Join the new world

Íme a múltheti krimi folytatása. Remélem elvezni fogjátok. Ha tetszett, akkor vote, és ha még nem vagy előfizető, akkor iratkozz fel. Folytassuk hát:


Mindhárman távoztak a szobából és megkértek arra, hogy várja meg őket itt, amíg eredményre nem jutnak. Körülbelül két óra múlva Dupin bement a dolgozószobába és benézett a Rafaello kép mögé, ahol egy föltört széf volt. Dupin elégedetten bólintott, majd távozott. Poirot nagyban levelezett valakivel, a válaszokkal, amiket kapott nagyon meg volt elégedve. Holmes pedig kiugrott a városba, hogy ott körülnézzen. Este tíz órakor már mindegyiküknek volt eredménye. Összegyűltünk, hogy meghallgassuk, hogy ki mire miből jutott. Az eredmények ismertetését Dupin kezdte:
- Amit nekem sikerült kiderítenem, az az, hogy az áldozat régebben a CIA beépített ügynöke volt a KGB-nél és ezen idő alatt több, fontos dokumentumot megszerzett, melyeket a széfjében tárolt.

Ezek mellett a házban lévők végzettségét megtekintettem, melyből kiderült, hogy a kamerákat bármelyikük manipulálhatta. Itt felvetődött bennem a kérdés, hogy egy egyszerű inasnak minek ilyen tudás. Ekkor bementem a szobájába és módszeresen átkutattam. Több oda nem illő holmit találtam, többek között rejtlelezőt és dekódert. Ezek után a számítógépén kezdtem el kutakodni, de túlságosan is védve volt, mint bármi is indokolná, ezáltal itt kudarcot vallottam. Viszont azt észrevettem, hogy az inasnak van kulcsa a dolgozószobához. De ami a legfontosabb, az az, hogy a Dr. No című könyv nem volt egyáltalán a szobában. Tehát az inas hazudott. Mivel ő szabadon bemehetett az áldozathoz, mikor bevitte a reggelit, magával vitte a kést is, mely hiánya senkinek sem tűnt föl, tekintve, hogy lényegében csak az inas tevékenykedik a konyhában. Ami a legfontosabb, az az, hogy az inas tudta, hogy van egy széf a kép mögött, amiről elvileg az áldozaton kívül senki sem tudott. A gyilkosság indítéka pedig egyszerű volt. Az áldozat ugyanis kapott egy üzenetet, hogy a SZMERS, az orosz kémelhárítás a nyomában van, és beépült a környezetébe. Ebből az áldozat tudta, hogy csak az inas lehet az ügynök, ugyanis gyanúsan sokat tudott róla, a nélkül, hogy bármit is mondott volna. Tehát az inas volt a tettes, minden bizonyíték ellene szól.
- Szerintem más a tettes - mondta Porit, miután Dupin befejezte a beszédét.
- Kicsoda lenne akkor? - kérdezett vissza Dupin.
- Nos, én szintén a múltjával kezdtem el foglalkozni, de azon okból, hogy megismerjem az áldozat jellemét. Ugyanis ha tudjuk az áldozat jellemét, tudjuk, hogy ki az, aki megölhette. Az oroszországi múltját nekem is sikerült kiderítenem, Hastings felügyelőnek köszönhetően. Viszont azt is megtudtam, hogy az áldozat akkoriban kicsapongó életmódot folytatott, amíg meg nem ismerte Natalja Romanovát, a leendő feleéségét. Natalja akkoriban jegyben járt már valakivel, méghozzá Szergej Szergejevics hivatalnokkal.

Az áldozatnak azonban sikerült magához vonzania lányt, miután ellenlábasára rábizonyította, hogy sikkaszt, aki ezért tíz év börtönt kapott. További sorsáról semmit sem tudunk. Ez alapján rájöttem, hogy az áldozatnak nem voltak gátlásai, mikor arról volt szó, hogy az érdekei ezt kívánták. Ez abból látszik leginkább, hogy aki az útjába állt, azt koholt vádakkal börtönbe juttatta. A volt jegyest mi ismerjük. Ő pedig nem más, mint az áldozat testőre, Ivan Ivanovskij. Egyedül neki állt érdekében az áldozat halála. A végrendelet tartalmát mindkét gyermek ismerte, és tudta, hogy ha meghalna az apjuk, a vagyona fele-fele arányban szállna rájuk. viszont, ilyen esetben azonnal őket gyanúsítanák. Ráadásul az apjuk, tekintve, hogy kiváló üzletember volt, minden éven jelentősen megnövelte azon összeget melyet örökölnének. Mivel mindketten minél többet szeretnének örökölni, életben tartják az öreget, amíg hasznukra van, utána hagynák meghalni. Tehát két embert máris kizárhatunk. Az inas nem jöhet szóba, tekintve, hogy ha a munkaadója meghalna sokkal rosszabb állást kapna csak, ha egyáltalán kap. E mellett, ő az áldozat nagybátjának fia, aki a rokonságot eltitkolta, hogy felvegyék ide inasnak, ugyanis ezáltal eltudja lopni az üzleti titkokat, melyeket jó áron el tud adni. Tehát neki sem állt az érdekében az áldozat halála. Maradt nekünk Ivan Ivanovskij, a testőr. Neki a többiekkel ellentétben volt lehetősége a biztonsági rendszer manipulálására, és a kés ellopására. E mellett létrehozhatott hamis riasztást, mely következtében bejutott az áldozathoz, majd megölte, ezáltal véve elégtételt azért, mert ellopta a menyasszonyát és őt magát koholt vádakkal börtönbe juttatta.
- Poirot, maga téved - szólalt meg Holmes. - A tettes más.
Gondolom emlékeznek arra, mikor megbotlottam és elestem. Akkor a szőnyegből kiszedtem némi benne maradt cigarettahamut, melyet a tettes hagyott ott, tehát segítségével a tettes kiléte könnyebben kideríthető. A házban lévő személyek közül egyedül Natalja Romanova nem dohányzik.

