Amire büszke lehet minden magyar

Day 2,662, 10:53 • Published in Hungary Hungary • by sorsodborsod
Gróf Széchényi István 1825. november 3-án ajánlotta fel egy évi jövedelmét a Tudós Társaságnak, melynek hatására megalakult a Magyar Tudományos Akadémia. Ennek a nemes gesztusnak emléket állítva az MTA már 17 éve november 3-án emlékezik meg a magyar tudomány napjáról.


Ma már elképzelhetetlennek tartjuk azt, hogy ne legyen televíziónk, de kevesen tudják, hogy az első színes tv is egy magyar tudós nevéhez fűződik, Goldmark Péter Károly 1940. szeptember 4-én mutatta be a világ első színes televízióját.

Találmányainkat tovább böngészve talán a Rubik-kocka az, amelyről biztosan tudják szerte a világon, hogy ez egy magyar találmány, amely Rubik Ernő nevéhez fűződik. A mechanikus logikai játék 1975-ben csupán egy, a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszköznek készült, az már csak később derült ki, hogy logikai játékként mennyire szórakoztató.



Neumann János is azok közé a magyarok közé sorolható, akiket magyarként ismernek a nagyvilágban. Neumann János számára az első memóriával rendelkező számítógép feltalálása hozta meg a világhírnevet.

A golyóstollról már kevésbé tudják szerte a világban, hogy magyar találmány, de mi legalább tudjuk, hogy igen ezt is mi magyarok adtuk a világnak. Bíró László József az 1930-as években alkotta meg az első golyóstollat, de csupán 1943-ban szabadalmaztatta.

Ha máshonnan nem is, a dinamó-elv a kerékpárokról biztosan ismerős. Az elvet Jedlik Ányos István természettudós, feltaláló írta le először, akinek nevéhez egyébként több találmány is fűződik. A mechanikai energiából villamos energiát előállító szerkezet elvét 1861-ben írta le, tőle függetlenül azonban a német Ernst Werner von Siemens szabadalmaztatta 1866-ban.

Az egészségügyi feltalálások terén is voltak kiemelkedő tudósaink. Szent-Györgyi Albert biokémikus az 1930-as években izolálta a C-vitamint, azaz az aszkorbinsavat, mely létfontosságú az emberi szervezet számára.
Béres József később, 1972-ben alkotta meg a Béres-cseppet. Találmányáért kezdetben kuruzslással vádolták, de 1978-ban már kereskedelmi forgalomban is kapható lett, 2000-től pedig hivatalosan is gyógyszernek minősül találmánya.



Magyar találmányok közé sorolható az atom és hidrogénbomba is, amellyel feltalálóinknak nem a pusztítás volt a célja, csupán az ebben rejlő óriási energiák felhasználására szerették volna hasznosítani. Az atombomba feltalálásához Szilárd Leó, Wigner Jenő és Teller Ede neve fűzhető.

E pár találmányon kívül még rengeteg olyan dolog feltalálásához fűzhető egy-egy magyar neve, amely szerte a világon ismert. Ilyen a szódavíz, amely Jedlik Ányoshoz köthető, vagy a biztonsági gyufa, amelyet Irinyi János adott a világnak. De a magyar találmányok közé sorolhatjuk a filmfelvevő gépet, a hologramot, a napelemet, a plazma televíziót, a hűtőszekrényt, a helikoptert, a telefonközpontot vagy a transzformátort is.

A kevésbé ismert találmányok között is viszik a prímet a magyarok! Büszkék lehetünk a mesterséges intelligenciára, az infrakamerára, a robotrepülőgépre, a részecskegyorsítóra, a Microsoft Wordre, a biztonsági övre, a földrengés biztos építkezésre, a Mars járóra, a holdjáróra, a csuklós autóbuszra, a gázok cseppfolyósítására, a napházra és a nyugtatóra is.

A még nem teljes lista végére érve büszkén jelenthetjük ki: annyi mindent adtunk mi magyarok a világnak, hogy bárhol összetehetik a kezüket azért, hogy a magyarság fennállt és még mindig él.

(25 kommment)