Mesterhármas

Day 530, 09:38 Published in Hungary Hungary by Count Adyn

„Nem elég a célt látni, járható útja kell!
Nem elég útra kelni, az úton menni kell!
Egyedül is! Elsőnek, elöl indulni el! „
Váci Mihály

A hétvége hadi cselekményeit meglehetősen optimista hangulatban vártam, ám a történések végül felülmúlták minden várakozásomat. Elfoglaltuk előbb Galícia, majd Volhynia régiót, a lengyelek nem tudtak komolyabb ellenállást kifejteni, ahogy az várható is volt. Ami már izgalmasabb kérdés volt azok a román területeken folyó harc volt, ám végül is Bukovina, Polisia és Northern Bassarabia is behódolt dicsőséges seregeink előtt, jelenleg Siveria falait ostromoljuk. A lengyelek persze ezt nem nézték ölbe tett kézzel, blokkoltak minket Volhynia-nál, sőt a csata végén megpróbálkoztak egy elkeseredett tankrohammal is, de reális esélyük nem volt hiszen a magyar hadsereg éberen figyelte őket, az Elit ütött nekik egy tiszteletkört is. A blokkolásokat kivédendő, illetve gyéb megfontolásokból is Galíciában indítottunk egy RW-t, ezzel ismét életre keltjük (a tangát) Ukrajnát. Kárpátalját is támadás érte még mielőtt véget volna a búzamezőkért folytatott harc, de a területről visszavonultunk, így tudtuk megtámadni Siveria-t, amit ha megszerzünk már határosak leszünk Finnországgal is, méghozzá Moszkvánál. Pörögnek az események rendesen, édes a győzelem íze, hiszen sokkal jobb úgy nyerni, hogy korábban már vesztettél. A legfontosabb, amit a győzelemből megtanulhatunk, hogy képesek vagyunk rá, hisszük, hogy eMagyarországot a pokol kapui sem fogják megdönteni. De soha ne kövessük el azt a hibát, hogy lebecsüljük az ellenfelet! Vigyázó szemünket Modáviára (is) vessük azért, ne legyen kellemetlen meglepetésben részünk.

Hagynak minket az értéktelen területeken garázdálkodni, amíg ők a fontos indonéziai csatákra fókuszáltak - mondhatná az egyszeri román propagandista, igen ám, de mindeközben a harmadik hadszíntéren, a távoli keleten Indonézia megrázta magát, és elindult, hogy kitakarítsa a románokat Ázsiából. Andhra-Pradseh, Maharasthra, Gujarat. Mind ismerős nevek, itt voltak kénytelenek hátrálni a PEACE katonái nem is olyan rég. Ám most a helyzet igencsak megváltozott, villámsebesen szabadultak fel ezek a régiók a román megszállás alól.Az eredetileg Kínához tartozó Shaanxi-ban is vereséget mértek a román seregre a szövetséges haderők, a szomszédos Shanxi pedig még támadás alatt áll. Mi történt a nagy világhódítókkal? Két szék között a földre ültek, és magukra rántották az asztalról az étkészletet is? Mert igaz, hogy megosztottuk a haderejüket a két front által, de még akkor is jóval eddigi potenciáljuk alatt teljesítettük. A nemrég véget ért Sindh-ért folyó csatában már emlékeztettek arra a félelmetes hadigépezetre amit megismerhettünk, és sajnos egy hajszálnyival jobbak tudtak lenni, megvédték a régiót, kicsit elkényelmesedtünk a sok győzelemtől.

Ennek ellenére összességében a magyar - lengyel, a magyar – román, és az indonéz – román háború csatáiban is rendkívülis sikereket hoztak az elmúlt napok. A helyzet mostantól viszont lényegesen bonyolódik. A lengyelek ismét megtámadták Volhynia-t, ezzel blokkolva minket, Kína megtámadta Kelet-Szibériát, Indonézia pedig Punjab-ot, mert a lökött román elnök a Sindh-i csata befejezése után vonult vissza Shanxi-ból, és ezt kihasználva az indonézek támadni tudtak. Ezáltal a kezdeményezés maradt itt, és kaptunk egy régiót ingyen a román elnöktől, köszönjük szépen meg neki. Ha valamit rosszul írtam javítsatok ki kommentekben, elég zavaros volt itt a vége most a történéseknek. Ez megtörtént, köszi🙂

Tankred cikke a román hibáról: http://www.erepublik.com/en/article/micsoda-hiba-rom-ni-ban--791777/1/20