Doombasssz!

Day 1,858, 00:21 • Published in Hungary Hungary • by rRonin
Harcostársak!
...Világvége hangulat...
...muszáj kiírnom magamból...

A napokban több BH-ról szóló cikk látott napvilágot. Ki így, ki úgy élte meg a medálért folyó harcait közeledvén a világvégéhez.

Elsőnek BoskoBalaban cikkét, majd pedig Kisborok felmérését, majd Mandala 164 milliós bh-történetét, és legutolsónak -mintegy végszónak- hagyva GabrielBalogh konklúzióját, taglalom saját sztorimat.

Éjjeles lévén viszonylag könnyű dolgom van -gondolnánk-, ámde 1,5 hetes Div3-as játékosként mégsem annyira. Hozzáteszem, aki profilomat nézi bizony látja, nem szűkölködöm BH-medálokban, van szép számmal. Nem titkolt célom-vágyam elérni az 1000-es számot. De bőven odébb van, kezdek ráébredni a D3 erejére...

Szóval olvastam magam is Mandala cikkét, melyben taglalja, kevésszer jött össze, ezért egyre kevésbé szánta rá magát a Hősi ütésre, de most megtette, s emberére is akadt daCruel személyében, akivel egészséges párbajt vívtak, bár talán kissé esztelent.

Doombebasz csata:
Első percek. Nos, én ennek tükrében, no meg erőm tudatában indultam neki rögtön az első perctől. Bele is toltam 2,6 millát, gondolván hajnal 3-kor minimalizálhatom (és mert végetért a kajás köröm is) Innentől már csak jelzésértékű egy-egy killeket akartam leadni, mutatván éberen figyelek...
Kicsit később Bagsz érkezett és ütött egyet, azaz 1-et, 1,4 milliót. Néztem ki fejemből, és ráírtam, kérdezvén mi a szándéka. Teljesen normális hangvételű levélváltás (barátiba is fordult): csupán csak a Hóembert gyepálta le xD - ehhez gratulálok és ezúton is köszi a hozzáállásod! Vannak még jó emberek.
Eztán ellenoldalon (fontos: simán hoztuk a kört magyar oldalon) tűnt fel Barka Ferenc, akivel szintén beszélgettem, s elárulta, azért nem magyaron ütött, mivel nem akart leütni BH-ról. És még tanácsokkal is ellátott. Teljesen meglepődtem. Ilyen nem lehet, hogy 2x egyazon csatában ilyen szerencsém van, hogy 2 ennyire egyenes játékosokkal hoz össze a sors.
Írtam is egyik levélben Mandala példáját felhozva, ill. pont ellenkezőjét vetítve saját esetünkre...

Elkiabáltam.
A legeslegvégéig beleütöttem 3,65 milliót és tartalékoltam egy 500k-s rakétát, némi csokit és küldiből búszteres bazookát,hátha jön vki. Nade ami és aki jött, és legfőképp ahogy, arra nem voltam rákészülve:
Krstic Nikola 1996 képében megjelent maga az ördög, hogy a folyamatos online létem, éber F5 -frissítésem ellenére a szó szerint utolsó másodpercekben beletoljon 11db mass destruction weapon-t, vagyis rakétát, és 4,6 millióval elhappolja előlem az én Drágaságom...

Hát mit ne mondjak nem picit dühödtem fel...
Rá is írtam:

Nagy keservemben pedig shoutban küldtem el a szerbeket a Világ naposabbik felére. Erre utóbb nem vagyok büszke, és persze nem gondoltam teljesen komolyan:

Aki pedig azzal jön, hogy BH vadász vagyok, mert sok a medálom: éjszakásként könnyebb, és segít a MasterCard
De sosem alamuszi-nyuszi módján szerzem, és sokszor volt, hogy lemondtam kisebb erejű magyar, vagy szövetséges tag javára, nem elvéve a lehetőséget előle (levelezés folyamodványaként és az etikát követve)
Valahogy így kezdődött talán LG72 kikészítése is?
S hogy miért sírok, ha ennyi medálom van? Talán hozzászoktam, hogy sikert érek el, és fáj, ha alattomosan győznek le?

Kitartást, hisz már úgy is mind1, mert itt a világvége!

Ronin