Join the new world

Ezúttal nem egy fordítást közölnék le, hanem kicsit más vizekre eveznék. Mivel a chatet nem használom és nem is igazán tervezem – bár a jogot a változásra fenntartom -, ezért más lehetőséget kellett találnom arra, hogy „beszélgetést” tudjak indukálni. Ez az új rovat arra fog szolgálni, hogyha valami, amiről szívesen elbeszélgetnék, megvitatnám veletek vagy csak egész egyszerűen felhívnám rá a figyelmet, akkor azt itt megtehessem.
Tudom, indíthatnék ennyi erővel egy blogot is, de alapjában véve ezt az újságot tekinthetjük annak. A játékról már közel sem lehet annyit írni, mint két és fél évvel ezelőtt, mikor regisztráltam, és a napi 50 cikk sem volt kirívó. Így be kell hozni a játékon kívüli világot is, hogy ne arra ébredjünk egy nap, hogy egy új cikk sem jelent meg hazánkban.
Na jó, azért ne értsük félre, én nem úgy érzem, hogy ezzel „megmentem” a játékot, hülye azért nem vagyok, de szerintem értitek ki, mire gondoltam.

No de, meglátjuk mi sül ki belőle. Egyébként az újság iránt érdeklődőknek üzenem, hogy nyugodtan jelöljenek meg barátként, mert ha esetleg elsiklanának a cikk felett, „shout-ban” mindig jelzem, ha van új.

Aláfestő zene a cikkhez.

==========================================================================================



Az első „Beszélgessünk” rovatban, a már korábban megemlített, Mechanikus narancs című, Kubrick filmről lesz szó. Figyelmeztetek mindenkit, hogy spoilerek lesznek az írásban – bár megpróbálom kerülni őket, de lesz, ahol nem fog menni -, így aki nem látta, az ennek tudatában olvasson tovább.

Szeretném már az elején leszögezni, hogy a könyvet (Gépnarancs) nem olvastam, így nem lesz teljes értékű az elemzés/véleményezés. Illetve hálás lennék, ha a könyv utolsó fejezetét senki nem spoilerezné el nekem, mert szándékomban áll elolvasni, amint végzek a Sárkányok táncával.


A történetről

Nos, kezdjük a nyilvánvalóval, mi is a történet? Nos, a port.hu eléggé kisarkítva leírta a tartalmat, ami nagyjából fedi is a valóságot, de pár szóban én is leírnám.
A nem túl távoli jövőben járunk, ahol még mindig kazettás magnók vannak és a fényképek is fekete-fehérek, bár ezeket a kirívó eseteket leszámítva, nem meghatározható az időpont. Valamikor egyszer. A történet egy fiatal srácról szól, aki ha ki akarnám sarkítani, azt írnám, hogy pszichopata. Láthatjuk mivel tengeti mindennapjait, illetve ennek következményeit. Szereplőnket azonban egyszer elkapja a rendőrség, és idővel adódik számára egy lehetőség, amivel kiválthatja a hátramaradt letöltendő éveket. Természetesen kapva kap az alkalmon, amikor pedig kiszabadul, nyomon követhetjük újból az életét.
Nagyon tömören és minimális spoilerrel ennyi a történet.


Kiknek szól?

Nos, a film megtekintését én, akárcsak sok más oldal az interneten, olyan embereknek ajánlom, akik már viszonylag „érettek”, „felnőttek”. Egyrészt, mert rengeteg utalás van benne, nagyon sok olyan dolog, amit egy „egyszerű” ember nem értene meg a filmből, de talán inkább az a jó kifejezés, hogy „észre se venné”. Másrészt meg nem gyerek film. Mer t bár nem olyan véres, mint mondjuk a Fűrész bármelyik része, de pszichikailag kikezdheti az embert, ha gyenge jellem.
Aki szereti azokat a filmeket, amelyekben olvasni kell a sorok között, amiket nem elég egyszer megnézni, mert biztos, hogy elsiklott valami felett. aki a jövőt egy disztópiaként képzeli el, ahol rengeteg morális kérdés vetődhet fel, az nézze meg.


