Alelnöki közlöny I.

Day 2,381, 23:20 • Published in Hungary Hungary • by eMagyar Kormany


Tisztelt honfitársak!

[FRISSÍTVE]

Sajnos a törököknek sikerült elzárniuk magukat tőlünk egy felkeléssel, így egyelőre török háború nem lesz. Azért hogy mégis legyen valami, szövetségi egyeztetéssel egy boszniai AS lesz helyette, feltéve hogy a tisztelt kongresszusi képviselők hajlandóak igent nyomni rá.

Mindenek előtt szeretném informálni a tisztelt választó polgárokat, hogy alelnöki pozíciómba visszatértem. Igen vissza, mert a májusi ciklust Adorjanb kérésére alelnöki pozícióban kezdtem, de RL okok miatt le kellett mondanom. A tegnapi napon jeleztem, hogy úgy néz ki lesz időm újra segíteni, ezért Szempy aki átvette az alelnöki pozíciót tőlem, azonnal vissza is adta azt.
Elsődleges célom a kommunikáció helyreállítása a kormány és a tisztelt polgárok között.
Többször érte a jelenlegi kormányt kritika a kommunikáció, közlönyök hiánya miatt amiről nem szeretnék nyilatkozni, mert az elmúlt hetek hiányosságainak okait egyrészt nem tudom pontosan, másrészt nem én vagyok értük felelős így nem én tartozok erre magyarázattal.

Tehát a kommunikáción szeretnék javítani, és a koordináción amire szükségünk lesz.
A játék sokat változott az évek folytán, amelynek szabályai az egyéni célokat helyezték előtérbe sajnos, így nem csoda hogy nincs többé megfelelően koordinálható seregünk.
Fokozza a problémát hogy kicsi közösségünk nagyon nehezen talál egységes utat, amelyen együtt haladhatnánk lelkesen, helyette a széthúzás a jellemző így ha akadnak is célok, gyakran megtorpanunk a cél előtt.
A folyamatos elégetlenkedés a kormányokkal szemben, melyre okot azok időről időre adnak, de ugyanakkor hiányzik belőlünk a megbocsájtás, a megújulás. Jellemző társadalmunkra, hogy ezer éves sérelmeket hánytorgatunk egymásra, nem tudunk felejteni, tovább lépni.

Mindannyiunk követett el hibákat, amelyekből illik tanulnunk és nem megismételnünk, de tudnunk kell megbocsájtani a másiknak, és tudnunk kell tiszta lappal indulni.

Miért tartozik ez most ide?

Mert már nincs senki akire büszkék lehetünk, akibe bízhatunk, akire tiszta szívvel szavaznánk, akinek parancsait gondolkodás nélkül követnénk.
Sőt már olyan is alig akad aki ezt a szerepet vállalja, mert a legjobb szándékú tenni akaró kormánytag is folyamatosan kapja a megjegyzéseket, ami igencsak eltántoríthatja a leglelkesebb aktív játékosokat is.

Én lennék most ez a személy?

Nem tudom, de szeretnék a kedvetekben járni főleg azután, hogy a román NE javaslatommal sokaknak csalódást okoztam. Az alelnöki pozíció nem egy álom, és még csak medál sem jár érte, de eddig se zavart a kemény munka, ha volt rá időm, és a kritikát is elviselem. Az egy dolog hogy nem szeretem a románokat, de titeket igen ezért sajnálom és elismerem hogy az időzítés pocsék volt, és a kongresszus előzetes meggyőzése nélkül értelmetlen is volt a javaslatom. Indulatosan, és meggondolatlanul viselkedtem, de azért aki régóta ismer az tudja hogy nem jellemző rám.
Kérdés hogy tudtok e felejteni, fogtok e hallgatni rám vagy majd tojtok a fejemre és mentek a saját fejetek után.

Elmondom előre, ha nem leszünk egységesek a közelgő háború nem lesz számunkra olyan szórakoztató. A kormány dolga, az én dolgom hogy szerezzünk szövi támogatást, rendezzünk osztást, ha kell tegyünk CO-t, de a sereg, TI vagytok akik ezt a háborút megnyerhetitek, nem a kormány! Nem magam miatt teszem, hanem értetek, eMagyarországért, hogy lássák kemények tudunk még lenni. Muszáj néha az izmokat kicsit villogtatni, mert különben elveszítjük azt az országimázst, amelyért évekig harcoltunk. Ti is ugyanezért kell hogy harcoljatok. Nem értem, nem a kormányért.

Visszajöttem és beadtam a török NE-t, mert a szerbek napok óta kérték, és mert nekünk is kell a magyar csata. Szlovák bónuszokon ülni nem túl izgalmas, bosszantott is amikor annyi felesleges sebzést láttam menni a levesbe a szlovák felkelésben, hát ha ennyire ütni akartok, akkor legalább egy méltó ellenfelet üssünk, amely talán izgalmas is lesz, főleg ha a lengyelek beszállnak. Bár az utóbbit remélem diplomáciailag sikerül még elkerülni, de ha nem az se baj. Optimista vagyok, ha jól emlékszem, a legutóbbi ütközésünk során a lengyelekkel fele akkora lélekszámú seregünk annyit ütött mint a lengyeleké, szóval esetleg a törökök sikeres kiűzése után meg tudjuk még őket szorongatni bónusz régióikon, és békére tudjuk majd őket kényszeríteni.

Ehhez viszont majd parancsot kell követni, utazni kell, lehet területet, csatát fel kell adni meg minden.
Készen álltok e?
Hajlandóak e lesztek sorakozni majd árpád sávos zászlóm alatt? 🙂

Még egy nagyon fontos dolog!
Mi van ha eltörölnek minket?

Semmi. Nem ez lenne az első alkalom, majd felállunk újra mint mindig azelőtt.
Ennyi kockázatot megér, hogy ebben a nyári punnyadásban történjen valami nem de?


Tisztelettel,
eMagyarország alelnöke
NightwatcherHUN aka Bandi0717