Join the new world

Kb. 1 hete írtam kettő cikket a régióbónuszokkal kapcsolatban. Persze nem sokkal a cikkek megjelenése után megint változtattak a gazdaságon, mely érintette a régióbónuszokat is.
Az újításon keresztül az adminok egyértelműen jelzik felénk, hogy nem dísznek szánták a régióbónuszokat, az bizony fontos (lesz).
Előbb rövid áttekintés a szabályokról, majd számításokat végzünk, és láthatjuk majd hol csapódik le a különbség. Szerintem érdekes lesz.


ESZME
Az adminok az országok földrajzi egységeit, a régiókat úgynevezett bónusz tulajdonságokkal ruházták fel, régiónként eggyel. A háborút ösztönözvén, a 10 féle bónuszrégió közül minél többet birtokol egy ország, annál nagyobb lesz az állampolgárainak tulajdonában lévő cégek termelékenysége.
Közelebbről azt is meghatározták a fejlesztők, hogy melyik bónusz hat a fegyveriparra (fegyvercégek+fegyver alapanyag), és melyik az ételiparra (kajacégek+ételalapanyag):




Néhány szabály
- Ha ugyanabból a bónuszfajtából több is van az országban, az attól még 1x számítódik bele a bónuszba.
- Kereskedelmi útvonal: A birtokolt régióknak összeköttetésben kell állnia a főváros régiójával saját régiókon keresztül. Ha megszakad az összeköttetés, azaz nincs egyetlen saját szomszédos régió sem, melyen keresztül eljuthatnánk a fővárosba, akkor ugyan sajátunk a régió, de elszigetelt régiónak minősül, így bónuszhatása sem érvényesül.


eMO-n alapból 2-2 bónuszrégió van:


Bónuszonkénti termelés táblázata



A 0 és 100% közötti különbség éppen a duplája.



BÓNUSZOK HATÁSA A GYAKORLATBAN
Arra gondoltam megnézhetnénk egy 100% bónusszal rendelkező országot, egy 0%-kal rendelkező országot, valamint bennünket is:

Brazília a fékelők hazája(mindkettő 100😵
Jellemzők:
- fizetés: 49,55 BRL
- ételalapanyag: 0,09
- fegyveralapanyag: 0,11
- árfolyam: 390 BRL
- 1 munkára jutó termelés bónusszal: étel: 200 q5; fegyver: 20 q5

Önköltség
1 db q5 étel: 0,7 brl
1 db q5 fegyver: 7,98 brl


Olaszok (mindkettő 0😵
Jellemzők:
- fizetés: 65 ITL
- ételalapanyag: 0,31
- fegyveralapanyag: 0,35
- árfolyam: 1090 ITL
- 1 munkára jutó termelés bónusszal: étel: 100 q5; fegyver: 10 q5

Önköltség
1 db q5 étel: 2,2 ITL
1 db q5 fegyver: 24 ITL


Magyarok (mindkettő 40😵
Jellemzők:
- fizetés: 36,12 HUF
- ételalapanyag: 0,11
- fegyveralapanyag: 0,12
- árfolyam: 406 HUF
- 1 munkára jutó termelés bónusszal: étel: 140 q5; fegyver: 14 q5

Önköltség
1 db q5 étel: 0,87 HUF
1 db q5 fegyver: 8,58 HUF


Magyar önköltség idegen valutában kifejezve:
Brazília: q5 fegyver: 8,24 BRL; étel: 0,84 BRL
Olaszok: q5 fegyver: 23,03 ITL; étel: 2,34 ITL
Magyarok: fegyver: 8, 58 HUF; étel: 0,87 HUF

Önköltségek összehasonlítása a valutakonverzió után:
Brazil eredeti önköltség ételnél: 0,7 BRL ↔ Magyar átszámított önköltség: 0,84 → 0,14 a különbség
Olasz eredeti önköltség ételnél: 2,2 ITL ↔ Magyar átszámított önköltség: 2,34 → 0, 14 a különbség
Brazil eredeti önköltség fegyvernél:7,98 BRL ↔ Magyar átszámított önköltség: 8,24 → 0,26 a különbség
Olasz eredeti önköltség fegyvernél: 24 ITL ↔ Magyar átszámított önköltség: 23,03 → 0, 97 a különbség

A különbségek nem számottevők az önköltségeknél.

Az igazi különbség az 1 fizetésből megvásárolható javaknál jelentkezik:
Egy brazil munkás a fizetéséből 6,21 db q5 fegyvert vásárol, míg
egy olasz munkás a fizetéséből 2,71 db q5 fegyvert vásárol,
egy magyar munkás a fizetéséből 4,21 db q5 fegyvert vásárol önköltségi áron számolva.

Egy brazil munkás a fizetéséből 71,01 db q5 ételt vásárol, míg
egy olasz munkás a fizetéséből 29,55 db q5 ételt vásárol,
egy magyar munkás a fizetéséből 41,4 db q5 ételt vásárol önköltségi áron számolva.



Messzemenő következtetéseket nem vonok le ezúttal. A most bemutatott három ország gazdasági összefüggései így alakultak perpillanat, azonban ezekből nem lehet általánosítani. Vannak más, érdekes eredmények most nem érintett országok körében, melyet egy következő alkalommal megnézhetünk, ha érdekel.


Mandala