Az áldozat szivarozott, tehát az a hamu nem tőle származik. Az inas pipázik, tehát őt is kizárhatjuk. Maradt tehát a testőr és a fiú. Mindketten cigarettát szívnak, viszont más fajtát. Ebből már kideríthettem, hogy ki hagyta ott a hamut, ugyanis pár éve kiadtam egy tanulmányt, melyben kifejtettem, hogy a hamu alapján hogyan lehet meghatározni, hogy milyen cigarettából származik. Ez a hamu pedig Winfield cigarettából származik. Ezt a cigarettát Mr. Johanson szívta, a testőr a Monarch márkát részesítette előnyben. Mindkettőjük levezetésében van még egy hiba: Úgy gondolták, hogy a kés a konyhából van. De, ha ez így van, akkor miért nem tűnt fel senkinek sem a hiánya? A válasz egyszerű: Azért, mert nem onnét származik. A konyhában lévő kések legalább húsz évesek. Viszont a kés, amivel a gyilkosságot elkövették új gyártmány, pedig pontosan ugyanúgy néz ki, mint a házban találhatóak. A kések kora a penge állapotából meghatározható, ugyanis egy kést évente újrafennek, mint ahogy az inastól megtudtam. A városba azért mentem be, hogy megtudjam, hogy ki vett legutoljára kést a gyanúsítottak közül. Ez a személy pedig nem volt más, mint Mr. Johanson. Ő visszatért a házba, méghozzá tizenegy óra tíz perc és tizenegy óra húsz perc között volt itt. Ekkor akadálytalanul bejuthatott az áldozathoz, majd megölhette. Utána távozott a házból, majd felszállt a tizenegy óra harmincöt perckor induló londoni járatra, hogy idehívjon engem és Watsont. Ezt azon okból cselekedte meg, hogy úgy tűnjön, mintha semmi köze sem lett volna az ügyhöz. Csakhogy, az inas tizenegy óra harminckét perckor hívta föl az áldozat fiát, aki így már nem érhette volna el a járatot. Tehát csak akkor érhette el volna a gépet, ha ő volt a tettes.
- Mindhárman tévednek - szólalt meg az ajtóban Mr. Johanson. Kiderült, hogy végighallgatta a jelentéseket. - Jöjjenek, mutatok maguknak valamit. Pár dolgot illetően hazudtunk. A rendőrség már tudta, hogy ki a tettes, ugyanis a kamerák kifogástalanul működtek. A felvételt azért nem mutattam meg maguknak, mivel tudni szerettem volna, hogy tényleg olyan jók-e, mint mondják. - Ekkor beléptünk a megfigyelő központba. Mr. Johanson elővett egy DVD-t, majd behelyezte egy lejátszóba. - Íme a gyilkosságról készült felvétel.
A felvételen egyértelműen látszott a gyilkos: Natalja Romanova, az áldozat lánya.
- Mivel tudnák ezt megmagyarázni?
- A lány nagyon szerette az anyját, és mikor meghalt magába zárkózott. A halálesetért az apját tette felelőssé, mondván, hogy neki kellett volna vezetnie. A balesetnél több gyanús körülnény is volt.
- A teherautó vezetője ittas állapotban volt, és a baleset másik résztvevője rossz sávban ment, ráadásul elaludt a volánnál.
- Ami az áldozat által az italába kevert nyugtató miatt következett be. Ezt az áldozat azért cselekedte meg, mivel úgy vélte, hogy a felesége hűtlen volt hozzá, márpedig ő nem tűri el a hűtlen asszonyt.
- Látják, hogy így együtt milyen jól megállapítják a történéseket? Ajánlom maguknak, hogy dolgozzanak együtt. Most viszont megkérem magukat, hogy maradjanak ma estére nálunk. Mivel az inas és Ivan elmentek ügyeiket intézni, ma este lesz hely mindannyiuknak.
Az ajánlatot természetesen elfogadtuk és nyugovóra tértünk. Éjjel Dupin felől hallottunk egy hangos Heuréka kiáltást. Rájött, hogy ki volt valójában a tettes, ugyanis talált valamit a szobában. Azt mondta, hogy holnap reggel közli majd, hogy mire jött rá. De nem tudta ezt már megcselekedni. Az éjszaka folyamán megölték őt is, méghozzá megfojtották. Holmes miután megszemlélte a tetemet hívta a rendőrséget. Tudta, hogy ki a tettes. De hívása eredménytelen volt. Valamilyen oknál fogva sehogy sem tudott üzenetet küldeni és hívni a rendőröket. Ennek ellenére, délelőtt tíz órakor megjelentek a rendőrök, majd egyikőnk felé fordultak:
-A törvény nevében ezennel gyilkosság vádjával letartóztatjuk. Jogában áll hallgatni, minden amit mond későbbiekben felhasználható maga ellen - majd megbilincselve kivezették a szobából.

Vajon ki volt a tettes? Ki tartóztattak le? Várom a tippjeiteket kommentben. A leleplező és egyben befejező rész 7 napon belül várható. (Ja, és indítok egy új sorozatot, melyhez a háttérizét a befejező résszel egy időben fogom közölni.)