Butterfly effect and generation change - Pillangóhatás és generációink

Day 2,308, 02:32 • Published in Hungary Hungary • by Nalaja

--- magyarul alul, a kép alatt ---
Many old players, some in Hungary, a lot in Serbia faced suddenly the situation that Hungary voted almost unanimously to leave the Asteria alliance, so the formal alliance (not the MPP of course) with Serbia is ceased. How could it be happened? Is it the end of the SERHUN, the longest alliance and true brotherhood of the two gaming communities? I don't think so, however there are some things and processes we should aware of.

Butterfly effect
What were the causes of the Hungarian move? A NAP with Bulgaria against the charter? Harsh debate in an alliance meeting? A sole player, albeit the SG of alliance, hitting against a member country? These things were happened before a hundred times in any alliance. Why now? A butterfly raises his wings and a storm starts? The effect is well known in the physics (sensitive dependency on initial conditions), as a characteristics of any chaotic system. And now we have a real chaos, a real mass. Serbia, Hungary and Romania.

Arch-enemies and eternal friends - 2 in 1
SERHUN is the oldest and perhaps the strongest brotherhood in the erep (maybe the SPOLAND is similar). In spite of any RL historical issues, Hungary was the first friend of the newborn eSerbia and later, as the Serbs became the strongest power in the game, they always acted as true friends. Romania is RL the almost only neighbour of Serbia who was always friendly or at least not hostile, so a ROMSER is a natural thing for both Serbs and Romanians. For the Serbs, another kudo could be the 'voting on Kosovo' issue in erep, which was the end of the relations between Serbia and Turkey and a new friendship to Romania. Meanwhile, Romania and Hungary are thought as 'natural enemies', widespeadly in the two nations RL. This has a strong imprint also in the game.
A year ago, a long process reached a new level: Serbia and Romania made MPP. A real turning point in this story. The actual Hungarian president did not raise veto and perhaps all Serbians thought everything is in good way. However, this made quite a rupture in the Hungarian gaming community. Romanian intentions are more obvious: friendship with Serbia, possibly against Hungary. They are the only ones in this unpaired threesome, without internap ruptures on this issue. Hungary joined the Asteria just because of Serbia and Slovenia, the old friends, only half-hearted, because of the Romanians. For my Serb friends: it is like you were forced to be allies with Croatia. Quite a mess, isn't it? Quite a chaos, waiting for the wing of that butterfly to be raised.

Where to split?
There are three obvious outcomes: (1) stay these three countries together, albeit of all of the above (2) Reviving the SERHUN, without, and perhaps finally against Romania and (3) Raising the ROMSER, without, and perhaps finally against Hungary. The first option needs a lot of work to invest, as it is not an equilibrium. (This work was not invested in the last week...) A lot of mines - remember this single NAP, debate and SG hitting, almost nothings in the large picture but exploding the option (1). Both options (2) and (3) would cause internal rupture, rather in Serbia, the (3) also in Hungary.

Generation change behind
What I feel behind all of these things, is the natural generation change in the three countries, three gaming communities. SERHUN is obvious for oldfags, both in the two countries. Old Romanian players have already the experience of deleting Hungary. Old Hungarian players have already the experience of deleting Romania. A lot of times. Two years of continuous wars. Boring. Even a cooperation would be a good challenge to be tried. But there are a lot of newborns. Newborns? Playing for a year a seeing our 'arch-enemy' is an unwilling friend, making hidden steps against us, while we want to make hidden steps against them - and no war? Meanwhile the young Serbians accept the SERHUN as a heritage but thinks Romania as a natural friend. If this theory is true - and I think so - the chaos is not only among the countries but also between the generations. The decision seems to be in the hands of the Serbian community.

As Phil Collins said, that's all. However, as a Hungarian oldfag, I cannot end this article with anything else that:
SERHUN forever! 🙂



-- magyarul --

Sok régi játékos, jópáran Magyarországon és még többen Szerbiában hirtelen szembesültek azzal, hogy Magyarország szinte egyhangúan az Asteria szövetségből történő kilépés mellett döntött, így a formális szövetség (de nem az MPP) megszakadt Szerbiával. Ez lenne hát a SERHUN vége, amely a legrégebbi és legerősebb testvériség az erepen a két játékos-közösség közt? Én nem gondolom ezt, de vannak dolgok és folyamatok, amelyekkel tisztában kell lennünk.

