Kárpát Egyetem - Az államok eszközei a külkapcsolatok alakítására

Day 3,046, 08:10 • Published in Hungary Hungary • by Citiizen 2211421
Kárpát Egyetem

Az államok eszközei a külkapcsolatok alakítására
előadó: Istencsaszar


Tisztelt Hallgatók!

Örömmel jelenthetem be Nektek, hogy a nemrég megalakult Kárpát Egyetem előadói gárdájának munkájában én is részt fogok venni, a magánújságom profiljához hasonlóan elsősorban külügyi, diplomáciai, valamint játéktechnikai jellegű előadásokkal, cikkekkel. Egyetemi előadásaim során törekedni fogok arra, hogy a "szokványos ICS-cikkek" esetenkénti személyes véleményező hangvételétől éltérően a "nagy összkép"-pel ismertessem meg az Olvasókat.

Amennyiben lesz rá igény, a továbbiakban egy előadás-sorozattal jelentkezem, ennek első részében azzal foglalkozom, hogy milyen lehetőségei vannak az egyes kormányoknak, államoknak a nemzetközi kapcsolatok terén, azaz milyen ingame (játékon belüli), illetve outgame (játékon kívüli) opciókat nyújt az eRepublik az országok vezetőinek külkapcsolataik intézésére. A későbbiekben sorra kerülhetnek a konkrét nemzetközi trendek, illetve Magyarország jelenlegi és korábbi külkapcsolatai is.



Kezdjük a témánkat a jóval konkrétabb, sokkal inkább megfogható szegmenssel, az ingame eszközökkel!

1. MPP

A legkézenfekvőbb és legszembetűnőbb eszköz az államok közötti kapcsolat kifejezésére. Kizárólag az államok elnökei nyújthatják be és egy kongresszus előtti, 24 órás szavazás dönt az elfogadásáról, avagy elutasításáról. A megkötéséhez 50%+1 szavazat szükséges. Döntetlen esetén tehát elutasításra kerül. 30 napra köttetik meg és az államkasszában rendelkezni kell hozzá 10.000 valutával mindkét félnek.

Ez az eszköz szinte kezdetektől fogva a játék része, mindössze a háborúkban betöltött szerepe változott az idők és a különböző játékverziók során.

Mivel ez az előadás elsősorban az államok rendelkezésére álló eszközökről szólna, nem pedig azok részletszabályairól, ezért én, terjedelmi okokból kifolyólag az egyes struktúrák technikai működését egy későbbi előadás során terveztem bemutatni. Persze, ha valakit kifejezetten ez érdekel, akkor a kommentzónában szíves örömest válaszolok a felmerülő kérdésekre.

Véleményem szerint az MPP-nek 2 fő funkciója lehet:

a, katonai funkció: Ez szerintem nem igényel túl bő magyarázatot. Akivel A ország MPP-t köt, annak nyílt (más néven MPP-s) csatáiban A ország állampolgárai A ország területéről közvetlenül harcolhatnak utazás nélkül. Ezt számtalan különböző cél érdekében fel lehet használni, a kölcsönös segítségnyújtástól kezdve, a több csataopció biztosításán át, egészen a stratégiai védelmi szerepig (egy ország nem fog megtámadni minket, ha sok közös MPP van).

b, diplomáciai funkció: Általában kisebb és nagyobb országok MPP kötése esetén beszélhetünk erről, amikor a katonai erőben fennálló asszimetria miatt nem valószínű, hogy a kisebb állam a nagyobb állam csatáit érdemben befolyásoló sebzést tudna produkálni, mégis rendszeresen és folyamatosan újrakötik az MPP-t. Ezt leginkább a való életben (a továbbiakban: RL) fennálló konzuli kapcsolatokhoz tudnám hasonlítani. Az MPP a diplomáciai kapcsolatok második fokozatát jelenti. Az informális kapcsolat után következő lépcsőfok pontosan arra szolgál, hogy kifejezze, hogy két ország között fennáll valamiféle kapcsolat (érdekközösség, szövetségi tagság, barátság, stb.). Illetve ide sorolható még az az eset is, amikor egy ország egy másikkal kifejezetten valamilyen diplomáciai cél elérése érdekében köt MPP-t úgy, hogy egyébként a két “szerződő” között lényegében nincs is kapcsolat.

Természetesen nem zárható ki, hogy valamely MPP megkötésére ezen funkciókon kívüli okokból (pl. trollkodás) kerül sor, amelyeket én atipikus MPP-kötéseknek nevezek, hozzátéve azt, hogy csak az esetek nagyon kis százalékát jelentik ezek az alkalmak.

2. Ingame szövetségek

Viszonylag új jogintézmény a játékon belül, kicsivel több, mint kettő éve lett bevezetve. Fontos megjegyezni, hogy azt megelőzően is léteztek és működtek szövetségek a játékban, csak azoknak a működése teljes egészében az outgame zónában maradt. Hozzátenném, hogy annak ellenére, hogy sor került az ingame bevezetésre, a szövetségek érdemi munkájának (pl.: kommunikáció, koordináció, stb.) túlnyomó többsége továbbra is a játékon kívül zajlik.

