Join the new world

Nagyon ugyesen rajzolsz paint-el! Nagyon tetszett!: D

A barna tárgy micsoda?

kalapács Mikrobi.. : )

valami, amivel le lehet csapni a másikat

Köszönöm Bator Tintanyul. :)

Szuper! Érdekes, hogy pont Mikrobi nem ismeri fel a régi jó kalapácsot : )

Ja, a kalapács fejét nem vettem észre -.- Azt hittem, a másik harcos cilindere.

Nagyon néha...

Amúgy csak, hogy legyen pár pozitív példa is: az utóbbi egy két hónapban volt olyan velem többször is, hogy csata elején belütöttem teljes körömet. Ami ugye egy BH-hoz kevés, de a jelzéshez épp elég. De nem BHra mentem, csak a géptől jöttem el, feküdtem le stb, leütöttem magam. Számos alkalommal várt PM, hogy BH-ra megyek-e, mert akkor nem ütnek le stb. Semmi goldot küldj, én is elkezdtem ütni és egyéb nyalánkságok. Sőt amikor Sori alá bementem egyik csatánál tőle pár 10k sebzésig, meg se fordult a fejemben, hogy leüssem, sőt... Ő meg mini végén küldött még egy kis ajándékot is. Szóval nekem csak pozitív élményeim vannak. Talán csak az első BH-mkor volt nem, az cirka 1-1,5 éve volt. Igaz nem is nagyon BH-zok, nem éri meg, inkább üsd el a csokid fontos csatában.

ja ne bhzzatok, nem éri meg

Pedig tudod micsoda élmény egy nagyot leütni? De ha éppenséggel nem is üti le az ember, de meg tudja szorongatni... ejj... :)
Voltam pár századtársam első BH-zásának része. Hihetetlen volt, még úgy is, hogy nem is én szereztem a medált. Az egyik legszebbet a cikkben linkeltem.

igen, pontosan tudom micsoda élmény egy nagyot leütni

Kisborok elég szomorú, ha ez az élmény..

de tudod amit el is felejtettem.. van számos olyan csata, ahol lehetne ütni nagyokat nem szövetségest, ha már vkibek ez az élmény. Ben a honfitársadat..

sorihun: nem mondtam, hogy honfitársamat, nem mondtam, hogy szövetségest, csak annyit, hogy nagyokat. Olyanokat, akiknek nem kellene, hogy ilyen nagy gondot okozzon, ha néha leüti a kicsi. Ne hagyja magát, és így még izgalmasabb...
Hidd el, igazságosabb manapság a játék azzal, hogy szinte mindenkinek van esélye BH-ra, mint korábban, amikor csak a nagyoknak volt.
A játékot azért játszuk, hogy szórakozzunk. Nem nyerhetünk mindig.
Amit az utóbbi időben megtanultam az az, hogy bár nagyon jó dolog nyerni, van olyan jó dolog maga az oda vezető út, vagy épp a vesztéshez vezető, de izgalmas küzdelem.
A szomszédom jópár évvel fiatalabb. Szinte mindig lealáz ha hálóban játszunk, de persze a végsőkig küzdök, nem hagyva, hogy könnyű dolga legyen, pedig tudom hogy vesztek. Mert ugyebár a szórakozás volt a cél. Ő jobban szeret nyerni, így ő is jól jár, és én is mert szórakoztam kicsit. :)

Valóban igaz a mondás, hogy tudni kell veszteni is.

(régebben én voltam az, aki többször nyert)

A legszebb az volt, amikor egy lövöldözős játékban egy 12 éves kislány alázta a többieket :D

persze,hogy igazságos így. ezt senki nem vitatta. Így legalább van kis értelme is az egésznek nekik is. amúgy.. szerintem azért nem mindegy a kicsinek sem, hogy nyer e vagy sem, hisz ő is szeretne építeni tc-t céget fejleszteni, lanázni esetleg stb.. szóval nem hinném minden kicsi így gondolja,hogy csak izgalom nekik. persze biztos az is ,de pénz kereseti lehetőség is.