Pillangóeffektus
Melyek voltak a magyar lépés okai? Egy alapítóokirat-ellenes NAP? Éles vita a szövetségi tanácsban? Egy játékos, mégha a szövetség főtitkára is, egy tagország ellen üt? Százszor megtörtént ilyesmi minden szövetségben. Miért most? A pillangó felemeli a szárnyát és vihart okoz? A fizikában jól ismert effektus ez, a kaotikus rendszerek jellemzője. És most igazi káoszt csináltunk, igazi katyvaszt. Szerbia, Magyarország és Románia.

Ősellenségek és örök barátok - egyet fizet, kettőt kap
A SERHUN a legrégebbi és talán legerősebb szövetség az erepen (talán a spányol-lengyel SPOLAND hasonló). Minden RL történelmi háttér ellenére Magyarország volt a frissen megszületett Szerbia első barátja és később, ahogy a szerbek az erep vezető hatalma lettek, mindig önzetlen, kérdés nélküli barátaink voltak, most is azok. Románia a való életben talán Szerbia egyetlen olyan szomszédja, amellyel sosem volt ellenséges viszonyban, így a szerbek és a románok számára a ROMSER eléggé természetes. A szerbeknél további piros pont lehetett a koszovói szavazás (a játékosok döntöttek, hogy Koszovó függetlenként vagy Szerbia részeként legyen az erep része), amely véget vetett a szerb-török együttműködésnek és megteremtette a román-szerb barátságot. Mindeközben a magyarok és románok RL is nagyrészt ősellenségként tekintenek egymásra, és ennek komoly hatása van a játékra is.

Egy éve egy hosszú folyamat lépett magasabb szintre: Szerbia és Románia MPP-t kötött. Ez igazi fordulópont a történetben. Az akkori magyar elnök nem emelt vétót és a szerbek joggal gondolhatták, hogy minden a legnagyobb rendben van, pedig ez igazi törést indított el a magyar játékosközösségben. A román szándék világos: barátság Szerbiával, lehetőleg ellenünk. Ők az egyetlenek ebben a "páratlan hármasban", ahol ez nem okoz semmilyen belső törést. Magyarország a régi barátai, Szerbia és Szlovénia miatt lépett be az Asteriába, a románok miatt fél szívvel. Szerb barátaimnak: ez olyan, mintha Titeket kényszerítenének a körülmények egy horvát szövetségre. Jó nagy katyvasz, mi? Káosz, amely szinte várta a lepkeszárny csapását.

Hol fog eltörni?
Három nyilvánvaló kimenetele van a dolognak: (1) a fentiek ellenére együttmaradunk így hárman (2) Felélesztjük a SERHUN-t, Románia nélkül és valószínűeg ellenük és (3) Megmarad a ROMSER, nélkülünk és valószínűleg ellenünk. Az első verzió fenntartása - minthogy nyilvánvalóan nem egyensúlyi helyzet - rengeteg munkát igényel. (Ez hiányzott a múlt héten...) Rengeteg akna - ugye, egy NAP, egy éles vita, egy ellenünk ütő főtitkár, semmiségek az összképben, de rögtön felrobbantották az (1) opciót. A (2) és (3) mind törést okozna Szerbiában, és a (3) valamennyire nálunk is.

Generációváltás a háttérben
Én valójában egy természetes generációváltást érzek mindemögött a három ország játékos közösségében. A SERHUN nyilvánvaló és egyértelmű a két ország öregjei számára. A régi román játékosok már megtapasztalták, milyen eltörölni minket, és a mi örgjeink is többször bezöldítették Romániát. Két év pingpong, folyamatos háború. Unalmas. Még az együttműködés is izgalmasabb kihívás. Igen ám, de közben az újak. Újak? Akár egy éve itt játszanak, és látják, hogy az "ősellenség" egy vonakodó barát, titkos lépéseket tesz ellenünk, miközben mi is ezt szeretnénk ellenük - és semmi háború? Ahogy a fiatal szerb játékosok egyfajta örökségként elfogadják a SERHUN-t ám Romániára természetes barátként tekintenek. Ha ez az okoskodás igaz, a káosz nemcsak az országok, de a játékosgenerációk közt is ott van. Dönteni pedig valószínűleg Szerbiának kell.

Ahogy Phil Collins mondja: That's all - Ennyi. De mint régi magyar játékos nem fejezhetem be máshogy: SERHUN forever! 🙂