Alkalmi költemény

Day 1,968, 15:57 Published in Hungary Hungary by Hercegno


Kedves olvasók,

A mai cikkemben szeretnék egy kicsit emléket állítani. Úgy gondolom, jobb ha titokban tartom az alábbi vers ihletettségét, amíg persze ki nem találjátok 🙂
Tudom nem vagyok valami jó költő, de azért igyekeztem a legjobbat kihozni magamból is.


Alkalmi költemény

borzasztó, hogy az ember egyedül van,
borzasztó, hogy van tudata, csak ezért van egyedül,
vagy csak azt hiszi, hogy egyedül van.
nekem nincs senkim.

mért nem beszélhetem ki minden butaságomat egyszerre,
most magamat szeressem helyette?
mért jó ez neki és mért jó ez nekem?
mit tegyek Istenem.

rendre oktat szoktat, te hogy szoktad?
nem vágták ki a nyelvemet sem,
dehát kinek is szólanék.
én egyedül nem tudom fölforgatni a világot.

mindegy hogy ki hal meg, én vagy más,
Bertalan és Tamás
megvan a nyakam, nem vágta el a vonat.
tapossa el kérem ezt a bogarat.

jelentkezem katonának, zsoldos katonának.
mi van ezen sirnivaló? más is szégyelli magát.
én másoktól tanultam szégyelni magamat.
melyik várban nem laknak katonák?

én ingyenélő vagyok, örültem, hogy nem kell dolgozni
aki agressziv, boldogul,
én dolgozzak ő meg szórakozik?
én is tudok pasziánszozni!

a bajok lerakódnak az emberben, mint a csontokban a mész.
hazudj, de ne légy oly gyáva disznó, mint ő, aki nem meri bevallani… ugy látszik a hazugság a gyógyulás…
amit keresel, nincs.
magadat keresed másban!

ugy kellett, káposztába hús kellett
ha pap lennék…én egy idevett szegény ember vagyok
nem értheti.
buta mint egy ló.

én nyaralni jöttem nem babot fejteni,
én egész életemben hiába törekedtem,
hiába voltam jó, hiába voltam rossz…
mit orditsz mindig, nem tudsz halkabban beszélni?

ha azt akarom, hogy szeressenek, mindezt el kell titkolnom
de akkor már nem szeretnek,
mert tudom, hogy azt szeretik, akinek mutatom magamat és nem engemet.
és megalázó volt a menhelyi szalmakalap is.

nem irom tovább
nem birom tovább

sose lesz vége
sose lesz vége
sose lesz vége
sose lesz vége
sose lesz vége
sose lesz vége
sose lesz vége

(2013.04.11. Szerbia, Szlavónia)


Ha esetleg ez nem tetszett, ajánlom a régebbi versemet, melyet itt olvashattok 🙂

Köszönöm, hogy olvastátok,
Hercegno



Egyébként szabad a gazda?!
Kösz?!