eRepbulik Gazdaságtana – 3. Fegyver cégek
szinisa
A legutóbbi kajacégekről szóló cikkben felvázolt modell nagyon nagy részben alkalmazható a fegyvercégek esetében is. Ha nem olvastad az előző cikket, akkor mindenképpen javaslom, hogy most tedd meg, mert jelen cikkben csak az eltéréseket fogom részletesen tárgyalni!
Az előző rész itt érhető el: http://www.erepublik.com/hu/article/erepbulik-gazdas-aacute-gtana-ndash-2-kaja-c-eacute-gek-2373734/1/20
Alapvetően az a különbség a két a gyártípus közt, hogy a fegyvercégeknél egységnyi fegyver előállításához 10 szer annyi vas kell, mint a kajacégekben búza, azonos fejlettségű gyárakban. Példával megvilágítva: 1 db Q5-ös kajához kell 5 db búza, ezzel szemben 1 db Q5-ös fegyverhez 50 db vasra lesz szükségünk.
Ettől eltekintve a modell a korábbival szinte teljesen megegyezik: https://docs.google.com/spreadsheet/ccc?key=0AkEO2tPutF6QdGF1YVViQjBPNldHTU4xUnJVRl9HakE&usp=drive_web#gid=0
A Q1-Q4 fegyverek paradoxonja
Az eltérő eladási árak és beszerzési árak miatt azonban más eredményre jutunk, mint tettük azt a kajacégeknél! Persze ez a piaci állapot vmikor az 2270-ik nap környékén állt fenn! De mit is látunk?
A Q1-Q4-es gyárakban még managerként se éri meg termelni! Ennek ellenére a piac teli van ilyen fegyverekkel! Két magyarázat létezik:
Az első szerint egyes gyártulajdonosok nem gondolkoznak racionálisan vagy egyszerűen lusták elvégezni azt az egyszerű számítást, miszerint az alábbi egyenlet pozitív eredményt ad-e (leginkább, hogy az eladási árak meghaladják-e szükséges nyersanyagok árát):
profit😕
p(Q1F)*(1-ÁFA) – 10* p(vas)/*(1+b*0,2) - c(10W) – átlw*szja
ahol
p árat jelent – a zárójelben lévő termék árát
b az ország (adott termékre vonatkozó) bónuszainak száma
c(10W) – 10 wellness költsége – kb. 0,4 HUF
átlw: elmúlt 30 nap átlagbére bér – jelenleg kb. 26 HUF
szja: munkára alkalmazott adó jelenleg 1%
A második magyarázat az az, hogy jelenleg ugyan nem gyárt senki ilyen terméket, de a múltban felhalmozott készleteket megpróbálják akár önköltség alatt is értékesíteni!
Jövedelmezőség és kockázat
Jövedelmezőséget tekintve látható, hogy a Q7-es cég az, amit megéri tartani – mármint a példában szereplő árszinteken!
Mi van azonban, ha hirtelen elveszítünk két bónuszt? Esik a kereslet és a korábbi 21 HUF-os Q7 ár 16-ra csökken? Mindenki számolja ki magának itt: https://docs.google.com/spreadsheet/ccc?key=0AkEO2tPutF6QdFI0YVpscm5MVDEtVWFiMUFKWjI3UHc&usp=drive_web#gid=0
Igen az jön ki, hogy alkalmazottat már nem éri meg foglalkoztatni és bizony managerként is nagyon szűk lett a profit! Mindez egy pár nap alatt történt és az addig hasító vállalatbirodalomból (amit 681 aranyból építettünk fel) hirtelen egy kis garázscég vált! Tehát lehet, hogy viszonylag jó hozamot biztosít adott feltételek mellett egy cég, de mindig gondoljunk bele, hogy néhány apró változás alapjaiban teheti tönkre cégünket – ez nem más mint a piaci kockázat!
A piaci kockázat egy ilyen internetes játékban igen magas, hiszen gyors változásokat láthatunk, ráadásul az adminok mesterségesen (különböző heti akciókkal) is stimulálják vagy hűtik a piacot, esetlegesen a játékszabályok is változnak és akkor ne is beszéljünk arról, hogy bizony a kormányunk is hozhat számunkra kedvezőtlen döntéseket!
A mai cikk lényege – amellett, hogy mindenki számolgatott egy jót, hogy mi lenne, ha… - az, hogy észrevettük, hogy nem feltétlenül csak a jövedelmezőséget kell nézni, hanem a kockázatot is! Azt, hogy mennyi az esélye, hogy ez vagy az az esemény bekövetkezik nagyon nehéz megmondani. Lehet nézni múltbeli adatokat és abból kalkulálni, hogy a napok x%-ában ez jó biznisz volt y%-ban meg nem, de ez sem jelent semmi garanciát, hogy ezek a trendek nem fognak változni. Például Ukrajnában hirtelen írnak egy cikket a helyi indexbe – az emberek otthagyják Klicskóékat és mennek erepelni! 50 millió új ukrán felhasználó – lehet nem fogjuk tudni visszatartani őket! 🙂
Remélem tetszett! Vote&Subscribe! 1cc a szegényeknek 4cc a tankoknak! 🙂
A következő számban a nyersanyag cégek működését vesszük górcső alá! Még nem látom mikor, mert picit torlódtak a feladataim... Lehet csak jövő hét eleje.