Véleményem a filmről (spoilerekkel - miről is szól igazából)


Nos, bevallom, első megnézéskor én sem vettem észre mindent. Sőt. abban sem voltam biztos, hogy Alex kigyógyult a kúrából. De egyébként sem bírtam volna megállni, hogy a vége után ne álljak neki a kutatásnak interneten, így később sok minden tisztázódott.

A film rengeteg kérdést vet fel. Valóban ilyen jövő vár ránk? Nem tűnik elképzelhetetlennek, hiszen a bűnözés manapság sem csökken, és a bűnözők is egyre kegyetlenebbek, nem is kell messzire mennie olyan hírekért, melyek ezt bizonyítják, a börtönök is zsúfoltak, tehát kell egy másik megoldás.
De a Ludovico-program lenne a jó irány? Hiszen Alex nem gyógyult meg, nem azért nem követ el bűntettet/”ultra-erőszakot” többé, mert ő ezt választja. Szíve szerint továbbra is úgy élne, csak hát ugye, akkor elfogja a rosszullét, a kín. Ezért is mechanikus narancs a cím, mert kívülről szerves Alex, de belül már mechanikus. Akárhogyan meglehet alázni, egyszerűen nem képes visszavágni. Gyakorlatilag egy báb csupán, akinek nem áll hatalmában az önálló döntések meghozatalának teljes mértékű szabadsága. Szóval ez tényleg csak ilyen félmegoldásnak tűnik. De nem jövök azzal az idealista szöveggel, hogy „van-e jogunk ehhez?”, mert naná, hogy van. Aki egy pszichopata, gyilkos, pedofil, miegymás, az nem érdemel kegyelmet. Kutyából nem lesz szalonna, aki meg ezt nem hiszi, az csak áltatja magát.
Ugyanakkor az a zseniális a filmben, hogy én mégis Alexnak szurkoltam. Egész egyszerűen megsajnáltam a szerencsétlent, pedig tudom, miket tett, de mégis. Hiszen így gyakorlatilag életképtelen volt a társadalomban. Ráadásul folyamatosan belefutott korábbi áldozataiba, akiktől nem tudta megvédeni magát, hiszen akkor jött a kín. Bár a viselkedése magyarázható azzal, hogy ezt tapasztalta a környezetében, gondoljunk csak bele, mert a társadalomban is jelen van a töménytelen szex, emlékezzünk csak a macskás nőre a szobrával vagy a végén lévő kórházas jelenetre, mikor a doktorúr egy nővérkével van a paraván mögött.
Érdekes egyébként, hogy éppen az embertelenség ellen hozták létre a Ludovico-programot, ami viszont embertelen egy módszer.
Az is nagyszerű volt benne, hogy a politikai ellenfelek ki is használták egymás ellen ezt az átnevelő programot. Teljesen logikus volt az ellenzék részéről az a lépés, egyáltalán nem tűnt valószerűtlennek. És a végén a feloldás, hogyha már ennyire gyűlölik a kormányt e kísérlet miatt – mert ez embertelen -, akkor inkább kikúrálják belőle Alexet, és újra, nyugodtan, fizikai kínok nélkül követhet el „ultra-erőszakot”. Inkább visszaengedik úgy a társadalomba, minthogy elveszítsék a hatalmat, zseniális, komolyan.
Nagyon jó ez a film, ez lett a kedvenc Kubrick filmem – eddig az Acéllövedék volt.

A zene is fantasztikus. Szeretem a klasszikus zenét, legalábbis van egy pár kedvencem, viszont az elektronikus zene nem a szívem csücske. Mégis, mindkettő nagyon passzolt a filmhez, sokat adtak hozzá. Főleg, hogy így tudták velünk, a nézővel érzékeltetni Alex csodálatát a nagy „Ludwig van” iránt. Az is érdekes fricska volt, hogy pont az ő örömódája ellen is „gyógyulttá” tették.

