A király visszatér!

Day 1,379, 12:06 • Published in Hungary Latvia • by Tarsolytestver


Az előző cikk folytatása:

"-A Kárpáthy-ház? A király? Miről beszéltek itt nekem?" - Tarsolytestvér még mindig nem hitt a fülének.
"-Felséged a dicsőséges Kárpáthy-dinasztia utolsó leszármazottja. Évtizedekig azt hitte mindenki hogy a királyi ház kihalt a trónfosztást követően.
I. Kárpáthy Antal, Magyarország törvényesen megválasztott uralkodója az összeesküvést követően egy ideig az országban maradt feleségével és két gyermekével. A köztársaságpártiak azonban könyörtelenül kihasználták győzelmüket, annyira gyűlölték a királyság intézményét hogy még az emlékét is kiakarták törölni a történelemből. I. Kárpáthy Antalt többször felszólították, hogy hagyja el az országot ő azonban a végsőkig kitartott szeretett népe mellett. A sorozatos zaklatásoknak kitett felség nem tört meg, mert tudta: ismét eljön még az ő ideje, hiszen előbb vagy utóbb, de győzni fog az igazság és a Kárpáthyak elfoglalják jogos helyüket Magyarország trónján. A Köztársaság ügynökei ekkor a családját vették célba. Megfenyegették, hogyha nem tűnik el az országból, két kisgyermekét meggyilkolják, feleségét pedig nyilvánosan kivégzik. Az idősödő király ekkor úgy döntött: az emigráció keserű életét választja. Amennyiben lehet ezt életnek nevezni. Távol a szülőföldjétől, Portugáliában telepedett le a Kárpáthy-család. A köztársaságpártiak azonban még így is féltek a trónfosztott dinasztiától, a fenyegetések folytatódtak s világosan kijelentették: a család nem maradhat Európában. Az óceán túlsó partján, a messzi Brazíliában telepedtek le végül a Kárpáthyak." - Felix Hunyadi lassan beszélt, de acélos hangjába izgalom vegyült.

A pogány lovag, Csáth folytatta a történetet: "- I. Kárpáthy Antal egészen haláláig viselte a királyi címet. Büszke volt az otthon aratott győzelmekre ugyanakkor siratta népét mikor értesült az ország román és horvát megszállásáról, Budapest elestéről. Hajjhh, ha mégegyszer felülhetnék a Fakóra! - sóhajtott nap mint nap. Mondják, hogy egy fakó lovon harcolta végig a felvidéki hadjáratot..."


Ismét Felix folytatta a históriát: "-Az idősödő király aggodalommal figyelte hazája sorsát, alapítványokon keresztül támogatta a szabadságért küzdőket. Sokat úszott a hűs óceánban, amíg látása megengedte minden nap olvasott, lassan elsajátította a portugál nyelvet is. Egészsége azonban megrokkant, szívinfarktust kapott s hazájától távol, de élete utolsó pillanatáig hű magyarnak megmaradva, örökre lehunyta szemeit. Hamvai jelenleg Porto Alegreben nyugszanak. Felesége nem tudta feldolgozni szeretett férje elvesztését s egy év múlva követte őt a túlvilágra."

"-És mi lett a gyermekek sorsa?" - Tarsoly közbevágott, de nem tehetett mást hiszen annyira furdalta a kíváncsiság.

"Időközben mindketten felcseperedtek." - az eddig szótlan Ozory felelt a kérdésre. Anita egy spanyol herceghez ment feleségül s Chilébe költözött. Egy törzsi felkelés bestiális módon lemészárolta a családot. Férjét karóba húzták, Anitát meggyalázták és feldarabolták a barbárok. Dicstelen vég ez egy királyi sarjnak. Imre lelkes hazafi lett, életét a katonalétnek szentelte. Jelentkezett egy brazil reguláris alakulatba, küzdött Bolívia és Argentína ellen a nagy dél-amerikai háborúban. Többször is megsebesült s egészen ezredesi rangig vitte. Leszerelt majd családot alapított. Két fia született, Árpád és Ferenc. Imre hosszú életet kapott az Úristentől. Veteránként a fegyveriparban helyezkedett el, mérnökként lövegeket tervezett majd nyugdíjazása után egy csinos kis házat vett a tengerparton. Otthon azonban sohasem érezte magát, visszavágyott Magyarországra. Egészségügyi állapota ezt nem tette lehetővé így szívében mérhetetlen fájdalommal de igaz magyarként halt meg. Elsőszülött fia, Ferenc kiskorában, tragikus körülmények között elhunyt. Árpád szintén katonai karriert futott be, ő titokban ellátogatott Európába is. A királyság ellenségei ekkor már az egymás közti hatalmi harcokkal voltak elfoglalva, a trónfosztás is elég régen történt, így észrevétlenül Magyarországra utazhatott. Tizedesi rangban végigharcolta a románok elleni hadjáratot, Erdély visszafoglalása örök emléket hagyott a szívében. Feleségétől ekkor levél érkezett, egyenesen Brazíliából: fiúgyermeknek adott életet. Árpád visszatért Dél-Amerikába. A fiút Tarsolytestvérnek keresztelték..."


"Innentől már Felséged is ismeri a történetet." - az eddig szótlan Lons is bekapcsolódott a beszélgetésbe. "-Apád születésed után 4 évvel elhunyt s végrendeletében kikötötte: Magyarországon kell élned a nemzet szolgálatában. 5 éves korodtól élsz a Kárpáthyak hazájában s derékül helytálltál. Kilétedet eddig sikerült titokban tartanunk (noha nem voltunk teljesen biztosak a Kárpáthy-vérvonalban) olyannyira hogy még magad sem tudtál származásodról."

"-De miért, miért nem tudtam eddig semmit a családomról?"

"-Azért mert a Köztársaság pribékjei vadásztak volna rád. Rettegnek az utolsó életben maradt királyi sarjtól, (ugyanis nem vették biztosra hogy házad népe kihalt s némi értesülésük volt az egyetlen túlélőről) hiszen a Kárpáthyak vére csörgedezik benned. Az idő azonban elérkezett, végre kiléphetünk a fényre és visszaszerezhetjük dédapád jogos örökségét. Odahaza a nép éhezik, elégedetlen. A kapzsi aljaelit sanyargatja, akaratát semmibe veszi, meggyalázza nemzeti büszkeségét és bemocskolja az ellenállók nevét. A sokat szenvedett nép újra királyért fohászkodik, a Kárpáthyak címerét hímezi a családi zászlókba, terítőkbe. Az utca népe így köszönti egymást: Adjon az Isten! - Újabb királyt!
I. Kárpáthy Antal képével díszített falragaszok jelennek meg mindenhol a karhatalom kemény fellépése ellenére. Könyörgünk Felség, térj haza és foglald el a trónt! A Köztársaság túlnőtte magát, pusztulásra ítéltetett, ismét elérkezett a királyok ideje!" - Felix Hunyadi arca vörös lett az izgalomtól, szinte önkívületi állapotba került.

"-Éljen a Királyság, éljen a Király!" - mennydörögte egyszerre a négy lovag majd kirántották kardjukat és térdre borultak Tarsolytestvér előtt.

"-Nyergeljetek! Buda várán a szél ismét a Kárpáthyak zászlaját fogja lengetni!" - Tarsoly hangja visszhangzott a lelkesedéstől. A szemek felcsillantak. A Nap felkelt, bíbor sugaraival befestette a horizontot. Mindannyian tudták, egy új fejezet kezdődik Magyarország történetében. Ismét elérkezett a Kárpáthyak ideje...



Folytatás következik.