Latar Belakang on/off

Daftar

 

Lanjut

Lanjut Dengan membuat akun ini, maka Anda menyetujui Ketentuan Layanan & Kebijakan Privasi

Represszív tolerancia

Hari ke 1,891, 13:14 Diterbitkan di Austria Austria oleh Eheslo
Represszív tolerancia

A represszív (elnyomó) tolerancia fogalmát Herbert Marcuse alkotta meg az 1965-ben megjelent azonos című könyvében. A fogalom lényegét tekintve a kommmunista kultúrdiktátor Aczél(Appel) György-féle „három T" (Támogat, Tűr, Tilt) gyakorlatával mutat hasonlóságot.
Marcuse szerint a regnáló hatalom minden olyan eszme, irányzat és magatartásforma iránt toleranciát tanúsít, amelyek lényegi alapját, fennállásának legitimációját nem érinti, nem vonja kétségbe. Így a tolerancia tulajdonképpen az „elnyomás eszközévé" válik, amikor a rendszer alapjait nem érintő lázadást integrálja a rendszerbe, mintegy annak részévé szelídíti. A rendszer csak és kizárólag azokkal szemben lép fel erőszakosan, akik létjogosultságát alapjában kérdőjelezik meg, illetve magukban hordozzák a változás lehetőségét. Marcuse szerint ezért a baloldal felé (amely radikálisan szemben áll a „represszív egésszel" - ahogy ő a fennálló rendet nevezte) maximális toleranciát kell tanúsítani, míg a jobboldal (amelyet Marcuse a nyugati kultúra és ezzel a fennálló rend védelmezőjének tekintett) még a gondolat, a vélemény szintjén sem érdemel türelmet, azt mindenestül el kell utasítani. Ezt a kettős mércét, szelektív toleranciát nevezi Marcuse „felszabadító toleranciának"... Ahogy a kritikai filozófia szelleme kezdte áthatni a nyugati elit új generációját, és a Frankfurti Iskola kulturális marxizmusa integrálódott a rendszerbe, a felszabadító tolerancia és a represszív tolerancia gyakorlatilag egyé vált. A zsidó gondolkodásban (lásd: Talmud) mindig is létező kettős mérce ezzel korszerű ideológiai igazolást nyert. Ezt Marcuse hatalmi pozícióba került követői kezdték is buzgón alkalmazni.

A liberalizmusban napjainkban uralkodó elnyomó tolerancia egyik jellegzetes mellékhatása a megfelelési kényszer, amely az ellentétek, a kritika rendszerbe integrálásának marcuse-i tételét igazolja. A liberalizmus ugyanis nem csak híveitől, de ellenfeleitől is engedelmességet követel, elvárja, hogy kritikusai is alkalmazkodjanak a politikailag korrekt nyelvezethez és gondolkodásmódhoz. Ez esetben eltűri, hogy létezzenek, ha hangjuk esetleg felerősödik, akkor korrumpálja őket önmagával (parlamenti ellenzéki szerep). A „kritikus", a „lázadó" így - annak reményében, hogy ha alkalmazkodik, mondókáját polkorrekt csomagolásban tálalja, akkor „belülről javíthatja a rendszert" - azon értékrendnek iparkodik megfelelni, ami ellen lázad és azon rendszer részévé, s így fenntartójává szegődik, amelynek megdöntésére vállalkozott, s végül azon kapja magát, hogy önmagát próbálja meggyőzni arról, hogy tulajdonképpen még a jó oldalon áll, nem ő változott, csak a körülmények... Jó példa erre a nemrégiben Holokauszt-hívővé vált Francia Nemzeti Front, vagy az izraeli demokráciát szorgalmasan tanulmányozó nyugat-európai radikális pártok.



Az „elnyomó tolerancia" tehát kitűnően működik. Csak a szerepek cserélődtek fel. Ami hajdan a „Fennálló" illetve a „represszív egész" elleni lázadás eszköze volt, az mára a „lázadást" is magába olvasztó rendszer védelmét, legitimálását szolgálja. Az új rend minden iránt toleráns, amelyet lényegtelennek, önmagára veszélytelennek tart, a jóleső lázadás élményét biztosíthatja a tömegeknek, mintegy „biztonsági szelepként" működve, ahol a felgyülemlett gőzt a rendszer egészének veszélyeztetése nélkül ki lehet engedni. Jól kitalált gumicsontok ezek, amin a társadalom élvezettel rágódhat, lázadhat, a szabadság illúziójába ringatva magát. Ilyen például a szexuális devianciák kérdése (buzeránsok és társaik), a drogok legalizációja, a szex, a pornográfia, az obszcén beszéd és viselkedésmód, az elfajzott művészetek és minden amiben az ember ösztönös „állati" énje kifejezésre juthat, felszabadulhat. De a rendszer szekuláris dogmáinak, ideológiai és erkölcsi alapjainak megkérdőjelezése, illetve a „szent tehenek" objektív bírálata szigorú büntetést von maga után. A „vétkes" először (demokrata frazeológiával élve) „magát rekeszti ki a demokratikus társadalomból", a „humanisták közösségéből", hogy aztán a „demokratikus társadalom" rekeszthesse ki/be őt (hűvös helyre)...