Szövetséget eléggé antidemokratikus módon, elnöki tickettel lehet alapítani. Az alapító országok elnökei küldenek egy ticketet az adminoknak, akik implementálják a szövetség adatlapját a játék rendszerébe. A formáció vezetőjét innentől kezdve mindig ingame, az elnökök választják meg, ahogyan a további tagok meghívását is jóvá kell hagyniuk az alapítók elnökeinek. A továbbiakban a csatlakozni szándékozó vagy meghívott ország kap egy “meghívót”, ami a kongresszusa elé kerül és az minősített többséggel, azaz 66%+1 szavazattal jóváhagyhatja azt.

Egy későbbi előadásban a jelenleg működő szövetségekről is bővebben fogok szólni.

3. Embargó

Az államok számára rendelkezésre álló, bár elég marginális jelentőséggel bíró eszköz az embargó, amelynek lényege, hogy amennyiben A ország kongresszusa 50%+1 szavazattal elfogadja B országgal szemben az embargót, akkor A és B ország között lehetetlenné válik a közvetlen kereskedelem, illetve viszonylag új mellékhatásként, megdrágul a két ország állampolgárainak egymás sajtójában történő publikálása. Az embargó jelentősége mára gyakorlatilag a figyelemfelkeltésre, vagy az antipátia kifejezésére szűkült.

4. Natural Enemy, Airstrike, Declare of War

Clausewitz óta tudjuk, hogy a háború a politika folytatása más eszközökkel, így véleményem szerint nem ördögtől való, ha a külkapcsolatok alakításának eszközeiként tartjuk számon ezeket, az elsősorban háború megnyitására szolgáló intézményeket. Annál is inkább igaz ez, mivel számtalan alkalommal előfordult, hogy egy-egy ország csak diplomáciai célok (pl.: nyomásgyakorlás, szövetséges megmentése, stb.) elérésének eszközeként használta például az NE javaslatot.

Natural enemy javaslatot egyébként bárki benyújthat, légicsapást és hadüzenetet azonban csak az állam elnöke és a megszavazásukhoz szükséges többség is eltérő, hiszen az NE-nél minősített többség, míg a másik kettőnél egyszerű többség is elegendő.



Ezek után térjünk át az outgame eszközökre.

1. Nemzetközi szerződések

Az államok (és bizonyos feltételek mellett a szövetségek) számtalan cél elérése érdekében köthetnek egymással szerződéseket. Ezek lehetnek alapító okiratok (szövetség esetén), bérleti szerződések, megnemtámadási egyezmények (NAP), békeszerződések (van ingame formája is!), szándéknyilatkozatok, barátsági szerződések és még sorolhatnám.

A játék kezdeti szakaszában a nemzetközi szerződéseket az adminoknál kellett letétbe helyezni, akik garantálták azok betartását, így kvázi ingame opció volt, azonban nagyon hamar rájöttek arra a fejlesztők, hogy ezzel tulajdonképpen egy nemzetközi bíróság funkcióját vállalták volna fel, ami sok-sok munkával és vélhetően sok kritikával és elégedetlen állammal jár volna, hiszen jogviták esetén a vesztes fél eleinte mindig a döntőbírót hibáztatja az őt ért kárért. Az adminok ezért aztán elég hamar megszüntették ezt az opciót és ezzel a szerződések átkerültek az outgame szegmensbe.

Mivel ezeknek a szerződéseknek a betartását lényegében semmi sem garantálja, továbbá az esetlegesen kikötött szankciók is adott esetben kijátszhatóak, aminek szintén nincs semmi következménye, ezért aztán az egyedüli dolog, amiben az államok bízhatnak, a pacta sunt servanda, azaz magyarul a “szerződéseket be kell tartani” elv, amely az RL nemzetközi jognak is a legfontosabb alapelve.

Annak ellenére, hogy tényleges kötelező erő nem áll mögötte, a nemzetközi szerződések jelentős többsége általában teljesítésre kerül és elvétve fordul csak elő olyan, hogy az egyik fél megszegi azt. Viszont azt fontos megjegyezni, hogy az idők előrehaladtával a szerződések egyre inkább egyszerűsödtek és konkretizálódtak, kerülve az esetlegesen vitákra okot adó absztrakciót.

A szerződéseket egyfajta, sajátos szokásjog lengi körül, amely például az érvényesség feltételének tekinti főszabály szerint a megállapodás hivatalos közlönyben történő megjelentetését.

2. Informális csatornák

Ezt a szegmenst én csak szimplán sötét-diplomáciának nevezem, mert ennek működéséről, folyamatairól az átlagos játékos szinte semmit sem tud, vagy érzékel. Ezzel együtt ez az egyik legheterogénebb eszköz is, hiszen számtalan mód tartozik ez alá, kezdve az ingame körüzenetektől (ami igazából játékon belüli eszköz, de alapvető rendeltetése nem a külkapcsolatok vitele), a csetes beszélgetéseken át egészen a különféle applikációk és programok használatáig (gmail, teamspeak, stb.).

Az itt használható eszközök, motivációk és célok rendkívüli sokszínűsége miatt, valamint az informális csatornák külkapcsolatokban fennálló fontossága miatt erről a témáról a későbbiekben külön előadást tervezek, így most nem is mennék bele részletesebben.



Köszönöm, hogy elolvastátok az első egyetemi előadásomat, remélem, hogy senkit nem riasztott el a megszokott, nagy terjedelem. Az esetlegesen felmerülő kérdésekre szívesen válaszolok a kommentzónában.

Maradok tisztelettel:
ICS
egyetemi adjunktus