Join the new world

Állami bevétel növelése érdekében tett javaslatokat 8 napja mobra. A jövedelemadót akarta növelni 5%-ról 25%-ra, illetve a kezdőtőkét 10HUF-ról 100HUF-ra. Tekintve, hogy mindkét javaslatát elutasították, hosszú kesergés közepette cikkírásban tört ki, amiben több témát is érintett, és lemondott mandátumáról. Bár ez úgy tűnik, nem sokaknak szúrt szemet. Eddig! Miért is?

http://www.erepublik.com/en/article/-ouml-nts-uuml-nk-tiszta-vizet-a-poh-aacute-rba-2025375/1/20

„A shouttal párhuzamosan beadtam két értelmetlen kongresszusi javaslatot, lemondtam kongresszusi tagságomról (aminek meglesz az a haszna, hogy így a pártok kénytelenek lesznek új Kongresszusi elnököt jelölni), és beadtam a román ÁP kérelmet is. Titokban megfordult a fejemben hogy ha kerül egy olyan bolond román kongresszusi tag aki elfogadja, majd ezt jól kihasználom TO megszervezésére, de ez ugyebár csakis vicc lehet. (Nagyon meglepődtem mikor rám szóltak, hogy román lettem, térjek haza. Természetesen azonnal beadtam a magyar Áp kérelmemet, amit másodperceken belül el is fogadtak, így nem lettem sokáig "román").”-írta mobra.

Nem tudom, szükséges-e törzsmestereket felbőszíteni? Kinek jó az, hogy dühében átmigrál másik ország ÁP-ba? Ráadásul olyan javaslatokat adott be, ami előre vinné az ország szekerét. Nagyon kevés lehetősége van egy képviselőnek ugyanis az ügymenet hatékony befolyásolásához. Egész egyszerűen sokkal többféle beadványtípusra volna szükség észlelhető eredmény eléréséhez. Beadtam 2 javaslatot a minimálbér emelésére és a kezdőtőke növelésére. Ez utóbbiról nem nyitok vitát, mert a beadványban csatolt magyarázat egyértelmű, és nemcsak én vélekedek így, hanem például más HMSZ párttársam is.

Azonban a minimálbér emelése ellen emelt szót 8-ai ülésen Feher66. A jövedelemadó növeléséhez hasonlóan ez is az állami bevételeket növelte volna. Ne felejtsük el, azokat a beadványokat, mikor arannyá kell konvertáljuk a nemzeti vagyont, és a mai árfolyamok mellett igen nehéz dolga van a piacnak a cél eléréséhez.



Körülnéztem az álláspiacon:
1HUF 100db
50HUF 25db
50-100HUF 25db
100HUF 23db
100-150HUF 25db
150HUF 8db
150-200 68db

2 napja viszont még 150db 50HUF alatti ajánlat volt kint, tehát nemcsak „kinnfelejtett” állásajánlatokról van szó. Összességében elmondhatjuk, hogy az állásajánlatok fele 50HUF alatti, miközben a minimálbér 1HUF!

A Magyar Közlönyben Hercegnő leírta, hogy:

„Feher66 elmondta, hogy minimálbér emelés nem lesz, mivel a munkáltatók nem tudnak többet fizetni a jelenlegi árak mellett, és ez persze elmarad az amerikai és brazil munkapiactól.”

Az árakat általában a fogyasztás mértéke befolyásolja viszont a minimálbér a pénzromláshoz kötődik, ami a munkanélküliséggel áll összefüggésben. Ezt nem jól ismerted fel Feher66! A jelenlegi 1HUF minimálbér igen messze van a 195HUF-os bértől.

Az árakat ugyanis 2 irányból lehet rángatni, amit sokan sajnos nem látnak át:

1. Technológia menedzsment húzza az árakat: például új Q6 kaja és Q6 tankgyár emelte az árakat azok bevezetése idején. Sajnos ez a játékvezérlő eszköz kizárólag az adminok kezében van. Azonban mindenki szabályozhatja a piaci árakat cégei belső upgrade/downgrade műveleteikkel így vezérelve a technológiai eloszlást és a kibocsátást. Ezzel a technológiák egymáshoz viszonyított versenyképességét is szabályozhatjuk. Az adminok csak az árakat növelhetik a technológiai skála bővítésével, mert csak bővíthetik azt! (Olyat még nem tettek, hogy eltűnt a katyusa technológia, miközben van helikopter és tank is.) Ilyen control upgrade/downgrade akciók idején aktuálisak, tehát akció idején nem egymástól függetlenül kellene a személyes érdekek szerint dönteni a cég leépítésekről/fejlesztésekről, hanem kormányzati összefogással. Ez lehet akár pártszintű, MU szintű vagy állami szintű egyeztetés.

