Join the new world

Az alábbiakban Bear Grylls nevű meghívottam (fakem) cikkét mutatnám be, hogyan is kell az első napot túlélni erepen.

Bear átlagos figura, olyan mint, én, vagy te, vagy a szomszéd (csak nem ad ki furcsa hangokat, amikor kúrja a szomszéd csajt). A fickónak csupán van egy hobbija, keresi az extrém és félelmetesnek tűnő helyzeteket. Így talált az erepublikra.

Kezdésnek be kellett szopódnia a' internetbe és ehhez természetesen a mi Vágási Ferink segített neki, ő ugyanis tudja, hogyan lehet beszállni oda. A repülés pedig hősünknek nagyon jól megy.

Az érkezés nehéz volt, hiszen mint kiderült a beszívódás során a ruháját elvesztette, szerencsére a sztájlisztok gyorsan helyreállították a haját és adtak neki pár pixel gúnyát, így elkezdhette eszeveszett száguldozását.



Először is csalódottan vette tudomásul, hogy se 500 méteres szikla, se vadul zúgó folyó nincs a környéken. Semmi gond, a civilizáció nagyon messze van és legalább itt nem kell a kamerásra várni, míg lemászik a biztosító kötéllel és onnan is csinál vágóképet.

Szóval szeretett kommandósunk első dolga volt, hogy étel után néz. A vadonban ugyanis mindig a táplálékot kell biztosítani magadnak, márpedig ez itt valóban kemény világ. A Q1-es kaját csak akkor ajánlja, ha nincs más, vagy van hozzá alapanyagod elkészíteni. Mivel a kész étel egyszerű lenne, így nyersanyag keresésbe kezd, hoppá egy klikk múlva véletlenül talál is, hihetetlen szerencse! Mint mondja, ebből nem kell válogatni, akármelyik jó lesz. Figyelmeztet, hogy ezt még ő sem tudja megenni, legalábbis nem ajánlja, mert híg fosás törhet rá 23 percen belül, az meg elég ciki lenne ekkora stáb előtt, valljuk be, igaza van.

A következő dolga, hogy fegyvert faragjon, mert mint mondja, itt nagyon sok állat található. Mindenféle népek élőlényei vadásznak rá, főleg a havasi jeti a veszélyes, mert szőrös talpának köszönhetően nem csúszik meg a jégen se. Ugyan jég nincs, de azért jobb félni, mint megijedni, főleg ha ennyi kamera veszi minden rezdülésed. A következő pillanatban tehát Bear előveszi kiskésit, amivel egy 3 méteres fenyőből pillanatok alatt összeszerel egy Bazookát. Mint mondja, fontos, hogy minden alkatrészt megtaláljuk, mert valamelyik előfordulása igen csekély (scope) (átlagos embernek az alkatrészek összegyűjtési ideje 20 nap, neki 20 másodpercre volt szüksége, de elég hosszú lett volna az adás különben. Érthető, nem?)



Ebben a vad világban a harcedzettség a legfontosabb, így bemelegítésnek húzódzkodik két fa tövében, majd halált megvető bátorsággal beveti magát a helyiek által csak Lana barlangjának hívott sziklás odúba (ki tudja miért?). Természetesen csupán egy kis öngyújtó van nála, ám az operatőr világít a kamerájával, így magabiztosan tud haladni előre. A megpróbáltatásoknak azonban nincs vége, hősünk megéhezik az edzés miatt elhasznált energiától. A reklám szerint ilyenkor kapj elő egy Snickerst, ám csokija nincs még, piacon pedig csak Mikrobinak van elérhető q5-s kajája, szóval elhatározza, amire csak egy ilyen hős képes, (miután bekajál a forgatási szünetben és újra belövik a séróját csövesre) elmegy és harcol az odú legsötétebb ellenfeleivel, a már említett jetikkel. Bazookájával és közben (mikor???) faragott fegyvereivel veszi fel a harcot az ellennel, sőt, némelyiket többször is legyilkolja, hogy az operatőrök minden szögből felvegyék. A harc végén megkapja a megérdemelt csokiját, bazookájával pedig az égbe lőve jelez a mentőcsapatnak: gyertek, mert most már tényleg kurvára elfáradtam és a szerződésem is lejárt.

A végén még mielőtt elfut a messzeségbe, eltorzult arccal visszanéz és azt mondja: Soha ne várd meg itt a holnapot, menekülj, amíg nem késő.

Ezt speciel elfelejtették kivágni.

Köszönjük neki a beszámolóját!