Illetve vannak ugye az orosz szleng szavak. Amik tulajdonképpen nem zavartak engem, bár nem sikerült mindegyik jelentésére rájönnöm, viszont a legtöbb a kontextusból, amiben Alex használja, kitalálható. Bár, állítólag a Gépnarancsban ezt nagyon frappánsan sikerült lefordítani, a filmben csak átírták őket fonetikailag. Drúgok – droogs.


Érdekességek

Mivel sok van, ezért felsorolás szerűen írom le őket. Gondolkodtam, hogy belefűzzem-e inkább a mondataimba, de azon kaptam magam, hogy leírtam a film tartalmát töviről-hegyire, csak ugyebár nem az a lényeg, hiszen jószerivel láttátok már. Aki meg nem, annak pedig nem írom le az egészet előre, elrontván az élményt.

• Malcolm McDowell (Alex) ideiglenesen megvakult a forgatás alatt, ugyanis az egyik „szempeckelő” megkarcolta a szaruhártyáját. Illetve több bordája is eltörött.
• Eredetileg abban a bizonyos jelenetben nem énekelte az „Ének az esőben-t”, de Kubrick unalmasnak találta a jelenetet, ezért megkérte a színészt, énekeljen valamit, és ez jutott eszébe. A rendezőnek ez annyira megtetszett, hogy megszerezte a dal licenszét tízezer dollárért.
• A könyvben a főszereplőnek nem volt háziállata. A filmbe azért került bele a kígyó, mert Kubrick tudta, hogy McDowell fél tőlük.
• Az a jelenet, mikor a két leányzóval van a szobájában, a valóságban 28 percig tartott.
• A könyvben nem említik soha a vezetéknevét. A filmben azért lett Alexander DeLarge, mert a könyvben így emlegeti magát, hogy Alexander the large (Alex, a hatalmas).
• Mikor azt a jelentet látjuk első nézetben, ahogyan kiugrik az ablakon, azt úgy oldották meg, hogy beletették a kamerát egy dobozba, amit a harmadik emeletről kidobtak. Az eszköz csak a hatodik alkalom után ment tönkre.
• A filmben látható lemezbolt, ma már a McDonald’s épülete.
• Nem azért lett más a film és a könyv vége, mert Kubrick így látta jobbnak, hanem azért, mert ő az amerikai könyvkiadásból dolgozott, amiből az utolsó fejezetet kicenzúrázták.
• A film, 16 hét után betiltásra került Nagy-Britanniában Kubrick kérésére, ugyanis rengeteg bűncselekmény történt, ami hasonlított a filmben láthatóakra, ráadásul a családtagjai és ő maga is életveszélyes fenyegetéseket kapott emiatt. Haláláig nem lehetett legálisan megnézni a szigetországban.
• A CIA kísérletezett a Ludovico-programhoz hasonló eljárásokkal, az ötvenes években.
• A filmben hallható Malcolm McDowell által elmondott narrációt 2 hét alatt vette fel Stanley Kubrick. Ha a munka közben McDowell elfáradt, akkor Kubrickal néhány ping-pong meccsel lazítottak. Később fizetésnél Kubrick csak egy hetet fizetett ki McDowell számára ebből a munka szakaszból, mondván a másik héten játszottak.
• Alexen és drúgjain látható öltözék valójában egy krikett ruha. Ez McDowell ötlete volt, viszont a kívül hordott szuszpenzor már Kubrick-é.


Észrevettél valamit, ami én nem? Véleményeznéd? Vagy leírnád nekem spoiler nélkül, hogy tényleg jobb a könyv a filmnél? Vagy baromság filmről írni a játékban? Lent szabad a pálya 🙂


A biztonság kedvéért leírom azért, hogy üss a Hadügyi Közlöny szerint!

==========================================================================================