A hatalom birtokosai ilyenkor - ha már nagyon kilóg a lóláb - szívesen hivatkoznak saját „áldozati mivoltukra", így az őket ért kritikát nem kell érdemben cáfolni, mivel azt a gyűlölet, az intolerancia és a fasizmus megnyilvánulásának, illetve antiszociális viselkedésnek, pszichológiai betegségnek lehet beállítani. „Tagjainknak és a frontszervezeteknek folyamatosan meg kell szégyeníteniük, hiteltelenné tenniük és degradálniuk kritikusainkat. Ha akadékoskodásuk túlságosan zavaróvá válna, fasisztának, nácinak vagy antiszemitának kell bélyegezni őket... " -áll az SZKP KB 1943-ban kiadott - és úgy tűnik mind máig érvényes - direktívájában. Az ellenvélemény így „dehumanizálódott", a nyilvános viták helyett a pszichiátria és a büntetőjog illetékességi körébe került. Soha nem a kritika tárgyával foglalkoznak, annál inkább a kritizáló személyével. S való igaz: könnyebb a kritikust lecsukni, mint megcáfolni.

Idézet innen.

Üdv, Éhesló
 

Komentar

II. Dexx
II. Dexx Hari ke 1,891, 13:20

nagy vote

stevest
stevest Hari ke 1,891, 13:26

VOTE!

Prunt
Prunt Hari ke 1,891, 14:41

jó : )

Kaposzta Beno
Kaposzta Beno Hari ke 1,891, 21:44

Nagy vote.
Amúgy a liberalizmussal eredetileg önmagában még nem lenne gond, csak a mai fotellibsik tolják a hülyeségeiket.

csiripapa
csiripapa Hari ke 1,892, 00:20

vote

Christijan I. of Finland
Christijan I. of Finland Hari ke 1,892, 04:35

vote 30

BartosCsPisti
BartosCsPisti Hari ke 1,892, 07:54

Ezt próbálja meg valaki megértetni a kádár nyuggerekkel, fideszmajmokkal, belpesti liberókkal meg a vidéket fosztogató cigányhordákkal... hogy a globalizmus és liberalizmus a Föld kollektív öngyilkossága.

Nagyon jó cikk!

Feherlofia Koppany
Feherlofia Koppany Hari ke 1,892, 09:14

@BartosCsPisti

Ha nem lenne globalizmus meg liberalizmus, nem írkálhatnád ide a hülyeségeidet. : )

ZoltanB
ZoltanB Hari ke 1,892, 10:38

Ló: miért ne írkálná?

II. Dexx
II. Dexx Hari ke 1,892, 12:39

lmao, fehérló te eléggé intelligenciahiányos vagy : D

BartosCsPisti
BartosCsPisti Hari ke 1,893, 05:36

@Feherlofia Koppany

Ha ez az ára, hogy ne írkáljam ide a hülyeségeimet, akkor hát legyen, bevállalom: ne írkálhassak ide.
De cserébe aztán pusztuljon a globalizmus a libsikkel együtt mihamarabb

Egyébként gondolom valamelyik kategóriában érintett vagy az említett 4 közül

u.i.: én a fideszmajomra tippelek

Ben Sherman Mustafa
Ben Sherman Mustafa Hari ke 1,894, 14:24

"Ilyen például a szexuális devianciák kérdése (buzeránsok és társaik), a drogok legalizációja, a szex, a pornográfia, az obszcén beszéd és viselkedésmód, az elfajzott művészetek és minden amiben az ember ösztönös „állati" énje kifejezésre juthat, felszabadulhat."

Jöjjön már az a világvége b*szki, végre az állatok fellélegezhetnének, az emberért meg nem lenne kár.

 
Posting komentar anda

Apa ini ?

Anda sedang membaca artikel yang ditulis warga eRepublik, sebuah game multiplayer berbasis negara di dunia nyata. Buat sendiri karaktermu dan bantu negaramu untuk mencapai kejayaannya sambil membentuk dirimu sebagai pahlawan perang, penulis yang terkenal atau raksasa finansial.