2. Marketing menedzsment húzza az árakat. Legtöbben ezt tekintik szemük előtt, mikor saját gazdasági érdekeiket leplezve indítanak egy csatát, RW-t, hogy a fogyasztásmódosulás árbefolyásoló hatással járjon. Ez az egyszerűbb gondolkodás a leggyakoribb, az 1. pontot kevesen alkalmazzák árbefolyásoló hatásra.

Lássuk Feher66 további mondókáját a minimálbérről:

„Ha emeljük a minimálbért erre a szintre, akkor a munkáltatók nem fognak dolgoztatni (hiszen nincs miből fizetni) – így ez becsődöl. ”

A brazil és/vagy amerikai piac eltér kvantitásban a magyartól, így összevetésük szükségtelen. Ha összehasonlító elemzést akar végezni, akkor a hasonló kaliberű piacokkal próbálkozzon.

„A jelenlegi szintre emelni nem érdemes, mert az adó nem lesz több, és így megnehezülne az alapítványok és századcégek működése is. Ezen okok miatt nem lehet emelni a minimálbéreket.”

Senki sem akarja a minimálbéreket túl magasra felemelni. Azonban a közvagyonból(?) épített alapítványi- és századcégek ugyanakkora összegeket kellene adózzanak, mint a többi cég mert termékeikkel ugyanúgy befolyásolják a gazdaságot és csak azért, mert nem minősítik magukat profitorientáltnak, attól még ne hátráltassák a többi céget a fogyasztás agyoncsapásával és az adózás megkerülésével. Ezzel a gazdasági verseny szabályait szegik meg. Rájuk ugyanazok az adókulcsok érvényesek jelenleg, mint a többi cégre, csak az elég magas jövedelemadót nem fizetik az államnak, mert a munkabér alacsony.

Így a MU és adakozós cégek a minimálbér alacsony tartásával akarják kompenzálni a nem profitorientáltság terheit. Nyersanyag, munkabér és az abból készülő termék közös értéke gyakorlatilag ingyenesen szerepel a piacon és ezzel az államot is megkérdezése nélkül, önhatalmúlag nem profitorientálttá teszik, azaz leminősítik!

Ha legalább a munkabér elfogadható szinten állna, akkor a munkának lenne becsülete, értéke. Nincs tehát pénzmozgás, nem működik a befektetés, nem forog a pénz, mert gyakorlatilag 0 költségen vagy veszteségesen varázsolunk elő a meglévő megtakarításokból ingyenes terméket, piaci értéket.

Tehát akik megtakarításokkal rendelkeznek, olyan új befektetésbe kellene fordítaniuk tőkéjüket, mint a kórház, védelmi épület, nem pedig a konkurens kaja és fegyver gazdaságot tönkre tenni. (Másik lehetőség a már említett technológiai fejlődés kivárása.) Pedig egynéhány védelmi épület a keleti országrészben lehetőséget jelentene kétirányú terjeszkedésre is. Jelenleg ezek vásárlásának privilégiuma az államé, de ma CH-n kívül sehol sincs kórház, és sehol sincs védelmi épület. Kérdés, hogy ki hajlandó bevállalni ezeket a kockázatosabb befektetéseket? Megoldást jelenthet tehát a MU cégek és adakozós cégek profilváltással egyidőben zajló állami tulajdonba vétele.



Vannak akik bizalmatlanok ezekkel a cégekkel szemben. Vajon minden adakozott termék az adakozókhoz jut, nem a pedig piacra? Ki tudja, mi lesz a közvagyonból felépített adakozó és MU cégekkel működésük után? Hová vándorolnak a vagyontárgyak? Magánzsebbe? Amíg ez a rendszer nem hivatalos és kidolgozatlan, értem ez alatt az adományok külön jelölését a játékban, stb..., addig ne várjanak el ingyenmunkát ezek a cégek.

Ennyi magyarázat után legyen elég idéznem a beadványom szövegét, és kérem kongresszusi társaimat szavazzák meg a beadványt, különben elhatalmasodik rajtunk a korrupció, a kiskapuk és a "jótékonykodások" világa. Képviselőtársaimnak 5 nap gondolkodási idejük van a vitanapig.

Beadványom szövege:

„Az állami jövedelmet jelentősen növelné a minimálbér emelése 1HUF-ról akár 50HUF-ra. Ezzel az átlagbér nőne. Az adók változatlanok maradása mellett a munkáltatói kiskapuk kizárásra kerülnének, ezzel becsületesebb rendszert eredményezne. Számos olyan fekete munkát sejtek a gazdaságban, ahol a munkavállalás szivesség alapon kölcsönösen alacsony minimálbéren üzemelő párokon nyugszik, így korábban mindkét fél olcsóbban termelhetett. Természetesen ez érintené a MU és az adományozó cégeket, azok költségesebb üzemeltetését okozza. Ez átformálná a gazdaság működését. Megemelné az amúgy is alacsony árakat, mert a termelési költségek is emelkednének.”