[AF] Talpra magyar! - magyar vs román diplomácia

Day 2,307, 06:21 Published in Hungary Hungary by Azurefalcon

Öntsünk tiszta vizet a pohárba: ami az elmúlt időszakban történt (és történik), abból három dolgot lehet egyértelműen leszűrni:

1. A magyar diplomácia, mint olyan, súlytalan és életképtelen. A román diplomácia ellenben hatékony és erőteljes.
2. A magyar játékostársadalom románellenes (ez még nem baj), de nem képes a saját orránál előbbre tekinteni.
3. Két nemzet között létezhet barátság szövetségtől függetlenül is, de felelőtlenség azt várni, hogy ez a hadműveletekre is kiterjedjen.

Nézzük, honnan indultunk pár hónapja: Magyarország a TWO egyik alapító állama volt, a szövetség messze dominált a játékban. Románia szövetségen kívüli állam, a magyar vétó miatt esélye sincs a bekerülésre. Tekerjünk előre a mai napig, és azt lehet látni, hogy a románok bevették magukat alapító tagként az Asteriába, majd egy hónap alatt kitúrtak minket.


De mégis mi kellett ahhoz, hogy ez sikeres legyen?
Egyértelműen a románok nyomulása, de az is, hogy a mi diplomáciánk hagyja, hogy idáig fajuljanak a dolgok, pedig több lehetőség is lett volna rá, hogy ez másképp alakuljon.



Nem biztos, hogy a románok beengedése hiba volt. Rajtunk kívül minden nemzet számára evidens volt ez a lépés, így elég nehéz lett volna lenyomni a többiek torkán egy alakuló szövetségben, ahol korántsem volt annyira biztos helyünk, mint a TWO stabil szerkezetében. Ellenben mindenképp hiba volt, hogy semmiféle biztosítékot nem követeltünk, pont az ilyen helyzetek elkerülésére. Elég lett volna az Asteria chartába beszúrni egy megfelelő részt, ami a románokat magyarellenes lépés esetén repíti a ligából, és ezt a románok se utasíthatták volna el a beengedésért cserébe, hiszen ők hivatalosan együtt akartak működni velünk.
Ugyanígy hiba volt az is, ahogy az ukrán területek átadását játszottuk le. Nem az átadás volt a baj, hiszen nekünk nem kellettek a régiók, viszont egy szövetségest segítettünk A baj ott volt, hogy "pirospontért" cserébe tettük meg, és nem egy konkrét szerződést írattunk velük alá szerb garanciával, ami az az árulás esetén kötelező érvényű lett volna.
Végül pedig a tegnap kiadott ultimátum is hibás volt. Nem a románoktól kellett volna egy bolgár NE beadását követelni (meg is tették, le is szavazták), hanem egyenesen a szerbekhez kellett volna fordulni, akik az Asteria vezető nemzete, és az egyetlen nemzet a szövetségben akik még valamennyire komálnak minket.

Ezek a konkrét hibák mind a magyar diplomácia lelkén száradnak. Ugyanakkor a legnagyobb hiba, amit elkövettek az volt, hogy míg a román lobbi szépen benyalta magát az összes szövinél, mi "elértük", hogy szó nélkül végignézze az összes állam, amint átmegy a román-bolgár NAP és pár percre rá jön a bolgár NE. A magyar diplomácia elhitte, hogy a helyzet magaslatán áll, miközben aláaknázták a pozícióját.


Mindazonáltal nem a diplomácia az egyetlen felelős abban, hogy idáig jutottunk el. A románok helyzete sokkal könnyebb volt, mert az ő játékosaik képesek voltak a saját orruknál előbbre látni.
Miről beszélek?
Nem sok kétség férhetett hozzá, hogy a román-magyar együttélés nem fog könnyen menni. Egyik nemzet se akart a másikkal közösködni, de a szerbektől elszakadni sem. Viszont a románok látták, hogy a konfliktus kulcsa a többi nemzet szimpátiájának megnyerése lesz. Míg mi a románellenes énünket vettük elő és sorra foglaltuk el önző módon a környező területeket (Ukrajna, Szlovákia), a szövetséggel nem törődve (lásd Lengyelország meg nem támadása, Románia át nem engedése), addig a románok szépen eljátszhatták az nagylelkű szövetséges szerepét (lásd eredeti bolgár NAP). A saját kongresszusuk is képes volt felfogni ennek a fontosságát, amikor támogatta a román-magyar MPP-t. (Ez ugyanúgy gesztus volt, mint a mi ukrajnai területátadásunk, csak épp ők képesek voltak ezt kihasználni is, hiszen folyton kaptuk az ívet az MPP hiányáért.)
Igen, én támogattam volna a román MPP-t. Nem szeretem a románokat jobban egyikőtöknél sem, 2009 januárjában én voltam az, aki első magyar elnökként közvetlenül megtámadta őket. De azzal, hogy most elutasítottuk az MPP-t, esélyt adtunk a románoknak, hogy a szövetségen belüli státuszunkat teljes mértékben letörjék. Ez pedig a magyar játékos-társadalom, leginkább a főbb hangadók, illetve azok hibája, akik döntésének eredményeként a kongresszus leszavazta az MPP-javaslatot. Természetesen erre most már semmi szükség, innentől kezdve nem kell tettetni amit eddig se voltunk képesek.

Most tehát mindkét szövetségen kívül találjuk magunkat. A lengyelek, a chileiek és a bolgárok támadnak is minket, és valamiért az ukrán és az osztrák RW-ket is pont sikerül ott elindítani, ahol nem lenne útjában egy háromfrontos offenzívának. Mit tudunk tenni? A lengyelekkel már összerúgtuk a port, a szerbek által vezetett szövetségből most léptünk ki sértődötten (miután lazán engedték, hogy a román haverjaik bemutassanak nekünk). Innentől kezdve egy rendesen működő diplomáciának is nagy kihívás lenne valamit alakítania, tehát maximálisan rá kell nyomulni a fontos és elérhető kapcsolatok kialakítására, megtartására, elmélyítésére. A társadalomnak pedig szintén érdemes magába néznie, mert részben a saját önző, szemellenzős magatartása juttatta ebbe a helyzetbe.



tl;dr

Összefoglalva, bizony a románok hozták, ami tőlük várható volt, de ennél sokkal nagyobb részben a mi hibánk, hogy jelen pillanatban szövetséges nélkül tengődünk, eltörlésre várva. Itt az ideje összekapni magunkat, és kicsit gondolkozni, különben az elkövetkező hónapokban még rosszabb helyzetbe kerülünk, mint amiben most vagyunk.


Köszönöm, hogy elolvastad!

Azurefalcon

PS:
magamról (pályafutásom diplomáciai része)
A játékot Hekkat név alatt, 2008 júliusában kezdtem. Kétszer voltam eMagyarország elnöke, voltam többek között külügyminiszter, külügyi szakértő illetve az ország szövetségi képviselője is.