni ezen. Ha hibázott, azonnal beismerni, szembenézni, és nem venni tudomást a hiénákról. Csak a csendes, jóindulatú többségre kell koncentrálni, értük kell cselekedni. Mindenki hibázik, még én is.
😃Na jó, ez erős volt.
😛
Szóval egy elnöknek nem szabad azon aggódnia, hogy egy becsúszó baki, vagy kudarc esetén mit szólnak majd hozzá, hanem erősnek kell maradni, be kell ismerni, azonnal a lehetséges kijavításán dolgozni, továbblépni, a célokért küzdeni. Ezzel teszi a legjobbat az országának.
Egyébként, ha nem így tesz, eleve bekódolta a végleges bukását. Vannak arcok, akik tesznek róla, hogy „szarul” érezze magát az elnök. Ezzel együtt kell élni, és ki kell küszöbölni amennyire csak lehetséges.
Másik oldalról viszont a kormánynak kínosan ügyelnie kell minden körülmények között a tiszta, érthető, őszinte, egyenes kommunikációra. Kolosh kormány az első két hétben ezt szépen hozta is. Utána egyszerűen felőrlődött.
Higgye el mindenki, hogy a habozás nélküli őszinteségnek van a legnagyobb értéke. Tiszta sör kerül a söröspohárba, elejét veszi a napokig tartó csámcsogásnak, és méltányolni fogja a társadalom nagy része.
Ide tartozik még az is, hogy meg kell érteni minden felelős beosztású embernek eHazánkban, hogy nem kettő különböző játékban játszunk, hanem ugyanabban. A pozíciójánál fogva benne van egy vérkeringésben, amiből a többség nem érzékel semmit. A játékélményt veszi el mindenki mástól a nem törődömségével, hogyha kirekeszti az információáramlásból. Azért vannak a közlönyök, hogy használják azokat, mégpedig erre a célra.
Amire leginkább pöccenek az a lopkodás. Milyen játék az, ahol lopnak? Ez mindig visszatérő probléma?
Erre ki kell találni valamit, mert a legjobb teljesítményű kormány megítélését is a földdel teszi egyenlővé most már a gyanú is.
Végezetül nekem nagyon jól esett olvasnom Kmerse cikkét. Örülök, hogy vállalta, és megírta, köszönöm.
🙂
Mandala
U.i: Elnézést, ha esetleg itt-ott keményen fogalmaztam, én egyelőre így látom ezt az egészet.
Comments
Reakció?! Pfuj!
majd valamikor elolvasom addig is vote : D
Kedves vagy, hogy látatlanban díjazol. : )
egyetértek
nagyon jó cikk. grat.
"Mostanában a helyzetet az, hogy eMO elnökének nagyon nem éri meg lenni. Tudniillik úgy általában nem azt nézzük mi magyarok, hogy hogyan segítsük az elnök és a stáb munkáját, hogyan állhatnánk mögé, hanem azt figyeljük, mikor lehet a legelső gyanús alkalommal jó nagyot belerúgni, kárörvendeni, a fájó pontokat gondosan és alaposan masszírozni, stb.
EZ JOGVÉDETT MAGYAR SPORT KÉREM SZÉPEN, vagy inkább HUNGARIKUM!"
Jah, mint ahogy a lengyeleknél is bukott csata után azonnal impícseltek. Biztos letöltötték torrentről a hungarikumot.
Nagyon egyetertek a cikkel, annyit fuznek hozza, hogy van meg egy problema, nincsenek az orszagnak tervei, istenitjuk a hidepitot, es utaljuk a hidrombolo elnokot. Szerintem a bonuszos regiok megtartasa egy hosszu tavo cel kellene legyen az orszagnak fuggetlenul attol, hogy ki az elnok, egyszer kellene megtervezni, vesz forgatokonyvet irni minden lehetseges dologra, es atadni az uj elnoknek, hogy itt van terv, ehhez kell tartania magat.
RL: Az egyik fontos kulonseg a nyugateuropai veztes es a kozep kelet kiskiralysagok kozott, hogy nyugaton van egy hosszutavu cel, ami az orszagot szolgalja, tokkmindegy milyen politikai part van tobbsegbe, ahhoz kell tartania magat, mig kozep kelet europaba mas a helyzet ezt nem kell ecsetelnem.
Hosszú távú tervek az erepen? Nehezen. De jobb is , hogy nincs. Inkább alkalmazkodjunk a változó feltételekhez. A Hupakolas hidat nem építjük ujjá, mert látszik, hogy nehezen tartható. És a kormány helyesen más lehetőségeket keres.
A lopás meg az IRL politikából jött át.
Pedig nem bonyolult a recept: nem kell lopni, nem kell ellenségekkel tárgyalni és békét kötni velük és nem kell hazudni.
Ez igazán nem lenne sok, de koloshnak és a szivárványszínű bandájának nem jött össze a háromból egy sem.
Ezt kellett megköszönni nekik?
Komolyan?