Comments
Sok-sok szöveg, és egy szem grafikon sincs.
A táblázat is ijesztő a sok sorral.
Egy olyan játékos, aki inkább harcolni szeret (rengetegen vannak) nem fogja ezt bogarászni, ha nincs valahogy megmutatva neki a lényeg. Erre a legszemléletesebb a grafikon.
Igazad van, de olyan remekül szerkeszthetőek ezek a cikkek: pl egy beillesztett tábla teljesen szétesik (biztos rosszul csinálom). Plusz ezért van a két excel, amit lehet bogarászni! De OK, legközelebb gyártok vmi grafikont is, hogy színes-szagos legyen!
Esetleg majd kérek HUpáktól és cimbijeitől pár képet, ami feldobja a száraz szöveget! 😉
Egyébként ha van grafikon, ha nincs max 200 fő olvassa szerintem az újságokat (legalábbis a gazdasági témájúakat).
A hosszú cikket kevés ember olvassa el. Ha gazdasági témájú cikkbe nem raksz grafikont, vagy nem emeled ki a lényeget, hogy milyen eredményt kaptunk, akkor tényleg kevés ember fogja olvasni.
Képként a legegyszerűbb a táblázatot elhelyezni, de ezt is a kép linkjével lehet. Tehát ha saját képet akarsz elhelyezni, azt előbb fel kell valahova töltened. Pl. kepfeltoltes.hu
Ebben a cikkben írtam pár dolgot az cikk szerkesztésével kapcsolatban:
[UPDATE]Technikai segítség az újságíráshoz - nem csak kezdőknek
http://erepublik.com/hu/article/2313262
Nem piszkálásból írkálom ezeket.
Sokan vannak olyanok, akik amiatt képesek idő előtt abbahagyni egy cikk olvasását, mert túl hosszú. Sokat kell olvasni, hogy megtudjunk bizonyos információkat. Nem árthat gondolni azokra, akik keveset szeretnek olvasni, ezért jó, ha kiemeled a lényeget.
Aztán vannak vizuális típusok(én is inkább az vagyok), akik jobban megértik azt az információt, ami képileg van megjelenítve.
Jó, amiket írsz, de szerintem nem ártana valamit biztosítani, ami által könnyebben megértik/elolvashatják a cikket.
első cikkem ilyen volt:
Cégek profitja 02.04. 15:29-kor (erepido szerint 06:29-kor)
http://erepublik.com/hu/article/1960854
erre a cikkre volt válasz:
Mit éri meg termelni?
http://erepublik.com/en/article/1960582
Annó azért készítettem saját cikket a témában, mert valójában nem volt érthető az, amit Mikrobi írt. Valami teljesen idegen szavakat használt, és inkább csak ő látta, hogy tényleg hol van profit és hol nincs.
Akkor még nem tudtam, hogy mi az az önköltségi ár, és nem is fejtette ki a cikkében.
Mondjuk nekem ez a táblázat nem volt "ilyesztő". Persze ennyi munka után miért ne érné meg láthatóvá tenni benne a lényeget néhány grafikonnal?
Engem mondjuk az is érdekelne, mi is bővebben a jövedelmezőség és pótlólagos jövedelmezőség, ugyanis az előző cikkedben hiába próbáltam én is azt látni benne, amit a szöveg leírt - nem sikerült.
röviden:
Szia Szinisa! Tetszenek a cikkeid, csak így tovább. Egyáltalán nem hosszú (én 3 perc alatt elolvastam), de egy két grafikont tényleg berakhatsz. Excelben 2 perc a formázása, és rögtön színesebb lesz tőle az újság.
a hosszabbik verzió: mikor eszembe jutnak a lomha délutánok... gyermekkorom a barázdált ég alatt, és a porig égett erdők üszkös...
na viccen kívül, 2009-ben kezdtem el játszani, aztán pár hét után meguntam az erepet. most 1-2 hete láttam a (e-mail)szemetek közt egy erepes meghívót, rákattintottam, és újra felfedeztem ezt a játékot. totál ledöbbentem a sok változáson. elkezdtem böngészni a fórumot,szabályzatot, tutorialt, Plató működésé, és elhatároztam, hogy írok egy cikket/cikksorozatot arról , hogy miért és hol rontották el az oldalt. Aztán rátaláltam az első cikkedre, meg közben megjelent a 2., 3. is, és az egész koncepció értelmét vesztette, mivel a mostani állapotokat kell vizsgálni, ha lehetséges (utalnék itt arra, hogy a táblázatban még 36 cc -nek veszed az átlagfizetést, ami időközben visszaesett maximum 24-25 cc -re), és nem a régi emlékeken rágódni.
tőlem mindenesetre megkapod a kért támogatást, és várni fogom az új cikkeket
Nem véletlenül nem aktualizáltam a fizetést! Majd amikor elérek a munkaerő piachoz, na ott lesz ennek értelme, mert majd látjuk, hogy miért is esett vissza a munkabér 36-ról 25-re!